Kukoricamézes, avagy mézeskalács gluténmentesen

Teljesen beleszerettem mostanában a kukoricalisztbe, mióta először éreztem meg selymességét, lágyságát ujjaimon, amikor kíváncsiságképpen tésztát próbáltam gyúrni belőle.
El vagyok ragadtatva tőle, olyannyira, hogy mostanában csak ebből készülnek a sütemények, még a karácsonyi finomságok is. Könnyű és finom édességeket lehet varázsolni belőle, ráadásul fele annyiba sem kerül, mint bármelyik tönkölyliszt. A gyönyörű sárga színéről már ne is beszéljünk!
A kukoricát eddig is nagyon szerettem, emlékszem, kamaszként volt olyan korszakom is, amikor nem is ettem meg semmit, amiben nem volt. Rizsből, csak kukoricás rizs jöhetett szóba, levesből csakis olyan leves, amiben mindegy mi van, de tartalmazzon kukoricát is... stb. Édesapám már akkor emlegette a malackákat, de akkor még nem értettem, mi köze ennek a kukoricámhoz. Most a kukoricás süteményeim kapcsán ismét megjegyezte: "A disznókat is kukoricaliszten hízlalják". Mostmár értem az összefüggést...
Ez persze nem tántorít el ettől a finom zöldségtől, vagy nevezhetjük gabonának is, nekem mindegy. Nagyon sokat eszem belőle évek óta, mégsem híztam malackaméretűre (még), szóval, mióta felfedeztem a kukoricalisztet folyamatosan kísérletezgetek újabb és újabb sütikkel, úgyhogy nézzétek el nekem, de a következő napokban (netán hetekben? - ajjaj, nem fogtok érte szeretni) rátok árasztom az összes kukoricás receptet, amit kitaláltam.

Ez a kukoricamézes egyékbént amolyan alapreceptnek is tekinthető, hiszen ebből a tésztából (néha egy kis módosítással) készült a többi finomság is, de így magában is nagyon jó kis nassolnivaló, lisztérzékenynek akár mézeskalács helyett is, hiszen hasonló az íze.


Kukoricamézes
(32 darabhoz)

320 g kukoricaliszt
15 dkg méz
1 kk szódabikarbóna
0,5 dl olaj
1 dl víz

1, A sütőt begyújtuk 180 fokra.
2, A lisztet és a szódabikarbónát alaposan elkeverjük, majd hozzáadjuk a mézet, az olajat és a vizet. Összegyúrjuk.
3, Most mondanám, hogy a tésztát nyújtsuk ki, de ezt a tésztát nem lehet ám csakúgy nyújtani. Ez egy kis "szeretgetést" igényel, úgyhogy én kézzel szoktam vékonyra döngölni, lapítgatni, igazítani, mert töredezik a tészta és csak a végén megyek át rajta sodrófával, hogy mégis szép és egyenletesen sima legyen a teteje.
4, Olyan fél centi vastagra hagyjuk a tésztát és különböző formákat szúrunk ki belőle. Nálam most csak csillagok készültek (a többi formám - harang, karácsonyfa, holdacska, angyalka - nagyon aranyosak, de elég bénácskák). A tészta viszont nagyon jó állagú: nem ragad, nem nyúlik, nem deformálódik, csak kicsit törik, de könnyű szaggatni és egy késsel alányúlva tepsire rakosgatni. A mérete sem fog változni semmit, úgyhogy nyugodtan rakosgassuk őket szorosan egymás mellé.
5, A 180 fokra előmelegített sütőben kb 15 perc alatt készre sütjük. Ne süssük túl, mert akkor nagyon kemény lesz.

Ez a kukoricamézes dobozban vagy a zárt sütőben 1-2 nap alatt puhul meg fogyaszthatóra, de olyan finom, hogy én képes vagyok kőkeményen is elrágcsálni.

Tippek:
* Készíthetünk kakaósat is. Ilyenkor 4 ek kakaót adjuk a tésztához és az 1 dl víz helyett kb 1,3 dl vizet.
* Fahéjjal, szegfűszeggel, kardamommal, gyömbérrel, mézeskalácsfűszerkeverékkel is ízesíthetjük a tésztát és akkor kiváló mézeskalács helyett.
* Díszíthetjük a sütit különféle magokkal, mákkal, mogyoróval, mandulával, dióval, vagy akár olvasztott csokival is csíkozhatjuk, vagy rajzolhatunk rá mintákat. Ezt legegyszerűbben úgy tudjuk elkészíteni, hogy néhány ek kakaót mézzel és egy kevés vízzel összekeverünk olyan sűrűségűre, amilyenre szeretnénk. 1-2 nap alatt ez a csokimáz is megszilárdul a sütin, akárcsak a szokásos tojásfehérjéből készült változat.
* Ha még sütés előtt szúrunk a csillagokba egy kisebb lyukat, akkor akár a karácsonyfára is aggathatunk belőlük.
* Ebből a tésztából még nagyon sok jó dolgot lehet ám készíteni, mert olyan könnyű és jó vele dolgozni. Szóval, készítettem még egy csomó sütit és karácsonyi finomságot belőle, például mogyorókrémes csillagokat, de a többit is hamarosan felrakom.