Bülbül yuvası - Fülemüle fészek

   Itt van végre a tavasz, a madárcsicsergés, ó mennyire fog ez nekem hiányozni, ha egyszer nagyvárosba költözünk. A húsvét is a nyakunkon, illetve a nyakatokon, tudvalévő keresztény ünnep (elméletileg). Kedves kisszínfoltként, vendégváróként én Fülemüle fészkeket ajánlanék az asztalotokra.

 

   A recept a Kifőztük 2012 áprilisi számában is megjelent.

Keşkül, a török mandulás puding és egyéb pudingregék

   Történt, hogy a Nosalty szerkesztősége volt olyan kedves, hogy felkért engem a heti gasztroblogger rovatába írjak egy kedvem szerinti cikket, receptet. Mivel konyhai forgolódásaimat a Nosalty-n kezdtem anno közzétenni, majd az ottani kedves kommentek hatására lendületet kapott ez a blog is, nagyon szívesen eleget tettem a felkérésnek.
   A török tejes desszertekről szóló irományomat a Keşkül (mandulás puding) receptjével együtt tehát a Nosalty oldalán - itt - olvashatjátok.

 

Chocolate fudge - Diós-mogyorós csokoládés tejkaramella

   Imádom a tejkaramellát, de azt az igazi puhán szájban szétolvadós fajtát. Egy igazi tejkaramella nem morzsálódik, hanem úgy szétolvad az ember szájában mintha soha ott se lett volna. A Chocolate Fudge szerelem volt első látásra, azonnal tudtam, hogy nekem teremtették, amikor először képen láttam. Azóta már jópár helyen felbukkant, kísértett (jó értelemben), végül elszántam magam, bevásároltam és elkészítettem a saját verziómat.

   Imádjuk, igazi kalóriabomba, mégis azt mondom érdemes elkészíteni, hisz - ha hagyjuk neki - hűvös helyen sokáig eláll, remek kis gasztroajándék lehet belőle bármilyen alkalomra és finoom... olyannyira, hogy kisfiam a mai reggelt rá amúgy nem jellemző módon kamrából karamellacsenéssel indította.

Aşure - Noé pudingja

   Hát igen, nem is én lennék, ha nem késnék egy kicsit ezzel a recepttel is. Nem tudom ti hogy vagytok vele, én imádom az olyan ételeket, melyekhez jó kis sztorik, mondák, regék kapcsolódnak, az Aşure - Noé pudingja is pontosan egy ezek közül.

   Törökországban (és az iszlám vallású országokban) minden iszlám időszámítás szerinti év 10 napján - az Aşure napon a háziasszonyok fakanalat ragadnak és komoly idő és energiaráfordítással megfőzik A kását hatalmas fazékban - vagy akár kondérban, hogy utána a szomszédokat és minden fellelhető ismerőst kezükben egy-egy tálkával végigjárva köszöntsék és megajándékozzák a maguk főzte pudinggal e jeles nap alkalmából. "Aşure gününüz / haftanız kutlu olsun!" vagyis "Boldog Aşure napot / hetet!"

Grízes túrótorta körtével (gombócolás helyett)

   Valamelyik nap Szepy túrótortájába került a hűtőben majdnem túl sokáig várakozó fél kiló túró, aki ezzel igazán nagyon jó helyet talált magának meg kellett állapítanunk. Mi egy picit édesszájúbbak vagyunk Szepy-éknél, lehet ez a törökségünkből ered, mindenesetre én azt mondanám, hogy egy kiadósabb leves után nyugodtan készítsétek ezt a tortát a zárójeles (eredeti) mennyiségű cukorral - túrógombóc alternatívájaként, desszertnek pedig eresszétek meg egy picit jobban azt a cukrosbödönt. A körte és a túró együtt egyébként remek!

Az egyszerű és gyors Gofri (Waffle)

   Reggeli röpgondolat után került ez a pár perc alatt összedobható alapGofri az asztalunkra, amit egy-két egyszerű feltéttel még - amellett, hogy természetesen nagyon finom - szemkápráztatóvá is tehetünk. Az eredeti recept a tisztatészta blogról származik!

Hozzávalók (kb. 9 darabhoz):
  20 dkg liszt
  10 dkg vaj
  8 dkg cukor
  1 cs. vaníliás cukor
  2 tojás
  1,5 tk sütőpor
  2,5-3 dl tej

ÖGYE: Mini lemon Loafs - amikor a forma hozza...

