Már ideje készültem neszit varrni egy ismerősnek, csak az ihlet nem akart megjönni, igaz csak egyet gondoltam varrni.Ötletem nem volt, hogy milyen anyagból, hisz van jó pár felhalmozott anyag, hogy majd jó lesz valmire, meg eleinte sokszor mentem anyagos boltba, igy mmajdnem mindig kisértésbe estem, mert ugyan sok szép anyag van, a választás volt mindig nehéz, óóóóóóóóóóóóóó melyikből is vásároljak.
Nagy nehezen meg lett az anyag, és tudom már az anyag feléből már régebben varrtam nesziket, az is ajándékba ment el...
Mostanába olyan nehéz mindenbe elindulni, máskor jött terv, ihlet piff-puff, és kész is... most meg hetekig tökörészek , sokszor még gondolati fázisba is.
Végül is kész lett... akkor jöttem rá, kicsit elméreteztem... nos kell egy kissebb, .Így útolag ez meg kisebb lett mint eredetileg gondoltam, ....óóókétszer is vágtam le a kiszabott anyagból, hogy nehogy akkorra legyen mint az első...Csak ráadásként, rontottam is, de használható.Nem mesélem el, mennyire bénáztam el...viszont sok év után most jöttem rá a cipzár két végére, hogy hogyan lesz szép...és nem ölöm meg a gépet a varásával...nem mintha ezerszer nem néztem meg már az útmutatót és tudtam is, a hogyanját, mégis gyakorlatba, mindig máskép alakult .A bélést most kézzel varrtam bele, sokkal egyszerűbb , és szebb lett, mintha géppel varrtam volna bele.
Közbélés van az anyagra vasalva, majd files, (én mindig rosszul irom és hivom), és alig tűztem hogy lágy és puha legyen...Tudom a tűzés adja meg az igazi szépségét, én nem szeretem, jó megtapogatni..én a táskát is steppelés nélkül készítem, hogy puha legyen...jó megsimogatni.
Köszönöm a figyelmet...Szép hétvégét, jó pihenést...
