Mégegyszer csillagsüti

Ma készítettem egy adagot mogyoróval. A képeken is látszik, hogy a sütőben a tészta kicsit megemelkedik, de aztán visszalapul, olyan lesz, mint egy keksz, és pont ez benne a jó.

Csillagsüti

A tésztába:

45 dkg liszt

17,5 dkg kristálycukor (Szigorúan csak az!)

20 dkg vaj (Nem margarin!)

1 egész tojás és 2 sárgája

csipet só

  

A tetejére:

2 tojás fehérje

kristálycukorral elkevert darált dió vagy mogyoró

  

A lisztet a cukorral és a csipet sóval összekevertem, aztán összemorzsoltam a vajjal, végül jó összegyúrtam a tojással. A tésztát érdemes egy kicsit pihentetni a hűtőben, mondjuk fél órát, majd deszkán jól át kell gyúrni, és úgy 7 mm vastagságúra - maradjunk annyiban, hogy a 0,5 cm kevés, az 1 cm sok - ki kell nyújtani. A nevéből adódóan érdemes maradni a formánál.

Eredetileg úgy készült a süti, hogy a sütőből kivett forró csillagok tetejét rögtön megkenték jól felvert tojásfehérjével, majd cukros darált dióba vagy mogyoróba nyomták, és hagyták kihülni, száradni. Akinek ez szimpatikus, csinálja így, nekem személy szerint a nyers hús vagy tojás nem nyerő az ételekben - volt már kivétel, bizalom kérdése az egész -, azért fordítottam a sorrenden.

Egybe nyújtottam ki a tésztát, még a kiszúrás előtt bekentem fehérjével, jól megszórtam darált dióval és cukorral, majd kézzel egy kicsit bele is nyomkodtam mielőtt kiszúrtam a csillagokat. Az újra összegyúrt tésztába így került egy kis fehérje, cukor és dió, de nem rontotta el.

Ez a süti akármeddig boldogan eláll.
  

Borozgatás, beszélgetés

  

  

               

Cukkini-lilahagyma kendermagos tepsiben

  

Hozzávalók:

3 kis cukkini

2 nagy fej lilahagyma

olivaolaj

só, bors (saját szájízünk szerint bőven), bazsalikom

A cukkiniket felkarikáztam, sóztam, borsoztam és megszórtam bazsalikommal. A lilahagymát félkarikákra vágtam. A cukkinit meglocsoltam olivaolajjal, majd a tepsiben négy sorba rendeztem, és közé egy-egy félkarika hagymát dugtam. (A tetejére még szórtam egy kis borsot és bazsalikomot.)

Alapesetben ez egy köret, de nem vagyunk nagy húsevők, ezért forrón kitettük az asztalra, meglocsoltuk még egy kis olivaolajjal, és a piritósokra kanalaztuk (a levét is). Utánozhatatlan!

Persze a piritós sem kenyérpiritóban készült, mert itt olyan nincs, hanem a kályhán a vaslapon (fakanállal nyomtuk hozzá a kenyeret, aztán jól bedörzsöltük fokhagymával).

Akinek ez így mégis üres, az olvaszthat rá sajtot, vagy tehet közé sonkát.



Tejfölös-borsos kelt

  

A tészta:

(24 rolád lesz belőle.)

40 dkg liszt,

1 teáskanál só,
2 dl tej,
egy csipet cukor,

2 dkg élesztő,

10 dkg zsír (kacsazsírral sütöttem), és erre tuti emlékszem, hogy, ha margarin, akkor egy kicsit több kell, mondjuk 12 dkg,

1 tojás.

A lisztet összekevertem a sóval, az élesztőt felfuttatam a cukros, langyos tejben, majd a tojással és a zsírral együtt a lisztre öntöttem, és már dagasztotta is a gép. Nagyjából 20 percet kelt a tészta, közben szárazra töröltem, és ecsettel bezsíroztam a pálcákat. A tésztából lett két cipó (az egyik rész ment a hűtőbe, mert igazából csak frissen finom), majd az egyiket négy részre, és mindegyik részt újabb három részre vágtam. Szóval ki kell sodorni a tésztát nagyjából 1 cm vastagságúra, és feltekerni a rúdra. (Egy 40-42 cm-es rúdon három rolád fér el.) Aztán mehet a 200 fokra előmelegített sütőbe úgy, hogy a pálcák széleit egy tepsi pereme támassza alá. Addig kell sütni, míg elkezd pirulni, de nem szabad megvárni, amíg ropogós lesz. Amikor kivesszük a sütőből le kell húzni a roládokat a rudakról. Nem kell megtölteni semmivel, csak sóval-borssal-paprikával ízesített tejföllel jó vastagon meg kell kenni. A tészta néhány perc alatt szinte teljesen beissza a tejfölt. Egy gazdag leves mellé tuti kísérő.