   Ismét bevásárlós sztori, de ezúttal régen tervezett. Mióta vágytam egy mini "vekni"-loaf sütőformára jaajj, nézegettem itt-ott a gusztán kidekorált formás kis tömböket és eddig csak sóhajtoztam, nade most végre ez is a kosaramba került szerencsére nem is valami felháborító összegért - és fém, mert én már csak ilyen fémformahű maradok.

   Ezúttal nem keresgéltem sokáig recept után, emlékeztem egy szépséges (ugyan nem mini és eléggé kuglóf, de ehhez a formához is tökéletes - értelemszerűen normál vekni vagy kuglóf formához szintúgy) citromos süteményre, amit anno a Land O'Lakes oldalon láttam és nekiestem.

Mogyorós-tejkaramellás Praliné és a Sors keze...

   Ha az ember azt álmodja, hogy nagy bőszen pralinét készít (ki tudja miért, vagy inkább miért éppen akkor), majd elmegy kedvenc áruházába egy gyors kenyér-tej túrára és beleszalad egy utolsó darab szilikon bon-bon formába, mely otthagyhatatlanul megigézi pár lépésre innen pedig egy szép csomag (nem olcsó, ámde) felettébb gusztusos, már-már szabálysértően szabályos kockára szelt tejkaramellába botlik - szó szerint, akkor az ember nekiáll pralinét készíteni!

   Így történt, hogy akkor már megadva magam a Sors jobb kezének visszafordultam fehércsokoládéért, melyből a biztonság kedvéért mindjárt 2 táblával is került a kosárba a 3 tábla ét- és 2 tábla tejcsoki mellé. A törökmogyoró nálunk alaptartozék a konyhában így már csak a tejszínt kellett felkutatni és már kész is volt a bevásárlás a végrehajtandó projekt nagyszíbású tervével együtt.

Fehércsokoládés Sajttorta - az első, de nemutolsó!

   Az első, sőt a második találkozásom is teljes kudarcba fulladt a Sajttortával anno, gyakorlatilag nem sikerült egy egész szeletet sem elfogyasztanom belőle. Emlékszem, hogy a magyarországi gyorséttermes kudarc után (nem, sajnos nem Amerikában) Törökországban is nekiveselkedtem egy a sógornőm által ajnározott példánynak... és még mélyebbre zuhantam a "sajttorta-paradoxon"-ban. Mit szeret ezen mindenki? Vagy velem van a baj?

   Aztán egyszercsak egy itthoni kávézó Karamellás Cheesecake-ének újabb esélyt adva jött a megvilágosodás a hozzávalók minőségének fontosságáról, a frissességről és egyben a szerelem is a sajttorták iránt (na nem mindegyik iránt ugyebár). Történt mindez talán már egy éve is, mostanra összeszedtem a bátorságom és én is kikerekítettem életem első sajttortáját.
   Eredeti recept a 'Not So Humble Pie'-ról, egyik kedvenc angol nyelvű blogomról!

 

VKF 45. - Diós Sütőtöktorta

   Bár minden ellenem dolgozott az éppen mai napig tartó meghosszabbításnak köszönhetően én is becsatlakozom a Húsmentes Sütőtökös és egyben 45. VKF (Vigyázz Kész Főzz!) receptötletelésbe ezzel a minden színében, ízében és hangulatában őszi desszerttel. Fogadjátok szeretettel és üres gyomorral ezt a sütést nem igénylő (ellenben főzést igen) diós-sütőtökös tortát!

   Eredeti recept (pár ponton módosítva) az oktayustam.com-ról! Mivel sikerült egy viszonylag édes tököt beszereznem beértem valamivel kevesebb cukorral, ill. dióból nálunk most éppen dömping van (ami Törökországról sajnos nem mondható el), így abból arányaiban többet használtam a török oldalon írtnál.

 

Borzas kukkancs és Csokis Csontváz hadsereg Halloween-ra

   Még nem késtem el, még nem késtem el... A boltok még holnap éppen nyitva, bár akár akadhat is minden otthon ehhez az egyszerű, mégis ötletes és finom cookie-hoz, hisz nem kíván meg hú de spéci összetevőket. Nem, nem vagizás a Cookie név, a keksz receptjének forrása (ismét Land O'Lakes) és állaga is megköveteki ezt az elnevezést, hiba lenne simán "lekekszezni". Akinek volt már dolga a Tripla Csokis Cookie-val innen a blogról, az biztosan tudja miről beszélek.

