Könyvgalaxis

Furcsa egy hónap volt az augusztus minden szempontból. A nagy meleg sok mindenre rányomta a bélyegét, ez az olvasásaimon is látszik. Beszerzések terén egy könyvnél megálltam, N. K. Jeminsintől a Megkövült égbolt érkezett hozzám előrendelésként. Még Az obeliszkkaput is el kell olvasnom, de úgy tervezem, egymást után fogom a két könyvet olvasni, hogy ne legyen időm felejteni. Ami az olvasásokat illeti, nagyon megérződött az, hogy a lakásban rendszeresen este is 30 fok körüli hőmérséklet volt, így nagyon fajsúlyos kötetekhez nem is éreztem magamban erőt. Így is azért összegyűlt nyolc olvasmány, ami szép szám, még ha nem is hosszú művekről beszélünk. Elolvastam Tisza Kata két művét is: A legjobb hely a városban te vagy versei egészen megfogtak, az Akik nem sírnak rendesen viszont valahogy nem tudott hozzám férkőzni. Elolvastam négy Sin City képregényt is, és rájöttem, hogy egészen be tudott szippantani a világa. Egy kis vidulásként elolvastam Marabu egyik Dodós-könyvét, azt ...

A Témázós csapat bloggerei mostani témájuknak a könyves csalódásaikat választották, és úgy döntöttem, utóvédként én is leírom a véleményemet. Bárcsak úgy működne az olvasmányaink kiválasztása, hogy a nekünk megfelelő könyvek villognának a könyvesboltok polcain, vagy online azonnal a kosarunkba ugranának. Persze az ember próbál körültekintően választani, megvannak a jól bevált írói, vagy elolvas kéttucat véleményt, esetleg a kedvenc kiadójától vesz könyvet. Ettől még igenis érik az embert csalódások sajnos, amikor közel sem azt kapja, amit várt volna. Kinőttem belőlük Vannak regények, amelyek a 15 évesz kamasz Nitát nagyon boldoggá tudták volna még tenni, de a 25, a jó, 30 éves Nitát már kevésbé. És ezek tipikusan mostanában a YA művek. Az egyik, amit idén olvastam, az Catherine Ridertől a Csók New Yorkban, amely egyszerűen túl blőd volt számomra, a másik pedig a sokak által kedvelt Julie Buxbaum Három dolgot mondj című könyve. Sajnos utóbbinál is azt éreztem, hogy én ebbő...

A július általában nem szokott unalmas hónap lenni, már csak azért sem, mert ekkor ünneplem a születésnapomat. Ráadásul idén egy kerek évszámhoz érkeztem meg, így még több meglepetés várt rám, mint gondoltam volna. Gondolom senki sem lepődik meg azon, hogy kaptam könyveket is ajándékba, de először kezdjük azokkal amiket én szereztem be. Ezek pedig nem mások voltak, mint képregények. Mostanában elkezdtem gyűjteni őket, és bár közel sem szándékozom mindent megvenni, de azért szeretnék néhány általam fontosnak tartott megjelenést beszerezni. A Watchmen volt az első komolyabb képregény, amit olvastam, szóval nem is kérdés, hogy be kellett szereznem ezt a gyönyörű keményfedeles kiadást. A Sin City -khez meg valahogy kedvet kaptam, nagyon különleges a rajzolásuk. Remélem sikerül majd a második részt is beszereznem valahonnan. Ezen kívül pedig recenziós példányként érkezett meg hozzám A medve és csalogány, amit még augusztusban szeretnék elolvasni és írni róla. A többi...