"A kutyádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja rólad,
biztos isten vagy.

A macskádat eteted, itatod, gondozod, ezért azt gondolja,
biztos ő az isten."
( Aranyosfodorka)

"A macska nem ugrál föl rád, nem nyalja összevissza az arcodat, nem szaladgál őrülten körülötted, hisztérikus hangokat kiadva. A macska az ajtóban vár, nagyon finoman a lábadhoz dől, és rezonál." /Pam Brown/
„A kutyák, akikkel megosztható a létezés, különös és csodálatos lények, s nem lehet teljes az élet kutya nélkül...” /Gerard Durrell/
Az eszem szeret megbocsátani, bár néha a lelkem nem hagyja. Vannak olyan sebek, amelyek nem gyógyulnak. Néha a barátságokat is buta, nem gyógyuló hegek teszik tönkre.
Kaszás Attila

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hangya. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hangya. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. október 3., csütörtök

Az én hangyácskám...

Mondhatnám, jó ideje hangyás voltam, mert készült nálam is a hangya, amit olyan sokan meghorgoltak már...és annyira tetszett, de csak tervezgettem, hogy milyen fonal is legyen, és hogy nekem vajon sikerül-e...míg Jucikánál meg nem láttam, készen, Ő adta a löketet...bizony nekem is kell, ..A kéz csíkozását kihagytam viszont kapott kis kézelő díszt, amibe majdnem beletört a horgolótű is... A cipő okozott kis fejtörést, és megint érvényes az a mondat, hogy ne gondolkozz, horgold ami le van írva és sikerül...Nos a hátizsák tele van,,,,,,///mert az még a tartozék lenne.///.....így a fotózásról lemaradt, mert a hangya nem bírta el...El is bújt, meg gőgösen megmutatta magát, ülve is pózolt...lábait is dobálta, hisz, zsenilia drót van benne, könnyen megtehette...támaszkodott.... szóval nagy vagány... és én meg boldog, hogy sikerült és olyan kis aranyos lett......és állva elég magas lett..
A fonal Catánia, zsenilia drót, tömő anyag, szem...és idő hogy elkészüljön...



még a munka asztalon...himzés fonalai közt üldögél









darabokba