   Minimálisan módosítottam a receptet, mert ismervén az én mélybarna (majdnem fekete), igazán csokoládé izű kakaóporomat (Lidl) jól tudom, hogy kevesebbet használnom is elég az azonos eredmény eléréséhez. Illetve gondolván azokra, akik nem rendelkeznek emberke kiszúróformával (a Csontvázakhoz) vagy csak simán színesebb, mókásabb, máskor is elkészíthető ötletet keresnek - elkészült az egyszerű bármilyen kör alakú tárggyal kiszabható Borzas Kukkancs sereg is, akiknek borzasságát szórócukor helyett természetesen adhatja rengeteg más is, akár darált, vágott dió, mandula, mogyoró, kókuszreszelék, csokidara és még miegymás...

Csokoládés-gesztenyekrémes Tartelette

   Rögtön azzal kezdeném, hogy ezt mindjárt két vagy több recept is lehetne, mert ezt a csokoládés-gesztenyekrémet remekül bekenhetitek két bármilyen keksz közé is, illetve a ropogós Tartelette csónakokba is beletölthettek más előzőleg elkészített meleg vagy hideg krémet (pudingot, habot, gyümölcsöt). Igen, ezt most pont azért mondtam, mert tudom, hogy vannak tejmentes diétát folytató olvasóim is, akik esetleg nem szeretnék/tudják a vajat margarinnal vagy a tejszínt növényi tejszínnel helyettesíteni.

   A 11 db Tartelette-t egyébként fél nap alatt eltüntettük hárman, amiben a főkolompos abszolút nem várt módon Efe volt (aki híres arról, hogy furcsa küllemű dolgokat véletlenül sem kóstol meg) - 4 gesztenyekrémes csónakot írhatunk a számlájára, amiket tökéletes rendben, csak némi arcmaszatot maga után hagyva tüntetett el legnagyobb megdöbbenésemre.
   Az eredeti recept - melyet most jópár ponton módosítottam leginkább az arányokban - Pelinchef blogjáról származik.

Emeletes (majdnem) Pavlova torta

   Már régesrég terveztem kipróbálni a Pavlova tortát, annyi gyönyörűségeset láttam már a hazai és a külföldi blogoldalakon is sorra megjelenni, hogy én sem hagyhattam ki. Végül úgy adódott, hogy éppen most így télelőn maradt meg 4 árva tojásfehérjém a hűtőben karöltve némi felbontott habtejszínnel és krémsajttal, így nem átallok nektek friss eper, málna és hasonlók helyett egy akár a karácsonyi asztalon is helytálló őszi-téli Pavlova tortát prezentálni stílusosan pár szelet karambolával és fagyasztóból előcsalogatott áfonyával.

 

   Anna Pavlováról, korának legnagyobb balerinájáról, akiről az eredeti habcsókalapú torta is nevét kapta itt olvashatsz bővebben.

Kakaósan túrós kuglóf - 16 cm-es formában

   Nem fogok sokat szövegelni, ez egy egyszerű kis kevert sütemény - kuglófforma próba. A minap tettem szert az egyik áruházláncban egy a szokásosnál kisebb, 16 cm-es formára, ami nekünk - változatosságkedvelő - hármunknak sokkal inkább megfelel, mint a szokásos 22-24 cm-es. Teszt megvolt, remekül vizsgázott, kuglóf kisült és el is fogyott, egészségünkre!

Csokoládés-cukkinis kuglóf - a mmmennyei!

   Cukkini és tök áradat van nálunk, így gyakorlatilag mindenbe kerül belőlük legalább egy kisebb darab. Korábban már több helyen találkoztam az egekig magasztalt kakaós-cukkinis süteményekkel, eljött hát az ideje a próbának, Rumma már a kép és a hozzávalók alapján s tökéletesnek ígérkező receptjére esett a választásom. Tőle származik egyébként az azóta jól elnépszerűsödött Sziruppal öntözött vörös rózsa is. Emellett másik legnépszerűbb recimet, a Triple Choc Cookie-t is meg kell említenem, mely a legeslegtöbb pozitív visszajelzést kapta ezidáig és ha megbíztok bennem elkészítitek ezt a Csokis-cukkinis süteményt is septében, mert ebben éppen ugyanúgy nem fogtok csalódni!

