Olyan jó társaság jött össze, hogy sokat -sokat nevettünk, jókat beszélgettünk. Bár nem eleget. Mikor hazaértem, akkor jöttek a gondolatok, hogy miket nem beszéltem ki a lányokkal.
Pedig itt igazán nem volt hajtás . Kivéve, amikor én mondogattam, hogy haladjunk, mert még sok munka lesz a hátizsákkal. Remélem senki nem vette zokon. Eredménye is lett neki, mert olyan sok szép hátizsák készült el, hogy öröm volt nézni !!! És voltak páran, akik úgy felbuzdultak, hogy megvarrtak mégegyet. A szatyrokból is elkészült néhány. Hogy miért csak néhány, én annak tudom be, hogy kifáradtak a lányok a zsákvarrástól. Nem egyszerű hátizsák.
Sokan voltunk ( kb 100 fő ), kicsit meg is ijedtem a feladattól. Ilyen sok embernek még nem tanítottam egyszerre. Tudom, az előadásom még hagy maga után némi csiszolni valót, de próbálok a hibáimból is tanulni. Örömmel veszem, ha megírjátok a kritikáitokat !
Ebből a zsákból már varrtam egypárat, és varrattam sokat közös varráson.
Mindig jó érzéssel tölt el az elkészült zsákok sokaságának nézegetése. Sajnos nem bírtam mindenkiét lefotózni, mert a fotómasinám az nem akart működni.
Az összehajtható textil szatyrokól külön bejegyzésben fogok írni . Hamarosan.
És megmutatom, hogy a fennmaradó 2 napban én miket tanultam:
- Annamaritól az útivarrókészletet:
- Évitől a trapuntó technikát:
- És ismét Annamaritól ezt a neszesszert centiméterekből :
Örülök, hogy Annamari megmutatta, hogy készíti .
Mindez nem valósulhatott volna meg, ha Borcsa mamától nem kaptam volna hozzá a szükséges centiket.
- Ezt a "gezemice" csokrot pedig levelekből hajtogatva kötöttem . Ezt is ott tanultam, bár ez nem volt hivatalos tananyag.
