2019. április 18., csütörtök

Kerti napló: 2019. április 18.

Hát igen. Belefutottunk. 6 év után először. Hiába nevelgettük gondosan a februárban elvetett, gyönyörűen növögető többféle palántát, már hetek óta élveztük a márciusi jó időt, amikor is egy szétszórtabb este kint maradtak a fóliasátorban éjszakára...
Finoman szólva sem volt kellemes érzés másnap reggel abban a látványban részesülni, ami a sátorba lépve elém tárult. A paradicsomok, paprikák, bazsalikomok MIND elfagytak menthetetlenül. Hiába voltak már külön poharakba pikírozva, hiába voltak a fóliasátron belül is egy mini üvegházban, a feledékenységemért megfizettem, mindent lehetett elölről kezdeni a snidling és néhány kis csoffadt tépősaláta kivételével. Azóta pedig egyszerűen nem olyan ütemben és tempóban fejlődnek az újravetett magok, pedig becsülettel újrakezdtem mindent. Esténként még mindig behordom őket, nappal melegben és fényben vannak, és mégis csigalassúnak érzem a tempójukat szegénykéknek. Persze, előbb-utóbb biztosan behozzák a lemaradást, de annyira szerettem volna már május elején az első korai kis koktélparadicsom bokrocskákról reggelinek valót szüretelni... :/

Azóta azért az ágyásokba kikerült pár tépősaláta palánta, és kiültettem a napraforgó növendékeket is, legalábbis az első részét a csapatnak, mert két szakaszban vetettem belőlük, hogy a nyár legnagyobb részében gyönyörködhessünk a virágjaikban.
A helyre vetett fejes salátákat szerintem sunyiban a nálunk lakó galambpár egyelte ki, bár tetten sosem értem őket, a spenótok meg soha nem látott lassúsággal kínlódnak, hetek óta, még a bébi méretet se érték el.
De nem baj, a lelkesedés bár nem mondom, hogy töretlen, azért fel nem adjuk. Csak jó időnként beszámolni arról is, ha nem megy minden a tervek szerint. A különböző itthoni tennivalók miatt a maradék 3-4 ágyás kialakítása is még várat magára, bár szerintem azokkal megelégszem akkor is, hogyha eljutok a kigyomlálásukig és őszig ki-be takarom őket, és akkor majd jövőre teljesen üzemképesek lesznek.


Utóirat: ha nem lenne elég dolgunk, jövő hétvégén belecsapunk a hálószoba felújításába is, ami a beköltözéskori állapotban van már 6 éve. Elöljáróban annyit elárulok, hogy igen erősen inspirált mind  két marokkói utazásom, de majd ha elkészültünk, úgyis hozok róla fotókat. :)

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia! Próbáld meg a spenót helyett a mángoldot vetni, sima zöldet. Én is mindig gyötrődtem a spenóttal, a tavaszi vetés tetves volt, és alig tudtam szedni, az ősz vetés meg elfagyott. A mángold viszont szuperul bejött! Mi kedveljük, Többféleképpen használható. főzeléknek, krémlevesnek, rakott húshoz.Ha sok van megmosom, nagy lábasban felteszem főni, és hamar összeesik, és beturmixolom, majd dobozolva megy a fagyasztóba télre. Elvetem tavasszal, és egész nyáron át őszig szedem, míg fagy nem lesz. Majd hagyom a földben, és tavasszal kihajt ismét, friss leveleket hoz. Nyárra felmagzik, hagyok,pár tövet, mert szedem a magokat a továbbvetéshez. Elég nagyok, mint a cékláé nyáron a magszárakban van, könnyű kiszedegetni a szárról. Persze áprilisban az előző begyűjtött magokat már vetem is, és addig szüretelem az előző évi töveket. Ha felmagzik elpusztul, de sebaj addigra van új helyette. Így tartom fent a körforgást. Remélem érthető..Üdv Kriszta

Hungrianfarmlife írta...

Köszönöm a tippet! Egyre többször futok bele a mángoldba elméleti szinten, úgyhogy azt hiszem, most már itt lesz az ideje, hogy valamilyen formában kipróbáljam, ízlik-e :) Ha igen, akkor nincs akadálya, hogy a veteményesben helyet szorítsak neki :)