Endrédi Design Interjú

Egy gyerek mindent megváltoztat, kettő még inkább. Nem csak a test alakul át a gyermekek érkezésével. Olyan áldott időszak ez, amikor van idő gondolkozni, vágyakozni, nagyokat álmodni. Ilyenkor tudunk rádöbbenni arra, hogy teljesen más munkát szeretnénk végezni, mint azt korábban tettük.  Lehetőséget, időt kapunk arra, hogy az álmokból valóság legyen. Ha kell, tanulhassunk, létrehozhassunk egy új vállalkozást.

Hasonló történt Endrédi Noémivel is, aki az Endrédi Design megalapítója. A szenvedélyből mára márkanév lett. Noémi korábban lelkesen bújta a régi padlásokat, gyűjtött mindent, amiben akár csak egy kis fantáziát is látott. Sok szkeptikus ellenére fogott bele, kezdetben a család, a barátok örömére a bútorfestésbe, restaurálásba, mára professzionális eszközökkel- szakemberek segítségével újítja fel a bútorokat, ad teljesen új megjelenést az antik, paraszti daraboknak. Bútoraiban a régmúlt találkozik a designnal, a modern elképzelésekkel.

Bútorai frissek, energikusak, tökéletes fókuszpontja lehetnek a legmodernebb lakásoknak, de megtalálják a helyüket a country stílus szerelmeseinek otthonában is.

Mesélj magadról, egy kicsit kérlek. Engem mindig örömmel tölt el, ha tudom, hogy egy bútor, egy tárgy, egy ékszer hol, kinek az elképzelése alapján születik. Azt gondolom, hogy a magyar kézműves termékeknek ez is az egyik bája, hogy akár ismerheted az alkotót, tudhatod, hogyan él, mit gondol, miket szeret csinálni. Lehet, hogy éppen mellettem vásárolsz a piacon, vagy egymás mellett ülünk a moziban.

Hol éltek? Hogy telnek a napjaid? Mi az, ami idén nyáron a legnagyobb örömet okozza neked? 

Vidéken élünk a Duna mellett, amit nagyon szeretünk.

Jelenleg napjaim  sok munkával és szervezéssel telnek ,hiszen  nyáron a gyerekek is itthon vannak és amíg mi dolgoznunk a nagymama vigyáz rájuk . Augusztus  első 3 hete teljes mértékben a gyerekeké és a pihenésé lesz.

Érdekes, hogy a nyaralások miatt a nyári időszak általában nyugodtabban szokott telni egy cég életében, de mi most folyamatosan dolgozunk és főleg tervezünk, mert folyamatos a bútoraim iránti érdeklődés. Számomra ez jelenti most a legnagyobb örömet, mivel látom, hogy nem dolgoztam hiába az elmúlt években.

Mesélnél az Endrédi Designtermékeiről? Mi most az aktuális kedvenced? Mi a kedvenc irányvonalad?

A termékek nagyon szerteágazóak az általam újraértelmezett antik bútoroktól az új készítésű modern design bútorokig bezárólag. Jelenleg a kedvenc bútoraim azok a bútorok ahol egy speciális festési eljárással képet festünk a bútor front felületére úgy, hogy kiemeljük a bútor alapanyagául szolgáló faanyag szépségét.

Igazán kedvenc irányvonalat nem tudnék megnevezni. Számomra minden megrendelés komoly kihívást jelent, és a megvalósult bútor látványa, illetve a megrendelő megelégedése szerzi a legnagyobb örömet .

Mit gondolsz a magyar lakberendezési trendekről?
 Hogy látod a lakberendezést a mai Magyarországon?

Sajnos manapság jellemzően az olcsó tömeg termékek uralják a piacot, melyek mind alapanyagukban, mind pedig stílusukban sem igazán az igényességet képviselik.

Sajnos időről-időre megjelennek olyan divatáramlatok, melyeket pár éves csúszással és jelentősen lebutítva átvesznek a nagy bútorházak is, és ezekkel árasztják el a lakásokat.

