Volt egyszer...

...egy nagyon-nagyon kedvenc pólója Emike lányomnak. 

Olyan, ami vele nőtt sokáig, met vannak olyan kedvenc ruhadarabok, 

amik egyszerűen kinőhetetlenek. 

Aztán egyszer mégis eljön az az idő... De megválni akkor lehet az ilyenektől.

Ilyenkor csak pakolgatjuk egyik helyről a másikra,

míg nem olló, egy darab vászon, varrógép, egyéb kellékek...

és persze egy kis kreativitás segítségével születik valami új.

Egy új táska. Monoklis, kalapos macskával. Csak ezt mentettem meg a pólóból, a táska saját készítésű.A csokornyakkendő a bélés anyagából került a cicus nyakára.

Használatban...

Szereti. 

Pont...

.... még egy kijött ebből a sárga vászonból, 

de lassan jöhet az őszi melankólia. 

Mármint a színeket és a már tapasztalt igényeket tekintve.

Ebből a lenti fazonból viszont lehet tervezni bőven őszre is.

Persze nem fehér lenvászonból most már!

Nem mintha nem lenne hozzá kedvem, 

pedig nem csak ezt az egyet készítettem el egy hét alatt a másik hasonló óta!

A következő ilyen az enyém lesz! 

Mondom... Nem vászon, nem len, nem bársony...

Hanem......... :)

Nem múlik...

...ez az igény sem.

Nem bánom, szeretem varrni.:)

Kezdeti...

...fázisban.

Már most imádom!

10 kis ovis tarisznyára mennek a motívumok...

Aztán ha kész, Brüsszelbe. :)

Majd jövök...

Újabb...

... kezdeményezés.

Kedvemre való.

Gyertek, gyertek!

IDE... ezért...