Programmódosítás

Az előző bejegyzésben igazából nem panaszolkodni akartam. Tényleg tudok együtt élni azzal a bizonyos mondattal. Na jó, még nem igazán. Inkább önironikusra kartam venni a figurát, de néha nagyon megsajnálom magam. Pedig sok értelme nincs. Nem kesergünk, túllépünk rajta! Minden napban van valami, amiért érdemes volt felkelni. Ezt kell megtalálni. Sokszor megvan már.
És az elmúlt héten - ha már nem mertem semmiféle utazásra vállalkozni - nagyon szorgalmas voltam.
Az említett "übercíher" ez lenne:

A dolog hátulütője azonban az, hogy a leírás lapján nem lehet megcsinálni a felső rész kockáit. Nemcsak én nem tudom, tőlem okosabb, tapasztaltabb, ügyesebb horgoló sem. :o( Hehe, bemásolom a leírást, ha valaki megcsinálja, biz' isten jutalmat kap. :o))

"
*Kockaminta:
8 láncsz; az 5. sz-be 1 erp, a többi szembe is (4erp).
8 lsz, megfordulunk és a 4 lsz-be 4 pálcát horgolunk,
5 lsz és a pálcák mellé a 4 lsz-es ívre  is 4 pálcát horgolunk,
8 láncszem, ismét az 5. 6. 7.8. szemre egy-egy pálca kerül,
4 láncszem, és rövidpálcával leöltünk az 5 lsz-es ívre,
4 lsz és 4 pálca a 4 lsz-es ívre, 8 lsz.

A rajz az alja csipkemintáját mutatja, azt már értem. (Mondjuk most hogy még alaposabban szemügyre veszem, a lerajzolt szabásminta sem ezt a formát adja ki. :o)) )
Végül is beláttam, hogy nem vagyok én ehhez elég okos, így módosítottam a kockát. (Lehet, hogy a horgo-blogban visszaminősítést kellene kérnem? ) A következő érdekes mozzanat, hogy 25 dkg Cataniát javasolnak és hozzá 2-es tűt. Hm. De hát ki vagyok én, hogy a szakembereket felülbíráljam? Meghorgoltam 2-es tűvel a 11 kockát. Nagyjából lábtölő durvaságú lett. Ez szöget ütött a fejembe, és félretettem. Mást csináltam. Majd megjött a célszemély , és - minő meglepetés neki tetszett - kiderült, még rövid is lett. Szóval a 25 dkg-ból inkább 45 lenne. Pénelopé-üzemmód. :o)) Most ismét kész van 11 kocka 3-as tűvel, más mintával, így talán elég lesz beszerzett fonal.
A más, ami közben készült, pedig ez:

Ilyen sem volt még! A fenti célszemély eddig undorodva utasította vissza minden kísérletem, hogy rálőcsöljek egy horgolt táskát, erre meg kapásból azt mondta: "Na jó ez lehet, hogy kell." :o)) Nagyon érdekes az alapanyag, nem fonal és nem szalag és nem zsinór. Kb. 3 mm széles, leginkább szalagnak nevezhető valami, amit a helyi kreatív bolt felszámolásán :o( vettem 100m/100 Ft-ért. Másfél spulni kellett hozzá. A fülét is ugyanott gyűjtöttem be. Hasonló áron.:o))
Aztán hogy a bontás miatti frusztrációm leküzdjem, gyorsan elővarázsoltam a következő szögletest.
Zsebakármi.
És még a bohóc 2-t is befejeztem. De most ő magányos. :o(
Na, ennyire szorgalmas voltam a héten. Miközben egy nap mindenféle vizsgálaton voltam, és egy másik nap meg még Pesten is jártunk. Vettem sok-sok új (tan)könyvet - hülye magyartanár magyarkönyveket gyűjt - meg az IKEÁ-ban sok sok kacatot. :o)) Pl. két akkora párnát 295-es egységáron, hogy kb. 2 évig elég lesz tömítő anyagnak. .o)))