A vintage, a country egyre nagyobb teret hódít magának. Mit gondolsz miért?

Szerintem a letisztult vonalak, a természetesség és a tökéletes használati érték ami leginkább megfogja az embereket ezekben a bútorokban. Ami még vonzó benne, hogy ezek a bútorok a megfelelő felújítás, átfestés után bármilyen enteriőr díszévé tudnak válni.
 

 

Mi inspirál az alkotások során? Mi az, ami mostanában ihletett adott? (könyv, film, kiállítás, bármi)

Mindenre figyelek ami körülvesz és nyitott szemmel járok a világban. Ha meglátok valami érdekeset, akkor már azon gondolkodom, hogy miként lehetne ezt az általam tervezett bútorokon is megvalósítani. Nincs konkrét dolog ami ihletet ad. Sokszor egy régi bútor stílusa, vagy egy enteriőr látványa az ami megindítja a fantáziámat, utána már csak a megrendelőn múlik megnyeri-e a tetszését az általam megálmodott bútordarab.

Miben szeretnétek cég szinten fejlődni? Milyen újításokat terveztek?

Sok olyan dolog van amiben még gyerekcipőben járunk. Mivel a gyerekeim még kicsik ezért az időm nagy részét a velük való foglalkozás teszi ki, és emellett még főállásban dolgozom a bátyám cégénél is. Sok olyan dolog van, amiben még fejlődnünk  kell, de nem sürgetem a dolgokat, mert a lassan járj, tovább érsz elvet képviselem. Szeretnék egy pár éven belül saját üzletet nyitni Budapesten, de rövid távon még az idén ősszel a fiatalabb generáció részére szeretnék egy modernebb stílusú kollekciót tervezni.

Ha tíz év múlva írok egy cikket rólatok, mit szeretnél majd olvasni benne?

Boldog lennék ,ha addigra megnyithatnám az üzletem és nagyon sok lakást díszítenének Endrédi design bútorok, de a legfontosabb, hogy kizárólag elégedett ügyfelek vennének körül és így egy erős biztos vállalkozássá nőné ki magát a cégem!

 Köszönöm a beszélgetést.

Én is köszönöm !
Ha tetszenek az egyedi, Endrédi Design bútorok, akkor kövesd őket a Facebookon is, hogy mindig értesülj a legújabb akciókról, bútorokról. Itt megteheted. 

Kézművesek, Alkotók Sorozat: Bizsuzdam Interjú

Ahogy ígértem új sorozat indul 2013-ban az Otthon Vidéken oldalon, rendszeresen magyar kézműveseket, művészeket mutatok be. Véleményem szerint a kézművességnek akkor van létjogosultsága, ha minőségben ugyanolyan professzionális, mint a boltban kapható tömegtermékek sorozata, de mégis ad valami pluszt, valami többet.
A Kézművesek, Alkotók sorozatba szeretném megmutatni, hogy mi van ezek a minőségi termékek: ékszerek, játékok, könyvek, használati tárgyak, dísztárgyak mögött. Én mindig kíváncsi vagyok ki az alkotó? Hol él? Mit szeret? Mi inspirálja, mi foglalkoztatja? Ha téged is érdekel, hogy ki áll a háttérben, kinek a keze munkája az egyedi tárgy, akkor tarts velem idén is!
Sorozatom első vendége a Bizsuzdam ékszer márka, mely Blaskó Ági munkáját dicséri. 

 

Mesélj magadról, kicsit kérlek! Mi az, amit szeretnél megosztani magadról? 

Blaskó Ági vagyok, szlovákiai magyar családból származom, most is itt élünk férjemmel és két gyerkőcünkkel a határtól nem messze. Mindig is szerettem bütykölni, és ez az évek során egyre inkább erősödik bennem, ma már mindenről az jut eszembe, hogy hogy tudnám magam is elkészíteni. Nagy, családi álmunk, hogy egyszer teljesen önellátók leszünk, vagy legalábbis majdnem.

