TEJSZÍNES KÁVÉKRÉM

Hozzávalók:( egy 16 szeletes tortához)

• 4 dl tej
• 40 g vaníliás pudingpor
• 5 púpozott evőkanál cukor
• 2 evőkanál instant kávé
• 4 dl tejszín
• 1 dl víz+10 g Dr.Oetker étkezési zselatin (ha burkolt tortáról beszélünk)

Nagyon egyszerű ez a torta, mégis nagyon ízletes. Vaníliás pudingot készítünk, és még forrón belekeverem a kávét, hogy feloldódjon. Addig nem veszem le a tűzről, míg látok benne sötétebb foltokat. Ezt is kihűlésig keverem. Majd felvert tejszínnel lazítom. Ha burkolt tortába lesz, a tejszínt zselatinnal fixálom!

Én ehhez a krémhez a Lidl-ben veszem a kávét, meg is mutatom, miről beszélek!:)

A képen szereplő tortáról pár szó: Anyósomnak a születésnapjára készült, nagy családi összegyűlés volt, tehát ez a torta 30 cm átmérőjű volt,és dupla adag krém ment bele.:) Annyira most nem mentem bele a külsőségekbe, főleg, hogy még apósomnak is vittem tortát.... Meg ugye mire ember lánya összeszed 3 kisgyereket egy utazáshoz.....Ismerős valakinek?:)

TÁSKATORTÁK ÉS A GYAKORLATI VIZSGÁM

Anyukám nyáron ünnepelte a szülinapját, de valahogy mindig kitérő választ adott, mikor mentünk volna köszönteni. hogy nem lesz otthon, programja lesz, stb... Meg hogy nem kell őt ünnepelni....Így csak telefonon lett felköszöntve:(  De nem úszta meg, mert névnapjára jól megleptük!!!!!:D
Táskatortát készítettem neki, amit nem akart felvágni, annyira tetszett neki. Na ezen felbuzdulva, ennek a tortának a képét adtam be a gyakorlati oktatómnak, hogy akkor ezt szeretném vizsgamunkának.
Alap történet, sima betöltött körtorta, aminek egy kis ívét levágtam. Lekentem vajkrémmel, és leburkoltam rózsaszínnel, de a levágott résznél nem, mert ugye arra állítottam. Porcukrozott tálcára fordítottam át a már leburkolt felével, és levajkrémeztem a  piskótát, majd azt a felét is leburkoltam. Aztán talpára állítottam. Ekkor sodortam csíkot az illesztés eltarkarására, de így kellett a másik oldalra is, ne legyen féloldalas. Aztán szürke unidecből csíkot vágtam. Derelyevágóval átfutottam rajta, így lett cikk-cakkos, zipp-zár hatás. Aztán ezüstlüszter porfestéket feloldottam alkoholban, majd ráfestettem vele ecsettel. Így lett fém hatása a zipp-zárnak. A táska mintázását egy párom által készített eszközzel készítettem. Hajlékony műanyag lapból vágott ki "derékszögű vonlazót", és azt tettem fel az asztalra függőlegesen és az ívet követhe marcipánformázó eszközzel végighúztam a vonalakat. Előtte alul bejelölgettem vonalzó segítségével a kiindulási pontokat, hogy egyenlő távolságra legyenek. Aztán megfordítottam az eszközt, így meglett a keresztbe másik irány is. Készítettem táskafület is, és ráhajtókát is. Azoknál varrás imitációt készítettem, szintén marcipánformázó eszköz segítségével. Ezüst "pöttyökkel" nyomtam oda őket. Sokáig kellett tartani a füleket, de végén csak ottmaradtak:)
Anyu tortája elé raktam egy kis "kelmét", és egy kis rózsát is,hogy kompozícióba állítsam.
A vizsgatortámat november 13-án készítettem, és az valódi marcipánból készült. De ott csak aranytálcára helyeztem, és tortaforgatóstul vittem fel. Így körbe tudták forgatni.Mindössze két órám volt a torta burkolására/díszítésére, színbegyúrással együtt. Mikor hazaértünk a vizsgáról, édesanyámék felköszöntöttek szülinapom alkalmából. Ugyanis ők vigyáztak a 3 csemetémre.
Nem tudom látszik-e különbség a két torta között, de az elsőt alig, a vizsgatortámat meg nagyon sokan lájkolták a facebook-on. Lehet csak azért mert VIZSGATORTÁM volt a kép címe:D
Anyu tortája tejszínes kávés volt, míg a vizsgatortám gesztenyés.

