Elkészültem

Megmutatom milyen lett az első készre varrt mixed media kép, amit Káposztásmegyeren tanultunk. Egy sajátfestésű selyem molinó alapra dolgoztam rá a tyvek feltétet. ( lásd előző bejegyzésem)

A krétafoltok pedig azért voltak ott, mert kitaláltam, hogy varrok oda lyukakat. Valahol a neten láttam olyan képeket, hogy szabálytalan formájú lyukak "díszítették" a quiltet. Gondoltam, ezt is kipróbálom. Úgyis zavart, hogy a tyveket pont úgy szabtam ki, lyuggattam ki, mint Ildi quiltjén volt. Nem akartam lemásolni, csak nem használtam az eszemet, és mentem vakon a minta után.

Mondhatják, hogy a lyukakat meg mástól koppintottam, de mivel kifeszítettem a közepükre 1-1 saját készítésű textil gyöngyöt, így már saját ötletnek érzem. Pesze lehet, hogy itt is csak azt talátam fel, amit már más is ... az sem lenne baj. Ezt így ahogy van sehol nem láttam, én "mixeltem" össze. Egyébkéntis ez saját célra készült, nem szándékozom üzleti célra használni.

( Nem a fotelen lesz a helye, csak ott voltak a legjobbak a fényviszonyok a fotózáshoz .)

Mostanában újra téma volt a topikon a másolás, koppintás téma. Hogy mit nevezünk másolásnak, mit nem, mi a koppintás, kinek fáj, ha másolják a munkáját, stb. Ezért fejtegettem fentebb a témát.

Majdnem készen van az első mixed media képem

A szombati események gyümölcseként születőben van az első mixed media képem. Ez egy tyvek (ejtsd : tivek) feltétes, akrillal festett darab. Van még rajta olaj pasztell kréta díszítés és gyöngyökkel, izgalmas fonallal van feltuningolva. A tyvek a hőlégfúvó hatására összezsugorodott, attól van ilyen térbeli alakja.

Ilyen közelről:

Egy kicsit távolabbról:

A krétafolt nem véletlenül van ám ott !!! Annak nem díszítő funkciót szántam ! Na akkor vajon mit akarok vele szerintetek???

Játszadoztunk Káposztásmegyeren

Ildinek a Hírfoltokban megjelent cikkei indították el bennem az érdeklődést a mixed media iránt. Olyan különleges alapanyagokat ( tyvek, xpandaprint, angelina, lutradur stb ) , és eszközöket ( hőlégfűvó ) használ, amire nem lehetett nem odafigyelni.

Elkezdtem mondogatni, hogy ugyan próbáljuk már ki, ne csak olvassunk róla. Kérő szavaim meghallgatásra találtattak, és egy "kis" készülődés után útrakeltünk BP-re a tanfolyamra. Ildi összeírta, miket szerezzünk be, miket fog ő megvenni, miket fessünk le előre, stb.

Itt idézem Ildit, mivel én is eddig kevertem a fogalmakat :

" Mixed media - szó szerint "vegyes médiumok". A mixed media művészek közül sokan a textilből indultak el, de eljutottak egy olyan fázisba, ahol a textil mellett egyenrangú szereplővé léptek elő az egyéb médiumok, pl. papír, műszálas nemszövött textíliák, festékek stb. "

Fel volt adva a lecke, de örömmel készítgettem a cellofánt, selyempapírt, csomagolópapírt, organzát, pamutanyagot, tisztítós fogasból a kört, vagdostam az 50 db háromszöget, vettem a különböző festékeket, gyöngyöket, csipkéket stb. Össze is gyűlt egy jó nagy pakk: gurulós bőrönd, egy hatalmas nagy táska, két kisebb táska + a varrógépem + a hőlégfúvó. Szerencsére Beugró lánnyal kocsival mentünk. Agibó hogy tudott eljönni vonattal, fel sem foghatom.

No és amikor akcióba lendültünk, akkor festettünk tyveket, lutradurt, varrtunk csipkét, soluvlies - zel szabadgépi tűztünk, forróvizzel leforráztuk amit megvarrtunk, hőlégfúvóval zsugorítottuk , lyukasztottuk, összeforrasztottuk az anyagokat.

Hihetetlenül izgalmas volt ! És nagyon-nagyon tetszik ! Úgy elvoltunk, hogy enni - inni is elfelejtettem. Másnap meg lett az eredménye: olyan görcsös fejfájásra ébredtem, majd szétszállt a fejem. Mivel nem ittam, alig ettem, regenerálódnom kellett.

De megérte ! Olyan jók lettek a "feltétek", hogy alig győzők bennük gyönyörködni. Legalábbis nekem tetszenek. Ezeket fel kell áponi egy patchwork alapra, megtuningolni egy kis gyönggyel, szösszel, akármivel, és utána hozom mutogatni! Addig egy-két kép a fékész állapotról:

Azt hiszem soha nem tudom elégé megköszönni Ildinek, hogy megismertett ezekkel a dolgokkal.