Nyár közepe

Kész! KÉSZ! KÉSZ! Végszóra, de elkészült. Tulajdonképpen már tegnapelőtt olyan állapotban volt, hogy csak a pántok hiányoztak az elejéről. Annyira elégedett voltam magammal, hogy jutalomból engedélyeztem magamnak egy kis elefántot is :o)
Ami szintén nagy siker volt - sőt talán nagyobb, mint a top. :o)
Aztán hajnalban arra ébredtem, hogy ráz a hideg, ami 1000 fokban nem annyira normális jelenség. Lázmérés: 38,6. A doki szerint van valami vírus, amit sikeresen begyűjtöttem. És annyira kiütött, hogy veszélybe került a munka befejezése. :o( Aludtam egész nap. Ez valószínűleg jó volt, mert este már csak hőemelkedésem volt, és ma meg már az sem. Viszont roham munkában kellet befejzni a topot, hogy az ünnepelt idejében megkaphassa. És persze kétszer fejeztem be, mert a szegő jól összekapta az alját, le kellet fejteni és megnyitni az oldalát, hogy kényelmesen lehessen fel-le venni.
Így nézett ki délelőtt, mosás után. Kevés híja volt, hogy lefejtsem az egészet.
És így délután:
Az első látvány alapján nagyon nem tetszett, de így, hogy J felpróbálta, már kibékültem vele. :o)
A többi ajándék nem került ennyi időmbe:o) Igazán majd szombaton ünneplünk. Régen ilyenkor elmentünk ebédelni is, mostanában - mióta felnőtt a nő - már nem nagyon van rá idő, igény...
Viszont itt a nyár fele. :o( És a legjobb dolgok még hátra vannak : egy kis kórház, egy kis debreceni túra, a másik szemem ... És már lehet is suliba menni!
Végül bemutatom nagy büszkeségem, a "konyhakert"-et. Talán még soha nem volt ennyire elhanyagolt a 8 db erkélyládám. Egyszerűen nem volt időm virágokat venni - ami talán nem nagy baj a tavaszi időjárást tekintve - úgyis kirohadt volna minden. Így most 3 tő muskátli szégyentelenkedik az egyikben , a többiben meg azok a kukacvirágok, amelyek maguktól is kinőnek. De volt még áprilisban egy kósza gondolatom, és vettem egy zacskó törpeparadicsom-magot. Elszórtam néhányat, és ez lett belőle. Hamarosan szüretelhetem a termést. :o)))
Pont elkezdődött a holnapra ígért zápor. Én ugyan reggel már gyanítottam, hogy nem kell erre holnapig várni. De már süt is a nap.

Csodálatos világ

Miután (már) nem lehettem kalóz, dúlt bennem a munkakedv. Először is véglegesítettem a horgo-blogos "versenyművet". Erről holnapután. Aztán ki kellett elégítenem a madarak utáni vágyamat, lett tehát egy bagoly.

Eredetileg más lábakat készítettem neki, de túlméretesek lettek, így a gombhoz kabátot kellett szerkeszteni, azaz a lábakhoz struccot. :o)


Immáron hárman vannak, és az igazat megvallva sajnálnék tőlük megválni - mint a madaraktól általában. A madár a kecsesség, a szabadság, az életöröm, még akkor is ha amiket készítek, gyakran groteszkek.
És nem tudok betelni az új színekkel. :o)) Mennyivel szebb a világ így. :o)
Végül, hogy bebizonyítsam, nem csak állatokat tudok előhívni a tűből, megmutatom egy tavalyi nagy munkám: egy topot.

Még eléggé kezdő voltam. De talán nem vallok vele szégyent. A lányom szülinapjára készült. Most is van tőle valami hasonlóra rendelésem, de előtte még egyebeket kell elkészítenem. A szülinapjára talán az is meglesz.