szeptemberbe történt..meg a többi

 Nagy betakaritások, savanyítások, eltevések...Lassan számot adunk,mi lett jó, mi nem...Ritka rossz évet éltünk meg, idén ezzel a nagy forrósággal..hiába az öntözés, csak a szenvedés...Aki csinált is valamit a kertbe, érezte saját bőrén is, micsoda nehéz év lett az idei..Most kiszedtük a megmaradt pár mint a kisujjam sárgarépát... napi öntözés mellett, a java kikelés után felmagzott azonnal...Én még nem is láttam ilyet...Egész nyáron semmi eső, szeptemberbe egyszerre a nyakunkba zúdúlt 106 milliméter, ami minden munkát lelassított, dagasztó sárba nincs mit csinálni...Azért az utolsó pillanatba sikerült az új hagymás virágokat eltenni, amiket ajándékba kaptam,  , Lekvár főzésen is túl...csak pár üveggel.. A szép zöldbab ami tele volt virággal, a nagy eső és a hideg mind leverte, alig pár deka jött össze, egyenlőre.Még az eperrel se végeztünk, sajnos várni kell az ültetéssel, a fekete fólia nem hozta meg a várt  jót, elégett még a tő is, nem csak a fólia, újra kell telepíteni mindent... 

Azóta se sikerült az epret átültetni, újabb eső miatt, és nem kevés csapadék jött le...

és hogy  elfelejtettem, hogy már itt irtam... néztem csak, hogy mi ez a piszkozat...fokozódik a rossz hangulat....Sikerült megfáznom, a nyáron nem izzadtam igy, mint az utolsó meleg napon... meg is lett a "gyümölcse."..levertség, kis hőemelkedés,és olyan fáradság, mintha én szántottam volna az egész országba...Minden áll, alig élek... Közbe anyós szülinapja is volt, nagyon visszafogott voltam, kerültem is nehogy elkapjon valami nyavaját tőlem... 

Erre apa is küzd valami kórsággal... Remélem nem komoly...és nem fertőzte meg a gyereket és az unokát... hosszú útra indulnak...

Szeptember végén négy intézménybe is voltam...és sajnos hamarosan menni kell megint...maszkkal... nem túl jó dolog...

Egész véletlen láttam meg... nem hittem már benne hogy lesz belőle valami... Megfogadtam, többet nem veszek, kár a pénz érte, mindig leég földig... Ezt idén vettem, most nyílt ki...

....

  Többet nem kezdődik  az évem száma hatossal, utolsó év hogy 69...Sokszor el sem hiszem, hogy így elszaladtak az évek...Soha nem mondtam hogy könnyű volt, igaz a gyerek korom se.... Annyi mindent lehetne most írni,,, de nem teszem..Amilyen csendesen teltek az évek, olyan csendbe ünnepeltünk..Unoka nincs itthon, igy csak  a fiamék voltak... jó kis ebéd, és beszélgetések... jó volt,,, jó  hogy itt voltak. Előtte mondta hogy virágot is akar venni, mondtam, kár érte, inkább a kertbe valami ültetni valót vegyen, nem kell túlzásba esni...

UI... végre ma esett eső... szép csendes, 6,5 milliméter...Augusztus 6-án esett utoljára akkor is 6 millit...

Ma...

 26 éve ezen a napon született  drága egyetlen unokánk...Nagyon sok öröm és bánat részesei   lehettünk.Láttuk felnőni. Kicsi korában sokat volt itt, sok -sok örömöt, boldogságot  adott.Olyan hamar eltelt ez az idő...ma csak telefonon köszöntöttük.Mi mást is kívánhatnánk, hogy találja meg számítását, legyen boldog, egészséges ,vágyai teljesüljenek..messze tőlünk

.....Szülinap

 Pár nappal korábra hoztuk  anyós szülinapját, mert a gyerekek  előbb mentek vissza Németországba...95 éves kort megélni... Ezzel már jól meg is kevertük... Sok mindent nem ért már meg...Kétszer  volt a szüli napi partija, egyszer  a családdal, utána meg az otthon lakóival,és az ápolókkal..Ez az otthon teljesen családi jellegű, 16-an vannak.A nap 24 órájában felügyelet kell neki... szakápolókkal... Nem könnyű vele, velük... 

 unoka készítette a tortát,  nagyon finom lett, csak az a fránya torta összeesett.. Kicsit restellte, de mondtuk, hogy ne csináljon belőle magának lelkiismereti furdalást, az egész család tudja, cukrász minőségi tortákat  süt... most pont igy sikerült... pláne vezetés után volt..Nem is ez volt a lényeg... A családdal töltött pár órát, album nézegetése, beszélgetés, és sütizés volt.Szerencsére "jó  órákat" fogtunk ki...

Igazából...

 Igazából nem is gondoltam, hogy ez a bejegyzés  meg lesz irva, hogy megszületik, ugyanis családi ünnepekről egyre ritkábban számolok be itt a blogon. HHHHHHHHogy mégis képek is lesznek annak oka, a fiunk egy kicsit ?, nagyon különlegessé, szépé téve apja szülinapját.,menyem is beletartozik de most a gyerek az értelmi szerző és ő intézte......Kicsit vissza kell menni időben,sokat mesélt hogy amikor gyerek volt, milyen kerékpárja volt...ez nagy szó, mert abba az időben mindenki szegény volt, mégis a falúba két ilyen kerékpár volt... Egy nagyon gazdag fiúnak és apának... Sokat dolgozott érte gyerekként nyáron, a hiányzó összeget pedig anyós pótolta, aki egyedül nevelte a fiát. egy keresetből.Soha nem gondoltam, hogy a fiam  felhajt egy ilyen régi kerékpárt, ami nem volt könnyű és egyszerű., minden ismeretségét bevetette, még egy régikerékpár csoportba is irt ez ügyben...Nagyon kacifántosan sok kézen ment keresztül, mire Pestre ért, és egy utazás alkalmával gyerekhez  került.Rövidre vegyem a szót,  vacsi után felköszöntötték egy üveg pálinkával és a kezébe adtak egy kerékpár csengőt... A meglepetéstől már akkor sem tudott szóhoz jutni, mondta a gyerek, most menjünk ki az udvarra... és ott várta  a meglepi...1964be készült bringáról beszélünk... van mit javítani rajta, szerez hozzá anyagot is majd , mert ezekhez már alkatrész sem kapható, de a gyerek már előre foglalt magának helyett, a kipróbálására...és hogy együtt menjenek bringázni.

Hozzá kell tennem a fiunk nagy rajongja a régi kornak,és nem véletlen, hogy régi motorok restaurálásával is foglalkozik, de ez mellett régi óráktól a nem tudom felsorolni, mi az ami nincs és nem gyűjt..és tud is róluk mindent.JJJa és bacajja is van nagyon régi.."ősrégi"

Ráadásként egy gyönyörű és nagyon finom tortát kapott a menyünktől...ráadásul csokitorta.Sajnos azt nem fotoztam, ...Nos dióhéjban ennyi és akkor a képek...Köszönöm a figyelmet...

és bizony más is keres ilyen régi bicajt évek óta, de sikertelenül...apa nagyon meg volt illetődve, szóhoz sem tudott jutni, viszont a gyerek meg csak mesélt, mesélt és láttam milyen boldog, hogy az apjának örömöt tudott szerezni...Úgy gondolom ezt le kellett írni... ha elfelejtenénk egyszer, és lesz még blogger ,jó lesz elolvasni, felidézni.

ezt a könyvet dedikálva kapta az könyv írójától ...