Ez nem egy kedvenc. Egyszerüen ezen az őszi reggelen szinte magától villant be ez a festmény. Ezeket a képeket szerintem mindenki ismeri, de a festő neve már talán kevésbé cseng ismerősen: Giuseppe Arcimboldo. Olasz festő, a legkülönösebb (excentrikus) festők egyike. 1537-1593 között élt.Legismertebbek manierista fantázia képei, amelyek halból, virágokból, gyümölcsből, a legkülönfélébb tárgyakból komponált emberi arcok. Képei sokszor allegorikus, bonyolult morális utalásosokat hordoznak. Gyakori, hogy egy-egy foglalkozást személyesítenek meg: A könyvtáros, A kertész.
Arcimboldo hagyományos, vallási témájú alkotásai a feledés homályába vesztek, ezzel szemben a zöldségekből, gyümölcsökből, gyökerekből álló emberi fej portréi mind a maga korában, mind mostanában nagyon népszerűek. Művészkritikusok fel-felbukkanó kérdése, hogy ezek a festmények egyszerűen csak hóbortosak vagy esetleg egy zavart elme termékei. A legvalószínűbb, hogy Arcimboldo a reneszánsz kor ízlését szolgálta ki ezen festményeivel, rajongásukat a rejtélyek, rejtvények és a bizarr dolgok iránt (Leonardonak is voltak ilyen képei).
Arcimboldo bizarr, összetett munkáit a 20 század elején szürrealista művészek, pl. Salvador Dalí újra felfedezték.
Talán az a legkiemelkedőbb ezekben a festményekben, hogy egyszerre szolgálták ki koruk ízlését és mintegy 400 évvel előre "megidézték" a két világháború közt kibontakozó szürrealizmust.
És nem utolsó sorban - l'art pour l'art: jópofa dolog kibogozni az alkotórészeket, majd hunyorogva egybeolvasztani a "hozzávalókat", s meglátni bennük az arcot.
