Álmatlan éjszakákon át,
A sóhajom messze száll,
Az éj látja minden könnyem,
Arcomon gördülő gyöngy szem.
Csillog mint a hegyi kristály,
Fényét árassza oly tisztán,
Magába zárja minden titkát,
A lelkemből kisírt bánatát,
Csak némán a földre hull,
S többé már nem mozdul,
Meghalt a csillogó gyöngy,
A szememből gördülő könny.
2017.02.11.
J_Myra