 Mikor kezdtél ékszerkészítéssel foglalkozni? Mi vitt rá az alkotásra? Hogyan kezdődött?

Nagyjából három éve kezdtem aktívabban foglalkozni az ékszerkészítéssel, de csak hobbi szinten. Kellett még valami kétkezi tevékenység, ami teljesen kikapcsol és felüdít, ráadásul mindig is imádtam az ékszereket, így csak idő kérdése volt, hogy végre magamnak készítsem őket.   

Miért a név, Bizsuzdam?

A Bizsuzdam név egy egyszerű szójátékkal indult, és maradt is, mert szeretem a hangulatát.
 

 Mit tervezel 2013-ra? Milyen újításokat, mik maradnak meg a régi termékeid közül?

Az újítások egyik pillanatról a másikra jönnek, nem tervezem, egyszercsak bevillan valamiről, aztán folyamatosan alakul, csiszolódik. Az biztos, hogy egyre jobban foglalkoztat az újrahasznosítás, most éppen a textilek mellett, az évek során felhalmozott parafadugókat hasznosítom ékszeralapként.

 Melyik most a kedvenc ékszered, sorozatod?

A rézdrótra fűzött gyöngyös ékszereim egy kicsit háttérbe szorultak, az új szerelem a sújtásos textilékszer. Általában színekért rajongok, van az örök kedvenc türkiz, és az összes többi periodikusan váltakozik, általában az aktuális hangulatom szerint. 

Hol találkozhatnak termékeiddel a vásárlók?

Jelenleg a Bejuska&Dio-ban és a Spájz-ban vannak dolgaim, és persze itt a Facebookon is lehet rendelni. Komárom környékiek pedig a helyi táncházakban megtalálnak.

     Mi inspirál leginkább az alkotásra? Miből merítesz ihletet?

A gyöngyös ékszereimet szinte mindig emberek inspirálták, emberek, akiket ismerek, vagy akár csak láttam párszor, és persze a barátok.  Eszembe jut valaki, és hozzá képzelek színeket, formákat, aztán olyan is van, hogy elkészül valami, és pontosan tudom, hogy melyik ismerősömnek fog tetszeni. Fotók, képek, anyagok, évszakok és városok, bármi lehet inspiráló hatással.

      Mi üzensz az Otthon Vidéken olvasóinak?

Egy apró, de nagyon fontos tanácsot. Sokszor hallom, hogy „nekem nincs kézügyességem”, „de jó Neked, hogy ilyen ügyes vagy” és hasonlók, ez nem így van, mindenki képes alkotni, ez egy olyan ősi, természetes vágyunk, amit nem hagyhatunk kinevelni magunkból. Készítsünk gyerekeinknek játékot, termesszünk zöldséget, gyümölcsöt, hímezzünk, varrjunk, rajzoljunk, főzzünk szappant, lekvárt vagy bármit. Próbáld ki, hogy mielőtt megvennél egy virágcserepet, asztalterítőt vagy bonbont, milyen lenne, ha inkább magad készítenéd el, nem fogsz csalódni!! 

Köszönöm az interjút! A jövő héten újabb kézművest ismerhettek meg! 

További képeket szeretnél nézni Bizsuzdam munkákról? Akkor látogass el az FB oldalra: ITT

Beszélgetés Sajó Borival a fiatal iparművésszel

 Könnyű olyanokkal beszélgetni, akik szeretnek beszélni. Azokkal még könnyebb, akiket gyerekkorunktól ismerünk. Sajó Borit, a fiatal textilművészt már kislányként ismertem. Biztosan láttatok már, olyan gyerekeket, akik mindig bütykölnek valamit, karkötőt fonnak, rajzolnak, vagy koszorút készítenek a réti virágokból. Borit, én ilyen lánynak láttam mindig, aztán eltelt húszon x év és a lényeg megmaradt. A nyáron új oldalát ismerhettem meg, élete talán egyik legnagyobb szerepében tündököl, anyuka lett. Tökéletes természetességgel és nyugalommal foglalkozik Lénával, a kislányukkal. Nagyon érdekes látni, hogy akiben harmónia van, az minden téren harmonikus tud lenni, mint művész, mint anya, mint ember. 