 

   Másnap, sőt bizton állítom, hogy harmadnap is (bár nekünk eddigre morzsája sem maradt) tökéletes a tésztája, puha, "szaftosan" brownie szerű, egyáltalán nem folytós vagy száraz, egyszerűen tökéletes! A cukkinit olyan szinten nem érezni ki belőle, hogy a páromnak fotókkal kellett bizonyítanom, hogy belekevertem, a sütemény állagán viszont 300%-ot dob.

Hozzávalók:
10 dkg vaj vagy margarin
3 tojás
1 és 3/4 pohár cukor (1 pohár = 2,5 dl)
2 pohár liszt
3 ek kakaó
csipet só
1 tk szódabikarbóna
1 tk sütőpor
1 csomag vaníliáscukor
1 tk instant kávé (vagy 1 ek főzött kávé)
20 dkg reszelt cukkini (vagy zsenge tök)
1 tábla étcsokoládé (9-10 dkg), vagy 1 pohár csokicsepp
porcukor vagy olvasztott csokoládé a tetejére

Elkészítés:
   3 tálat készítünk elő, az egyikben összekeverjük a lisztet, sót, szódabikarbónát, sütőport, kakaót, a másodikban kikeverjük a puha vajat (vagy margarint) a cukorral és a vaníliáscukorral, majd sorra hozzáadjuk a kávét, és a tojásokat.
   A harmadik tálban a reszelt cukkinit és az összedarabolt csokoládét összekeverjük a lisztes keverék 1/3-ával, a maradék 2/3 részt pedig a tojásos tálba öntjük és simára keverjük a tésztát (csak amíg elegyedik!). Ezután hozzáadjuk a 3. tál tartalmát is, egy spatulával vagy fakanállal elkeverjük, majd az egészet egy alaposan kimargarinozott kuglóf- (vagy más sütemény-) formába simítjuk.
   Előmelegített 180 fokos sütőben kb. 40-45 perc alatt készül el, egy tűvel, vagy fogpiszkálóval több helyen ellenőrizzük, hogy a tészta átsült-e már (lehet, hogy közben olvadt csokoládéba szúrunk - ezért a több hely).
   Miután kisült kb. 10-15 percig a formában hagyjuk, majd óvatosan a széleknél kicsit benyúlkálva kifordítjuk. Hagyjuk kihűlni (a csokoládé még pár órán át puha marad benne), majd porcukorral vagy olvasztott csokoládéval díszítjük és szeletelve fogyasztjuk.

Jó étvágyat!

Almás-szedres Galette pirított dióval

   Ezt is most csináltam először, de nem utoljára, bár ki tudja, olyan hosszú még a kipróbálandó ételek listája... A Galette egy vajas tésztából készítetett kerek vagy szögletes lepény, akár pitének is nevezhetnénk, hiszen sokszor valóban csak a külalak ami megkülönbözteti egy jó kis amerikai pitétől. Készülhet sós és édes változatban is. Pl. Duende épp a minap tett közzé a blogján egy fincsi kis sós változatot.

 

   Ezúttal a mostanában egyik kedvenc angol nyelvű oldalam a myrecipes.com Almás Galette receptjét egészítettem ki egy kicsikét. Ezt tálalom most elétek, ha szabad.

Hozzávalók:
  1,5 pohár liszt (1 pohár = 2,5 dl)
  1 ek cukor
  fél kk só
  10 dkg + 2 ek vaj vagy margarin
  1 tojássárgája (enyhén felverve)
  fél pohár dió
  2 alma
  15-20 szem szeder
  fél pohár barnacukor (vagy kristálycukor)
  fél kk szerecsendió
  1 tojás pár csepp vízzel kikeverve a lekenéshez

