Határidőre elkészült

Örömmel jelenthetem, hogy pénteken este az utolsó öltést is elhelyeztem a RM Quaker Compasson. Szombat reggel szabadtéri fotózást terveztem, de akkora szél volt, hogy a mű néhányszor beszállt a frissen megkapált virágágyásba, így aztán maradtak a régi jó kipróbált belső helyszínek.

Aztán bepasszítottam a kész keretbe. Délután pedig megkapta az apukám.

Rosewood Manor Quaker Compass

32 ct natúr lenvásznon, a javasolt DMC színekkel.

Ezek után fellélegezvén, hozzákezdtem lecsiszolni a festéket egy kis barna zsúrkocsiról. Nehezebb, mint gondoltam, de családi összefogással hamarosan kész lesz, és lehet lakkozni (mint a kékre festett lovat a viccben)!

Ahogyan már soha többé nem látható:

Ugye Ti is kíváncsiak vagytok a végeredményre? Mert én nagyon ;)



Tényleg úgy tűnik, mintha

felszámoltam volna a blogot, de a valóság sokkal egyszerűbb, csak annyi, hogy jobb kinn a szabadban, mint a gép előtt, meg hát idő sincs rá igazából. A nagy munka azért halad.

Sőt most már még jobban halad, mert megjött a világítós nagyítóm a Casa Ceninától. Le se veszem a nyakamból. Persze lehet, hogy ez csak nekem szenzáció, nyilván már mindenki másnak evidencia, mint ahogy a szimultán több tűvel hímzés is, amit szintén nem régóta alkalmazok. Persze ez még nem a tökéletes megoldás, mert a több tűhöz több kéz is kellene, az volna az igazi :)

Egyébként ami a Ceninát illeti, szívesen szövetkeznék valakikkel rendelésre akár hosszú távon is...

Pár hete viszont a Foltvarrás Méteráru kispesti üzletében voltam; az üzlet, hogy úgy mondjam, nagyon romantikus, a fiúk nagyon kedvesek, és egy igazi kincsesbánya! És persze csomagot is küldenek, ami nekem lényegesen járhatóbb út, mint a személyes odakúszás.

Ezeket hoztam most:

Időközben kivirágzott a kövirózsám: évekig a cserépben sose volt hozzá kedve, most, hogy végre van szabad helyem a számára, rögtön meghálálta a kiültetést. Íme a fázisfotók.

Persze élőben sokkal szebb :) Mint ahogy Rozi is...

Ha valaki már aggódott volna...

...megnyugtatom, hogy még élek, és a kézimunkázást sem hagytam abba. De mire esténként a kertből bejutok (jobban mondva beesem), már nemigen megy a géphez ülés. Esetleg megnézem, mit írtak mások.

Pedig azért kikerül néha ez-az a kezem alól. A RM Past and Present például így néz ki vasalás nélkül:

Ezt most egy időre felfüggesztettem, mert határidős nagy munka következik, egy nagyon fontos 75. születésnapra.

Rosewood Manor (csak nem?) Quaker Compass a szokásos 32-es lenre, DMC-vel.

Meg még ilyeneket is gyártottam:

A levendulák kedvenc Valdani-fonalaimmal készültek, gyengénlátóknak való 25-ösre. 

Crispy leaves és Antique violet.

Eltűnődtem, hogy ki kellene miniben hímezni, attól még mindig megfutamodtam,

de most már sejtem, hogyan kell...

A poháralátéteken ugyan menta van, de sebaj.