Ellátták a számat ! Egy kis probléma van az egyik fogammal. Lekezelték, próbatömést kaptam. Kiment a zsibbadás, most villámok cikáznak a számban. Nehezen viselem az ilyen éles fájdalmakat. Erről még a figyelmemet sem tudom elterelni. Remélem nem lesz szövődménye. Pedig szombatra jól kell lennem. Egy kis játszóházasdira neveztem be. Mixed médiát fogunk játszani . Már nagyon izgulok, és készítgetem a hozzávalókat.

Boldog gyermekkor

Az újabb blogos láncjáték a boldog gyermekkorról írt emlékek megosztása az olvasókkal.

Négyen : 36Évi , Kiciskató , FGina és Beszand jelöltek erre.

Sokat gondolkodtam, hogy mit csináljak, megírjam - ne írjam: Nekem nem volt bodog gyermekkorom.

Valószínűleg ezért is vagyok mai napig tele önbizalomhiánnyal, és feszültségekkel.

Mikor kicsi voltam mindenki arról ismert, hogy sírtam, ha rámnéztek. Ha senki nem nézett rám, akkor pedig azért sírtam. Soványka voltam, és sírós még iskolás koromban is. Középiskolában már nem sírtam, csak zárkózott voltam. Faltam a könyveket, olvastam, bezárkóztam a saját kis világomba. Azután jött a szerelem, ami felszabadított a zárkózottságomból, önbizalmat adott, és kinyíltam. Azóta vannak barátaim, barátnőim, tudok beszélgetni , keresem a különböző találkozókat, hogy beszélgethessek a netes bartátnőimmel is.

Bocsi, hogy ezt leírtam, de úgy gondolom nem mondanék igazat, ha szimplán ideírnék egy édes kis történetet.

Azért vannak jóemlékeim is a gyerekkorról. Amikor ovis voltam, egyik farsangon az ovónéni nagyfia bejött a csoportba játszani az ovisokkal. Táncolni tanított minket. Legnagyobb boldogságomra felvett engem a karjaiba, és úgy mutatta be a tánclépéseket.

A másik nagyon jó emlékem, emlékeim azok , amikor a nagymamámnál az erdőben játszottunk, az unokatestvérekkel. Amikor visszagondolok ezekre az időkre, teljesen érthetetlen számomra, hogy mi ott az erdőben össze-vissza szabadon szaladgáltunk, felnőttek felügyelete nélkül. És soha semmi bajunk nem esett. Legalábbis én nem emlékszem rá.

Amikor az egyik unokatesóm elhatározta, hogy megszelítíjük a hernyókat, az nagy hőstett volt tőlem. Mindenki tudta rólam, hogy félek én mindentől. A hernyóktól pedig különösen. Gyöngyi kitalálta, hogy összefogdosott sok-sok szőrös hernyót egy dobozba. Mutatta, hogy hogyan sétálnak a karján, és mégsem történik semmi baja tőle. Ezen azért elgondolkodtam, de továbbra is csak 1 ujjal mertem őket megsimogatni. Nem szadiztuk őket, nem nyomtuk ki a belüket, és nem kegyetlenkedtünk velük másképpen sem. Csak bökdöstük őket botokkal, hogy végezzék el a tornamutatványokat, és másszanak fel a botokra. Amelyik ügyes volt, és felmászott, azt megjutalmaztuk azzal, hogy bedobtuk őket a tyúkokhoz. Egyébként a hernyóknak a legnagyobb bűnük az volt, hogy az eperfáról potyogtak le, és időnként a nyakamban landoltak. Ettől megint eltörött a mécses nálam. Nem kerültem velük továbbra sem barátságba. De azon a napon nagyon jót játszottunk a hernyókkal. Lehet, hogy nekik nem volt olyan jó napjuk, mint nekünk ...

Nem jelölök már senkit, mert szerintem már mindenki leírta az emlékeit. Bocsi, hogy ilyen késve teljesítettem az enyémet.

Felszámoltam egy UFO-t

Azt hiszem jól tettem, hogy számvetést készítettem a befejezetlen munkáimról, valamint a terveimről.

Sikerült felszámolnom egyet a sok közül.

A tihanyi alkotó hétvégén Sunbonnet Sue segítségével kezdtünk el egy tavaszi képet, Frieda L. Anderson stílusában. Az ő egyik munkáját reprodulkáltuk. http://picasaweb.google.com/quiltgoddess/SoldWork2007#5260343299744711874

Ez egy tavaszi kép, már több mint féléve várt arra, hogy elkészüljön. A tulipánok a kedvenceim.

Nos az enyém ilyen lett:

A kép sajnos nem színhelyes. Nincsen elég fény. Ha lesz jobb fotó, kicserélem.

UFO-k a lakásban

Na ezek nem amolyan röpködő csészealjak, hanem UFO = Unfinished Object , a befejezetlen munkákat nevezik így angol nyelven. Na hát nekem ilyen van egypár.