Kéziszövött ágyneműk, párnák.

 Mi az amit szeretnél leginkább elmondani magadról? Ki vagy te?
Diplomás textiltervező, textil-, grafika-, rajz tanár, és anyuka vagyok. Mind nagyon fontos számomra, mert a textiles és festős, vagy más alkotói munkáknál a kreativitásom élem ki, a tanításban meg a gyerekekkel szerettethetem meg az alkotás folyamatát, miközben nevelem is őket, és nagyon szeretem a gyerekeket egyébként is, meg ők is engem, szerencsére. :) A babázás most új dolog, és ez a legszuperebb, mert a sok vidám perc mellett most van a legtöbb időm magamra, és az alkotásra is (két szoptatás között persze):).Emellett kertészkedem is, ha a levegőn szeretnék pihenni, mivel pár éve ez a legújabb hobbim.
               

  Néhány szóban bemutatnád a pályádat?
A képzőművészeti szakközépiskolában könyvkötőként végeztem, aztán egy rajzfilmstúdióban dolgoztam 3 évet, így ezt a szakmát is kitanultam valamennyire. Közben elvégeztem egy virágkötő tanfolyamot is Sajó Anna nagynénémnél, mert szeretek több lábon állni, és amire van lehetőség megtanulni, azt megteszem. Később felvételiztem az Iparművészeti Egyetem, (most MOME) textil szakára, hogy megint valami újat tanulhassak, és mivel első év végén volt lehetőség felvételizni államilag finanszírozott tanár vagy manager szakokra, teljesült a régi álmom, és még egy tanári diplomát is kaptam a textiles után, aminek évi plusz két vizsga és plusz egy év volt csak az ára. Így 6 év után szövött anyag tervező, és tanár lettem.

Mi az ami leginkább érdekel mostanában?
A korábban elmondott dolgok, folyamatosan foglalkoztatnak, de ami még új, hogy babajátékokat, dekorációkat is készítek Lénának, a kislányomnak kísérleti jelleggel.

Milyen szerinted a 2012-es textil divat? Elsősorban lakástextilre gondolok?
2012-lakástextil divat? Talán IKEA, Marimekko, meg ilyesmik, de ez nem csak 2012-ben, hanem mostanság trendi.
Nekem nem is annyira tetszik a mostani divat, mert túl sok a nagy, nyomott mintás állat, és a furcsa mozgalmas formák. A letisztultabbat néha jobban szeretem, mert számomra a lakástextil nyugalmat is kell hogy árasszon. Persze ami kiállításra készül, ott más a helyzet, mert a figyelemfelkeltés a cél.
Én igazából nem követem a divatot semmiben, csak hat rám valamennyire, de csak úgy mint minden más is körülöttem. A textil tervezésénél számomra az a fontos, hogy a megrendelőnek tetsszen. Beszélgetek vele, kikérdezem, megnézem a ruháját, kiegészítőit, lakását, vagy csak a kisugárzását, mindegy, de végül úgy ráhangolódok, hogy azért lesz jó a munkám a számára.
Persze olyat nem csinálok, ami nekem nem teszik, mindig dűlőre kell jutnunk. :) Ja, és ha nincs megrendelő, akkor olyat csinálok, amit magamnak csinálnék a lakásomba, a ruhatáramba, az ékszeres dobozomba. A honlapon lévő ruhák is ilyenek. Talán a monumentálisabb dolgokat egyébként jobban kedvelem, főleg lakástextilben. Erős, kontrasztos színek,vagy árnyalatok, (de kevés szín), és minél nagyobb méret.