Elkészítés:
   A lisztet elkeverjük a cukorral és a sóval, a hideg vajjal elmorzsoljuk (vagy keverőgépben a vajdarabokkal morzsásra dolgozzuk), hozzáadjuk a tojás sárgáját és kanalanként kb. 3 ek vizet, egyszerre csak egyet, hogy éppen a tészta összeálljon. Korongot formázunk belőle és fóliába csomagolva 1 órára hűtőbe tesszük.
   Közben a diót 190 fokos sütőben 6-8 perc alatt illatozásig pirítjuk, összedaraboljuk.
   Az almákat meghámozzuk és egyenként 8 darabra vágjuk, 2 ek vajon pár perc alatt (5-7 perc) előpároljuk őket, rájuk szórjuk a barnacukrot és a szerecsendiót, majd forrásig gyakori keverés mellett főzzük. Ekkor hozzáadjuk a megmosott szedreket is és miután párszor átkevertük már készen is van a töltelékünk.
   A tésztát lehetőleg rögtön egy sütőpapíron vékony kör alakúra nyújtjuk - 30-35 cm, a tölteléket a közepére halmozzuk (a levét egyelőre az edényben hagyva), elrendezzük úgy, hogy a szélén kb. 5-7 cm-es perem szabadon maradjon, amit a töltelékre hajtjuk szépen körben haladva. Ekkor a gyümölcsre önthetjük a megmaradt szirupot, vagy annak egy részét - ki mennyire szeretné édesen.
   A tésztát megkenjük a kikevert tojással, majd a süteményt előmelegített 190 fokos sütőben kb. 40 perc alatt készre sütjük.

Jó étvágyat!

Kakaós diótorta körtekoronával

   Egyszerű a sztori: kamrában felhalmozott végét járó körte, diós süteményt követelő férj és egy csokirajongó én. Ami ezúttal ebből a kacifántos helyzetből kisült az valami überbrutálfrankó, megjegyzendő és terjesztendő! Egyszerűen lehengerlő győzelmet aratott a család felett ez a kis rusztikusra sikeredett tortácska, maga mögé utasítva az eddig próbált összes (gyümölcsös) kevertsüteményt - igen, beleértve a saját receptúráimat is.

 

   Nyugodtan készítsétek gyakorlatilag bármilyen formában - kapcsos tortaforma, pie forma, sőt a tésztával akár muffintepsiben is próbálkozhattok! Számomra még mindig hihetetlen milyen tökéletes eredendő harmóniát alkotott ez a körte-dió-kakaó hármas, ezt leírni nem is lehet, kóstolni kell!

Hozzávalók:

  1 pohár pucolt dió (1 pohár = 2,5 dl)

  fél pohár cukor

  fél pohár liszt

  1,5 tk sütőpor

  2 ek cukrozatlan kakaópor

  10 dkg margarin vagy vaj

  3 tojás

  1 csomag vaníliás cukor

  2-3 körte

  1 tk méz

  1 tk citromlé

  1 löttyintésnyi körtepálinka (ha úgy tetszik)

Elkészítés:

   Egy "kenyérsütő" tepsit (10x26 cm a tepsi aljánál mérve) sütőpapírral kibélelünk, vagy kivajazunk.

   A diót a cukorral együtt robotgéppel finomra aprítjuk, vagy ledaráljuk majd ezután keverjük hozzá a cukrot. A lisztet átszitáljuk, alaposan elkeverjük a kakaóporral és a sütőporral valamint a cukros dióval.

   A tojásokat enyhén felverjük a vaníliás cukorral, ezután ezt és az olvasztott (de már nem forró) margarint (ill. a körtepálinkát) is a diós keverékhez adjuk, összedolgozzuk. A masszát az előkészített tepsibe simítjuk, a hámozott, szeletelt, legyezőalakra rendezett körtéket a tetejére helyezzük, nagyon enyhén a tésztába nyomjuk őket. A körteszeleteket egy bármiféle ecset vagy papírtörlő segítségével megkenjük egy kis citromlével, hogy elkerüljük a barnulást.

   Előmelegített 180 fokos sütőben kb. 20-25 perc alatt készre sül.

   Miután kivettük a sütőből utolsó simításként a körteszeleteket megkenjük egy kis mézzel.

Jó étvágyat!

Puncskrémes piskóta, szép kis vendégváró!

   A "szép kis vendégváró" ezúttal bizony átvitt értelemben is igaznak bizonyult, ugyanis hiába készítettem nagy sebbel-lobbal, csupalelkesen már előző nap a sütikét a másnapi vendégsereg 80%-ának esélye sem volt megkóstolni hála kisfiam túlfáradós végeláthatatlan hisztériájának, amivel elüldöztük őket. Hát ilyen is megesik, de senkinek nem kívánom! A bababuli egyébként csúcsszuper lett volna, reméljük ezt a kis malőrt a jövőben sikerül kiküszöbölnünk azzal, hogy előző éjjel full egészségesen végigalusszuk az egész éjszakát, nem úgy mint most.