Úgy gondoltam, hogy számba veszem őket. Ha itt lesz egy lista róluk, akkor talán jobban érzek késztetést a befejezésükre. Muszáj lesz "megnevelnem " magamat valahogyan . :o))

Az egyiket ma sikerült is megcsinálnom. Ki lehet pipálni. Ez egy csíktechnika megismerésének a prototípusa. Drapéria lett belőle a konyhába.

Ez egy kísérlet lett más szempontból is. Alábéleltem nagyon vékony flízzel. A konyhába amikor nappali fény jön be kivülről, akkor a drapériának nem látszik a mintája, ha csak két réteget használok. Most sötét van, nem tudom érdemes volt-e a bélelést megcsinálni.

Ezen kívül vannak még egyéb restanciáim is.

• Ilyen pl a fiamnak ígért kártyamintás takaró. Ez úgy érzem nagyon fontos lenne, hogy megcsináljam. Beszereztem hozzá a nagyon szuper francia kártya mintás anyagot is.
• Egy másik csíkvarrásos technika mintadarabja is félkészen várakozik. Gyönyörű őszi tökös-kukoricás anyagból. Nehéz kézbe vennem, mert nem tudom még mi legyen a kész darab funkciója.


• 36Évitől Karcagon tanult trapuntásom ( szándékosan írtam így) is félkész állapotában van.


• A szatyorvarrós tanfolyamra vittem 6-7 db félkész összehajtható szatyit. Ezeket is most már be kell fejezni, mert ígértem ide-oda néhányat.


• A tihanyi alkotó hétvégén elkezdtünk egy tavaszi képet, még nem sikerült azt sem befejezni. Frieda L. Anderson stílusában készül, egy ehhez hasonló végeredmény reményében : http://picasaweb.google.com/quiltgoddess/SoldWork2007#5260343299744711874


• 2 falvédőt kellene varrnom egy testvérpárnak.


• A Cifrapalota is itt nyüzsög a fejemben. Nemhagy békén, meg kell varrni. Ismeritek a Cifrapalotát? Tényleg zöld az ablaka. És szép zsolnai virágok díszítik .

• Ígértem a szomszéd asszonyomnak egy barna mintás táskát.


• A karácsonyi ajándékokról még nem is merek listát készíteni.

Babatakaró a picike Zitának

Varrtam egy kis takarót unokatestvéremék újszülött babájának:

Kultúraquiltek - Magyarország - Korona

A Kultúraquiltek rendkívül nehéz állomásához értünk . Magyarországgal kapcsolatban kellett varrunk egy A/4-es méretű quiltet.

Egy korábbi blog bejegyzésemben azt írtam, hogy :

" Most olyan témájú quiltet szeretnék varrni, ami hazánkban is és külföldön is ismert, de kötődik Kecskeméthez is. "

Elárulom, itt a kecskeméti Cirfapalotára gondoltam. Aztán sikerült kijózanodnom ebből a gondolatból, mert rájöttem, hogy az nem világhírű. Hiába zsolnai kerámiával van díszítve, és ugyebár a zsolnai az hungarikum, akkor sem fogják felismerni az emberek.

Van egy hatalmas nagy könyvem a magyar turisztikai látványosságokról, abból próbáltam ihletre lelni. Sajnos rá kellett döbbennem, hogy ott a gémeskút, a rónaság a domináló vendégcsalogató.

Egy véletlen netes böngészés alkalmával akadt meg a szemem ezen:

Mindig is csodálattal néztem a magyar koronát. Gyerek koromban sokszor lerajzoltam. Úgy döntöttem, most pedig megvarrom.

Kiderült sokkal nehezebb, mint gondoltam. Nem is lett olyan, mint amilyenre szerettem volna.

A szentek képeit textilre nyomtatással oldottam meg, mert szentségtörésnek éreztem volna, ha bármit is próbáltam volna róluk varrni.

A korona két részből áll, ezt én is kétféle arany színű textillel kívántam érzékeltetni. Azt, hogy egy párnán van elhelyezve, azt egy kis plusz flízzel domborítottam.

Varrtam rá gyöngyöket is, ettől méginkább kiemelkedővé vált.
A koronáról lelógó függőit aranyszínű fonallal láncöltéssel varrtam.

Praktika

A Praktika magazin novemberi számban megjelentették a Barnusnak varrt családfát:

A cikk néhány kiegészítésre szorul:

• Nem teljesen az én ötletem . Az ihletet Halász Edit Mesés foltvarrás című könyvében látott faliképek adták. Nem csak az ő motívumait használtam, saját rajzaimat is belevarrtam. Nem reprodukció, belevegyítettem a saját ötleteimet is. Editnél nincsenek fényképek sem a fákon.
  

• Nem a mi családfánk, ez Barnus vérvonala.

Jó érzés látni az újságban a munkámat.