Könyvgalaxis

A tavalyi év utazásai javarészt Olaszországról szóltak, amit egyáltalán nem bánok, mert úgy érzem, az az ország az, ahova bármikor vissza tudok menni, hogy újabb és újabb részeit fedezzem fel. De azért szeretek teljesen új országokat is felfedezni, és egyáltalán nem tiltakoztam, mikor a barátnőm feldobta, hogy télen elutazhatnánk Brugge-be. Voltam már adventi időszakban Bécsben és Pozsonyban, de mindig csak egy-egy napot, így kimondottan örültem, hogy Brugge-re kicsit több idő jutott. Szombat este érkeztünk, és mivel aznap elég esős idő volt, szinte alig voltak a városkában, amit mi nagyon élveztünk, mert így egy egészen más arcát láthattuk. Volt olyan utca, amelyen csak mi jártunk, és olyan volt, mintha visszautaztunk volna az időben, és a középkorban járnánk éppen egy nyugalmas éjszakán. Erre csak ráerősített, amikor a macskaköveken felhangzott a paták dobogása, nagy divat Brugge-ben is a turistákat lovaskocsival furikázni. Bevallom, előzetesen nem sokat tudtam B...

Visszavonhatatlanul beköszöntött a tél, a kiadók nekiálltak ontani magukból a megjelenéseket, az idő pedig egyre inkább arra sarkallja az embert, hogy csak akkor lépjen ki a házból, ha muszáj. Én ezt a hónapot hat darab beszerzéssel zártam, ami azért mutatja, hogy én sem nagyon tudtam ellenállni. Mondjuk a holnap első beszerzése, Teal Swantól a Hajnali előtti árnyak pont ajándék volt, de a többit mind én zsákmányoltam.  Nagyon kíváncsi voltam a Gabo SFF zsebkönyveire , így rögtön az első kettőnek bizalmat is szavaztam. Alastair Reynoldstól a Lassú lövedékek még olvasásra vár, de Daryl Gregory-tól a Mind remekül megvagyunkot már sorra is kerítettem, azt kell mondjam, hogy jó választás volt kiadni. Az Agave Könyvektől is két könyv került hozzám, Brandon Hackett Xenója kötelező beszerzés volt, N. K. Jemisintől Az obeliszkkapuról már nem is beszélve. Utóbbit már olvasom, eddig ugyanaz a különleges hangulata van, mint az első résznek. Végül pedig csak nem tudtam ellenállni, ...