   A piskóta Kiskuktáé, mini átalakítással, amibe a Tavaszváró Torta közvetítésevel szerettem bele. A krém alapötlete szintén onnan ered, egyszerű és nagyszerű.

Hozzávalók a piskótához:
  6 tojás és 1 tojásfehérje
  4 ek víz
  csipet só
  8 csapott ek cukor
  pár csepp citromlé
  7 púpozott ek finomliszt
  1,5 ek cukrozatlan kakaópor
  1 kk sikér (vagy 1 kk sütőpor)

A krémhez:
  6 dl tej (jelen esetben 6 dl szójatej, de bármilyen növényi tejjel készíthető)
  2,5 ek liszt
  1 tojás sárgája
  1 csomag vaníliás cukor
  1 csomag puncs ízű pudingpor
  10 dkg margarin (vagy vaj)
  20-22 dkg porcukor
  ízlés szerint némi rumaroma vagy rum (én nem használtam)

Elkészítés:

Piskóta:
   A piskótához a tojások fehérjét és sárgáját kettéválasztjuk (jó ha szobíhőmérsékletű tojásokat használunk). A fehérjékből és vízből lágy habot verünk, majd hozzáadjuk a sót, citromlevet és fokozatosan a cukrot, amivel együtt (kb. 5 perc alatt) kemény habbá verjük őket. A tojássárgákat lassan hozzácsorgatjuk, vagy egyesével hozzáadva habverő segítségével óvatosan beledolgozzuk.
   A lisztet egy külön tálba szitáljuk, hozzákeverjük a sikért és a kakaóport, majd egy spatula segítségével a felvert tojáshabhoz keverjük óvatosan, ügyelve, hogy a habot össze ne törjük (felesleges túlkeverni!).
   Egy közepes méretű (25x38 cm) négyszügletes tepsi aljára sütőpapírt helyezünk. A masszát belesimítjuk, megrázzuk.
   Előmelegített 175 fokos sütőben megsütjük (végezzünk tűpróbát).
   Ha kisült még melegében a forma oldalához illesztett késsel körbevárjuk és hagyjuk teljesen kihűlni.

Krém:
   A tejjel elkeverjük a lisztet, tojássárgáját, pudingport (rumot vagy rumaromát) és folyamatosan kevergetve sűrű krémmé főzzük, majd vízfürdőbe állítva olykor alaposan átkeverve lehűtjük.
   A puha margarint kikeverjük a cukorral és a vaníliás cukorral, majd a pudingalaphoz adjuk és simára keverjük.

Összeállítás:
   A piskótát vékonyan megkenjük a krémmel, középen kettévágjuk és a két részt egymásra fordítjuk (becsukjuk, mint egy könyvet), a maradék krémet a tetejére kenjük, díszítőcsővel habzsákból nyomjuk.

A süteményt hűtve tároljuk, nedves késsel szeleteljük!

Jó étvágyat!

Narancskocsonya avagy Portakal peltesi light

   Ez bizony, ahogy kedvesemmel kitárgyaltuk nem zselé, nem ám, pedig majdnem annak kereszteltem nagy meggondolatlanul. A Portakal peltesi magyarul Narancskocsonyát jelent, hozzáteszem teljesen jól harmonizál is ez a kis frissítő desszert ilyenmódon a nevével. Tej-, tojás- és gluténmentes, hogy el ne felejtsem még itt az elején kiemelni, íly módon ugyebár ráadásul vegán is.

   A Narancskocsonyának egyébként két változatát készítik a török népek, és természetesen én is. Az egyik az alant leírt és fent is lent is látható vizesebb, könnyedebb pohárdesszert (kicsit zselés, kicsit pudingos, picit takonypócos állagú, épp ahogy a gyerekek szeretik). A másik pedig a töményebb Pelte, melynél maximum egy kevés vizet keverünk a narancsléhez és valamilyen tejes pudinggal, krémmel rétegezve, süteményalapra helyezve tálaljuk. (Ígérem a jövőben ez is érkezni fog.)
   Nyári desszert létére én bizony most télen tárom elétek, azon egyszerű oknál fogva, mert most volt túlzottan is sok a narancs a kamrában...

