Zsemlekenyér

Azért neveztem el így, mert Limaránál talált fantasztikus zsemle recept alapján két kisebb kenyeret készítettem, zacskóban sütöttem és valami isteni lett ... természetesen nem tudtam megállni, hogy még langyosan megkóstoljam, csak úgy magában :)

A hozzávalók:

• 3 dl víz
• 2 tk. só
• aszkorbinsav (én ecetet használtam)
• 2 ek. burgonyapehely (elhagyható, de ha teheted, inkább használd :) )
• 2 ek. olaj
• 20 dkg öregtészta
• 50 dkg liszt
• 1 tk cukor
• 1,5 dkg élesztő (én a szárítottból fél zacskónyit használtam)

A kenyérsütő géppel összedolgoztattam a tésztát, de nem hagytam végigmenni a programon, amikor a tésztát szép fényesre dagasztotta, kikapcsoltam és benne hagytam a duplájára kelni (ebben az óriási hőségben kb. 20-25 perc volt).

Ezután lisztezett deszkán ketté vágtam, formáztam, sütőzacskóban újra kelesztettem, végül a 200 fokra előmelegített sütőben kb 25. percig sütöttem ...

Amikor megsült, a zacskókat kibontottam, a kenyérkék tetejét vízzel átkentem, konyharuhával letakarva pihentettem és folyton nézegettem, hogy megfelelő hőmérsékletűre hült-e a fogyasztáshoz :D

Kenyér

Szeretem a friss kenyér illatát, ezért úgy programoztam a kenyérsütő gépet, hogy reggel, amikor lejövök a szobából, a kész kenyérke várjon rám ... olyan jó, amikor belengi az egész lakást ez az illat...

És képzeljétek, még verset is találtam hozzá:

De jó lenne friss kenyérnek lenni, 

illatommal a világot körbelengni. 

Adni magamból bárkinek, aki éhes, 

ha nincs mivel vágj, csak hagyni, hogy téphess. 

Csak hagyni, hogy megpirult kérgemet 

majszolják csínytalan gyermekek. 

Hogy tépjenek, osszanak bátran, 

hisz kovász koromtól csak erre vártam. 

És ha csak árva morzsák maradtak belőlem, 
az éhes galambok is lakjanak jól tőlem.

(forrás: Jakabovits László, Poet.hu)

Virsli köntösben,

a becsületes neve annak a finomságnak, amit Szilveszter éjjelére készítettem (és amit kivételesen nem felejtettem el lefényképezni :) )

A recept jól bevált, többször használtam már, a Kenyér - kézi és gépi sütés otthon című receptkönyvben található.

Hozzávalók (10 db virslihez) az eredeti recepthez:

• 1 csomag szárított sütőélesztő
• 15 dkg finomliszt
• 15 dkg rétesliszt
• fél kiskanál só
• fél kiskanál cukor
• 4 dkg margarin
• 2 dl langyos tej
• 10  db virsli
• a kenéshez tojássárgája

A tésztát a kenyérsütő gép tészta programjával készítem, az elkészítés ideje gépenként változó, az enyémnek most 1óra 50 percre van szüksége.

A hozzávalókat a virsli és a tojás kivételével a gépbe készítettem (alulra a folyékonyak, aztán a liszt,  végül legfelülre az élesztő), a gépet elindítottam.

Amíg a tészta készült, a virsliket előre megsütöttem, mert azt tapasztaltam, hogy így sokkal finomabb lesz a végeredmény, valamint  pároltam hagymát is a virsli után visszamaradt zsiradékban, továbbá füstölt karaván sajtból vágtam kb fél centi oldalú hasábokat.

Az előkészületeket folytattam a sült virsli és a sajt bacon szalonnába csomagolásával.

 Az elkészült tésztát lisztezett deszkán kb 3 mm vastag téglalap formára nyújtottam, majd lisztezett késsel 10 db-ra vágtam. A kis téglalapokat megkentem saját készítésű paradicsomlekvárral (lehet Erős Pista, ketchup stb..), megszórtam a párolt hagymával, végül ráraktam a szalonnába csomagolt virsli-sajt párost. 

A tésztát feltekertem, sütőpapírral bélelt tepsibe raktam, megkentem a tojással és előmelegített sütőben, lassú lángon kb 35-40 perc alatt szép barnára sütöttem.

Nagyon szeretjük, most is gyorsan elfogyott.

Kakaós csiga ...

... volt kisebbik leánykám óhaja, napok óta nyúzott, hogy azt szeretne hétvégére ..

Elővettem hát a lapjaira szétesett, nagyon jól használható recepteket tartalmazó szakácskönyvet (F. Nagy Angéla: A család szakácskönyve) és a hozzávalókból a kenyérsütő gép segítségével elkészítettem a tésztáját.

Lekvárt főztem...

...ami nagy elhatározás részemről, mert még sosem készítettem, legalábbis ezzel a módszerrel.

Van nekem egy nagyszerű kenyérsütő gépem. Már vagy a harmadikat nyúzom, a pizza- és a fánktésztát is "vele" készítem.

Mostanában nagy kedvet érzek a házi befőzéshez, lekvárkészítéshez visszatérni, de ahhoz nem, hogy