Mi hat az alkotásaidra?
Bármi, ami inspirál. Egy lánynak egyszer terveztem egy menyasszonyi ruhát és szőttem hozzá anyagot is. Ami érdekes, hogy a lány, azon kívül, hogy láttam, meg beszéltünk, egy növényke levelét hozta el a találkozóra, hogy az a kedvence, és az legyen az inspirációs forrás a szövéshez. Nagyon jó ötlet volt, mert teljesen eltaláltam az ízlését ez alapján.
Ezen kívül nagyon gyakori inspirációs forrás még ha valamire azt mondják nekem, hogy nem lehet megcsinálni...:D
Így alakult ki a diplomám is, mert azt mondták- azt tanultuk, hogy rugalmas szövet nincs nagyon, csak a kötött, de a szövött anyag nem nagyon lehet rugalmas, gumival nem lehet parasztszövőszéken szőni, meg hogy szabás nélkül szövőszéken nem lehet ruhát csinálni... Na erre csináltam a diploma kollekciót szabás nélkül, egy, vagy két darabból, szövőszéken, gumifonállal, és olyan rugalmas lett, hogy méret sem kell belőle.

Miért szeretsz falakat festeni? Mit gondolsz miért jó, ha festett, mesés falak veszik körül a gyerekeket otthon vagy a közösségi terekben?Mesélnél a közösségi munkáidról is egy kicsit?
A mesefal festést a Baleseti kórházban kezdtem, mert a nagybátyám megkeresett ezzel, aki ott orvos. Szerettek volna egy ilyet a beteg gyerekeknek, akiknek sokszor órákat kell sérülten a kórházfolyosón eltölteni, mivel sokszor tömeg van. Azt akarták, hogy a várakozással telt idő ne legyen annyira ijesztő és unalmas. Interaktív látványos mesefalat készítettünk, ahol én terveztem a várat, meg is rajzoltam kifestőkönyv szerűen a falra és csapatépítő tréningként kifestettük a kórház dolgozóival együtt az egyik hétvégén. (Utána persze javítottunk, akik tudtunk festeni, még 2 hétig, de megérte.)
Utána még volt pár munkám a balesetiben, mert más részeket is kifestettünk. Még nagy pocakosan is rajzoltam a létra tetején tavaly télen. :)
Most a Tűzoltó utcai klinika lesz a következő feladat nemsokára.

Egyébként meg magánszemélyeknél azért lehet jó a falfestés, mert jó családi program, mikor a babának mesélünk a falon látható képekről. Mikor nagyobb lesz, még ő is mesélhet, hogy mit lát, szerinte miről beszélgetnek a figurák.. Minden este új mesét lehet költeni a mesefal alapján, ami nagyon jó kreativitást fejlesztő játék lehet, és a napi kommunikációba is beilleszthető. (PL: Nem kell azon gondolkozni, hogy mit meséljünk a kisbabának fejből, ha nem történt aznap semmi izgalmas)
Arról meg nem is beszélve, hogy nagyban befolyásolja és alakítja a baba szépérzékét, ízlését az első években látott képek. Csúnya mesekönyvet tilos mutatni neki. :)
Most vettem észre, hogy a grafikai munkáknál néha nagyon hasonlót rajzolok ahhoz, amelyik mesekönyvből apukám 2 évesen mesélt nekem, amire már nem is emlékeztem, csak tudat alatt. Előszedtem Lénának a mesekönyvet, ami azóta nem volt kinyitva, és ledöbbentem...:). A szülőknek rendkívül nagy a felelőssége ebben is, hogy milyen esztétikai környezetet biztosítanak gyereküknek.

Ha további fotókat szeretnél látni Bori igényes és változatos munkáiból, akkor a honlapján megteheted.  Érdemes körülnézni, mert találsz még ékszereket, táskákat, sálakat is a kínálatban.

Itt elérhetőséget is találsz, ha szeretnéd felvenni vele a kapcsolatot.

Köszönöm a beszélgetést!