BICIKLIS BUKÓSISAK

Közeledett a párom szülinapja (08.22.), és én azon törtem a fejem,hogy milyen tortát süssek neki. Azt mondta elég neki a sima. De tudtam, titkon ő is vágyik valami egyedire. Tavaly fúrógépet készítettem neki, idén másban gondolkodtam. Mivel nagy szerelme a biciklizésnek, ezért azzal kapcsolatban szerettem volna valamit. De egy biciklitorta valljuk be elég kevés piskótarészt tartalmazna. Ekkor jutott eszembe a biciklis bukósisak. Van félgömb formám, egyszerűbb lett volna abban sütni, és csak utána faragni formára, de nem volt a helyzet ennyire egyszerű. Szombaton még a volt munkatársam Verdáját és apukám bőröndjét készítettem. Vasárnap pedig Bp-en voltunk, egész nap. Idén szülinapra mi nem ajándékot veszünk egymásnak, hanem elmegyünk valahová. A párom a mezőgazdasági múzeumba szeretett volna. Így eltelt egy hosszú nap, este értünk haza.Akkor sütöttem az új nagy tepsimbe egybe piskótát,hogy ne sejtsen semmit, hisz ha félgömbbe sütöm, már leszűkítem a palettát, hisz nem szeret egy labdajátékot sem:)Megvártam, míg lefekszik, kb. 11 órakor volt, és akkor kezdtem el betölteni. Az ízt persze ő választotta, kávésat szeretett volna. A Nemos megoldást alkalmaztam, könnycsepp alakot vágtam ki a piskótából, majd kisebbet, még kisebbet, stb..... Még utána gyúrtam be szürke unidecet.
 Reggel persze felköszöntöttük apát, nyár volt, se suli, se ovi, így ott lustizott az ágyban az egész család, és imádtuk APÁT! Aztán reggelit készítettem, szigorúan tilos volt a hűtőbe néznie!:) Aztán "büntiből" elküldtük biciklizni. Imádja, és valljuk be, 16 évnyi gyárban dolgozás után, és 3 gyerkőc, nagy ház és udvar+ kert mellett biztos jól esik neki egy kis mozgás, szabadság, és "csend". Szóval zokszó nélkül ment. A fiúkat lefoglaltam,hogy ne legyenek a lábam alatt, úgy, hogy apának készítettek ajándékokat!:)
Nekem a konyhám kiköltözött oda, ahol hűvös van és árnyék, és a számítógép, ugyanis éjszaka még lefényképeztem a bukósisakját. Igen,mert ugye mennyivel egyszerűbb lenne magam elé tenni, és úgy próbálni "leutánozni", de ezt most nem tehettem meg, hisz a párom fején volt:)Maradt a kép, az is csak a számítógépem monitorán....
Jött a faragás, és a mélyedések képzése, nem volt egyszerű, de azért próbáltam ügyeskedni. Gyorsan levajkrémeztem,és időhiány miatt nem a hűtőbe, hanem a fagyasztóba tettem picit dermeszteni. Addig pakoltam, ebédet készítettem, stb...Burkolni sem volt egyszerű, mert sok volt benne a benyomódás, viszont díszíteni nem nagyon kellett. A sötétebb részekre rámentem ezüst lüszterporral, amit kevés alkoholban feloldottam. Még az ecsettel kenegettem a tortát, mikor láttam, hogy érkezik a párom. Kiszóltam neki az ablakon, hogy menjen még egy kört!:D
Gyors befejezés, tortafényképezés, asztalról elrámolás, letakarítás, és visszaszállítás az ebédlőbe. A fiúkat befogtam teríteni. Persze nyertünk még egy kis időt, mert mikor megérkezett aférjem, egyből zuhanyozni indult:)
Már fogalmam sincs mit főztem, de azt tudom, hogy utána átültünk a nappaliba, a fiúk átadták az ajándékukat. Én megkértem a nagyfiamat, hogy idén hozza ő a tortát, én hagy fényképezzek. A párom el volt ájulva a tortától, teljesen lenyűgözte. Na, ennél nagyobb elismerés nem is kell! Körbenézte, fényképezte, mellérakta az eredeti sisakot is:D Aztán még családi képeket is készítettünk, persze mind sötét hátterű lett. Aztán persze felvágtuk a tortát. Nekem is nagyon ízlett, azt hiszem ezt máskor is így fogom készíteni!;)
Utána még fényképezkedtünk világos háttérnél is:)
Azóta már többször is kérte a kávétortát, és gyakran emlegeti:)

HABOSKÁVÉ CSÉSZÉBEN

Nagymamám 72. születésnapjára sütöttem.
Nagyon rég szerettem volna már csésze tortát sütni...
A csíkos megoldás is mozgatta a fantáziámat, és a tejszínes kávékrém kidolgozása is tervbe volt véve.
Ez a torta minderre esélyt adott. Sokat tanultam belőle!
Lássuk.
Egy nagy gáztepsit kibéleltem sütőpapírral, és abba sütöttem 1 nagy piskótát. Hogy mit raktam a tésztába?

