Május 16-án nyílt meg a Csokonai Művelődési Házban a Foltlelkek Csoport III. kiállítása.
Van szerencsém most már harmadik éve hozzájuk tartozni, és tényleg szerencse, mert manapság nagyon ritka az ilyen mozgalmas, inspiráló, és egyben barátságos társaság. Nagyon szeretek ide járni, mindig van valami feladat, persze azt is az utolsó pillanatban szoktam megcsinálni. De ez csak azért van, mert annyifelé zsezsgek, hogy kénytelen vagyok sorrendben haladni. :)
Ezen a kiállításon nagyon jó anyag gyűlt össze, aki eddig látta, mind nagyon jókat nyilatkozott róla. Szerintem is nagyszerű munkákat állítottak ki a lányok, persze legelől a közös munkákkal.
Ebben a csoportban az is a zseniális, hogy mindig varrunk közös munkákat, persze itt is igaz az, hogy nem teljes a részvétel, de véleményem szerint ez így rendben van. Mindenki el tudja dönteni, hogy bevállalja-e a közreműködést, viszont akkor kihozza magából a maximumot. Én nagyon szívesen varrok a közösbe, imádok utána ránézni, és meglátni a magam blokkját, tűzését, varrását a munkában. És az sem az utolsó, hogy a munkák legalább felével nyertünk díjat országos pályázatokon.
Akinek van módja, nézze meg a quilteket élőben, aki pedig nem jut el, szívből ajánlom Gabicza képtárát.
http://xfree.hu/album_show.tvn?aid=112812
Addig is megmutatom azt a képemet, amit gyorsan-gyorsan befejeztem, hogy legyen kint valamilyen friss alkotásom is.
Címe: Köszönöm, Ricky Tims.
És tényleg. Jól esett megvarrni. (Na meg, köszönöm, Sue!)