 

Hozzávalók (kb. 6 főre):
  2 szép nagy narancs (ha lehet bio!)
  1 pohár cukor (1 pohár = 2,5 dl)
  1 l víz
  kb. 7 dkg burgonyakeményítő (étkezési keményítővel is készíthető - ezesetben valamivel kevésbé lesz áttetsző a végeredmény)
  1 marék natúr pisztácia vagy törökmogyoró a díszítéshez (elhagyható)

Elkészítés:
   A narancsokat alaposan megmossuk, lereszelt héjukat 1 órára 1 l vízbe áztatjuk, majd leszűrjük.
   Az immáron sárgás vizet a cukorral és a narancsok kifacsart levével együtt felforraljuk. Ekkor hozzákeverjük a fél pohár vízzel elkevert keményítőt (először kézi habverővel, majd fakanállal). Szinte azonnal besűrűsödik!
   Ezután további 10 percig folyamatosan kevergetve főzzük.
   Tálkákba, poharakba osztva hagyjuk kihűlni! Durvára vágott natúr pisztáciával vagy mogyoróval díszíthetjük.
   Fogyasztásig hűtőben vagy hűvös helyen tároljuk.

Jó étvágyat!

TIPP: Gyerekek számára készítsünk belőle kis adagokat, hogy még érdekesebbé tegyük számukra ezt a nyalánkságot! Megszórhatjuk esetleg színes tortadarával is!
  

Lokma tatlısı - Szirupos török fánkocskák - VKF 40.

   Még mindig fánksütésben, igen. Ha egyszer belekezd az ember egyszerűen nem tudja abbahagyni. Egyébként is teljesen egyértelmű volt ugye bárki számára, hogy az ehavi Fánkos VKF-et (by Tücsökbogár) személy szerint én nem hagyhatom szirupos török fánkféleség nélkül. Az első választásom az egyik legegyszerűbb ilyesfélére, a Lokmára esett, meglátjuk lesz-e még idő, erő és mód a folytatásra a közeljövőben...

   Sikerült pár hagyományos fogást kihagynom a készítés közben, amik megkönnyíthették volna az életemet és még kellemesebbé tehették volna a desszertet (ami persze így sem volt utolsó) - mint azt utólag páromtól megtudtam. De nyudogjatok meg, nektek már az ezekkel bővített receptváltozatot fogom prezentálni.

 

Hozzávalók:
  2,5 pohár liszt (1 pohár = 2,5 dl)
  1 bő tk szárított élesztő
  1 pohár langyos víz (esetleg egy picit kevesebb)
  5 dkg olvasztott vaj (vagy margarin)
  1 tojás
  1 kk cukor
  1 csipet só

A sziruphoz:
  2,5 pohár cukor
  2 pohár víz
  negyed citrom leve

A díszítéshez (elhagyható):
  ízlés szerint némi finomra apírtott (darált) törökmogyoró, pisztácia, mandula

Elkészítés:
   A langyos (meleg) vízben elkeverjük a cukrot és az élesztőt, pár perc alatt felfuttatjuk.
   Egy tálba szitáljuk a lisztet, összekeverjük a sóval, majd a közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük az élesztős vizet, a vajat és hozzáadjuk a tojást is. Jól összekeverjük, összegyúrjuk, majd kb. 45 percig letakarva meleg helyen pihentetjük.

   Közben a sziruphoz a vízben elkevert cukrot 3-5 percig forraljuk, ekkor hozzáadjuk a citromlevet és kb. fél perc újabb forralást követően elzárjuk alatta a tüzet, hűlni hagyjuk.

   Mélyebb falú serpenyőben olajat hevítünk, majd a megkelt tésztából egy-egy kisebb adagnyit tenyerünkbe veszünk, markunkat összeszorítjuk, ilyen módon hüvelyk- és mutató ujjaink között mogyorónyi labdacsokat préselünk ki, melyeket olajos vagy vizes kiskanállal beleszaggatunk a forró olajba. Szép világosbarnára sütjük a gömböket, majd az olajból kiemelve rögtön a langyos vagy hideg szirupba dobjuk őket.
   Ki hogyan kívánja: pár másodpercig, percekig (órákig) ázhatnak a golyócskák a szirupban (a tapasztalat mutatja majd mennyi idő kell, hogy szépen megszívják magukat az édes léből). Ezután kimerjük őket és akár frissen, akár később behűtve tálaljuk őket.
   Meginthetjük tetszőleges finomra aprított vagy darált maggal, vagy esetleg kókuszreszelékkel.

Jó étvágyat!