• 6 tojássárgája
• 12 evőkanál cukor
• 1 cs. vaníliás cukor
• 6 evőkanál víz
• 10 evőkanál liszt
• 2 evőkanál instant kávépor (én Lidl-eset használtam)
• 1 cs. sütőpor
• 6 tojásfehérje
• csipet só

Nem írom le, hogy hogy készítettem a piskótát, hisz az előző tortáimnál már taglaltam.
Ebből a piskótából vágtam 4 karikát, egy nagyobbat és 3 kisebbet. Persze volt átmenet, nem egyforma nagyságúak voltak. A kör kivágásához én egy pici jénai tálat használtam. Jobb híjján...:)Az volt a sablonom:)
A krém, ami váltig állítom,hogy nagyon finom lett:

• 1 cs. vaníliás pudingpor
• 4 púpozott evőkanál cukor
• 4 dl tej
• 3 evőkanál instant kávépor
• 4 dl tejszín
• 1 dl víz
• 1 cs. Dr.Oetker étkezési zselatin

Hogy készítem el? A pudingport kikeverem cukorral, és egy pici tejjel. A többi tejet forrni teszem,ebbe teszem bele a kávéport, ami persze fel is olvad. Majd hozzácsorgatom a pudingsűrítményt, és sűrű krémmé főzöm. Kevergetve kihűtöm.  A zselatint vízben felodlom,majd melegítem, mindaddig, míg a szemcsék eltűnnek belőle és átlátszó nem lesz. Nem kell felforralni!!!!
A tejszínt félkemény habbá verem, és ebben az állapotában öntöm hozzá a  kihűtött zselatint, majd tovább verem a habverővel, míg kemény nem lesz. Ezután hűtőbe teszem. Csak akkor veszem ki, mikor a pudingom hidegre kihűlt. Ekkor szépen, óvatosan összekeverem a tejszínt a kávés pudinggal. Ezzel töltöm meg a lapokat, amiket egy tányérra rakok, de a nagyobb oldala van lenn, szóval fordítva pakolom, mint ahogy a végén lesz. Kívülről is átkenem a krémmel, majd kihűtöm. Na, itt nekem máris bibi volt, hisz frissen készítettem el, és burkoltam is be. NE! Ne tegyétek. A burkolás előtti napon idáig jussatok el, ha ti is meg szeretnétek sütni!
Szóval....A burkoláshoz formixot használtam. Fehéret és pirosas árnyalatot. A fehér adott volt, csak szépen átgyúrtam a formixot. Abból készítettem a kockacukrokat, a szivecskét, a 72-es számot és a csésze fülét is.
Majd picivel több,mint a felét beszíneztem gél állagú piros festékkel. (Kukoricakeményítővel leszórt munkaasztalon dolgozom a formixszal.) Rudakat sodortam, mind a fehér, mind a pirosas masszából. Egymás mellé tettem a rudakat, felváltva, egy fehér és egy piros. Jó szorosan. Maradt ki piros, azt kinyújtottam,majd egy tányérra borítottam. A tányér formáját kézzel kitapogattam, így adtam meg a formáját a csészealátétnek.
Aztán úgy döntöttem, hogy akkor nem is tálcázok, hagyom ezen a tányéron a formixot. A rudakat kinyújtottam, így egybeértek a csíkok, és kilapultak. Na, ezt még gyakorolnom kell!!! Egy, nem nagyon akartam összragadni, mivel kukoricakeményítőztem, a másik pedig, hogy nekem baromira hullámosak és nem egyenesek lettek a csíkok. Jah, és még maradt egy a csésze aljára is, mármint burkoló anyag. Azzal kezdtem.
Így már nem a krémbe mászkáltam, hanem egyik kezem a csésze alján, másik a csésze tetején volt, és úgy borítottam a kinyújtott lapra. Majd tekertem fel, szépen rásimítva közben a burkolóanyagot. Na itt ittam meg a levét annak,hogy friss volt a kenés, hisz nem fagyott ki formára. Ezért nem lett annyira szép, és megtartott a csésze körvonala. Na, és persze szakadt is menet közben a formix, hát miért is ne? Aztán a megmaradt anyagról leszedtem a piros részt, újragyúrtam és egy vastagabb csíkot sodortam belőle, ez lett a csésze felső szegélye. Ja, nem is írom...Persze, közben átborítottam a tányérra, és pofával lefelé, mint ahogy eddig dolgoztam vele. Szóval felül kilátszott a piskóta. Szépen lekentem krémmel. Oldalára ragasztottam a fület, a szivecskét, a 72-est (ezekhez találtam otthon kiszúró formát), én momentán ecsetet és sima vizet használtam ragasztásnak. 2 dl tejszínt 1/2 cs. étkezési zselatinnal elkészítettem, de utólag már többet vernék fel!!!!!Mivel keveseltem, felstócoltam még a krémből, és arra vittem fel a habot, nagy szájú csillagkinyomócsővel....Majd megszórtam kakaóporral...
A tányér mellé raktam a kockacukrokat is. Szerettem volna még kanalat mellé rakni, meg csináltam marcipán kekszet is, de már nem fért volna....
Szóval így készült a csésze.....