
Ide képzeltem el egy faág bögretertót.

Így néz ki készen.
Az idő múlása nem a ráfordított időt jelzi, 1.5 óra alatt készültem el.
Szükséges eszközök és előkészületek:
először
is kell egy faág. Dekorációs célra az én kedvencem a hársfa. Könnyű
hántolni, (hársfa = háncsfa!!!), szép világos, kissé fényes felülete
van, és persze girbe-gurba, ami a sokféle elhelyezésnek ad teret,
megtöri a szabályos látványt. A hántolás után egy kicsit vízbe áztattam
-és milyen jól tettem-, hogy a lakók eme kis erőszak hatására
elhagyják otthonukat (eredmény kb. 20 hangyácska - bocs, de ez az ág
kell nekem, nem maradhattok!!)
Száradás után kezdődhet a munka.
A továbbiak:
Két parafadugó, ami ágtartóként üzemel a továbbiakban.
Ceruza, a jelöléshez.
Csavar
2 db., hozzá illő méretű tipli 2 db. A csavarok olyan hosszúak
legyenek, hogy átérjék a dugók hosszát, plusz a falba is jusson legalább
4 cm-nyi belőlük.
Kalapács, ha a tipli nem menne be magától.
Csavarhúzó, és egy megtörhető fejű szívószál (nem fontos, csak egy ötletet ad, lásd lejjebb)
Én
ennél a munkámnál 6-os tiplit (a szám az átmérőjét határozza meg = 0.6
mm a tipli teste), ahhoz pedig 6-os fúrószárat használok.
Nem baj,
hogy ugyanaz a méret, mert a fúrás során egy picit úgyis mozog a fúró és
ettől minimálisan tágul a luk. A lényeg, hogy a tipli nem lötyöghet a
furatban, mikor bekerül a helyére. Ha mégis gond lenne, akkor ki kell
venni; a lyukba egy kis nyomkodható állagúra kevert gipszet kell
masszírozni; tiplit újra óvatosan benyomni és száradásig várni (20 perc,
esetleg egy kis hajszárítóval való rásegítés is mehet).
Aztán át kell fúrni a dugókat, de nem ugyanazzal a fúrószárral, mint a falat, hanem oda elég a 4-es is.

A próba. Egy
bögrét a kampóval felakasztok az ágra, úgy mérem ki a megfelelő helyet.
Vízszintmérő nem kell, olyan lesz, amilyen lesz.
A felső ív a dugó felső vonalát jelöli, a furatot jelölő X a dugó középpontja, ahol majd a falat kell kifúrni
Ha kell, akkor
ütvefúró funkcióval végezzük a fúrást.
A fúrás előtt a fúrószárhoz
mértem a tipli hosszát, arra még rámértem a dugó hosszát, + 0.5 cm
biztonsági hossz.
Megnéztem, hogy a fúrószáron hova esik ez a távolság
és addig engedtem be a gépet a falba, amíg el nem érte azt a pontot.
Így
nem kellett próbálgatni, hogy elég-e már a furat mélysége.
Van
távtartóm is, de ezért a két lukért nem szerelem rá fel... :-)
Na most jön az esetlegesen használható szívószál.
Miután
kifúrtam a lyukat, az még tele van kőporral.
Azt a tipli berakásakor
visszanyomhatjuk az üregbe és akkor láss csodát, nem megy be a tipli.
Ezért előbb ki kell belőle fújni a port, de ha szemből fújok bele, akkor
az összes a csinos kis pofimba megy. :-)
A képen látható megoldással
viszont egy szívószál-hossznyi távolságba kerülök a krátertől mikor
megfújom a cső végét és így megmarad a sminkem. :-)
Tipli beletol vagy kalapál, kinek-kinek hogyan sikerült a luk.
Kisebb, 4-es fúrószárral középen, hosszában átfúrom a dugót.
Most
jöhet a gyerek, aki játszásból, tapasztalatszerzésből,
hasznosság-érzésből (és hogy férfi ember lévén szokja a dugó tapintását)
rátekeri a dugót a csavarra, vagy a dugóba a csavart.
A fenti élmények lehetőségéből kiindulva, kisebbik fiam be is csavarozhatja a dugót a falban lévő tiplibe.
Így ni, ez is megvolt, még sincs este...
Először
a kampókat kell felkötözni a faágra, csak aztán kötöm oda az ágat a
dugókhoz.
Az akasztók jó szorosan legyenek megkötve, nehogy idővel
kimozogják magukat a rögzítésből.
Így
néz ki majdnem készen. Nagyon bántja a szemem, ha egy natúr dísznél
látszanak a dugóban lévő csavarok, ezért valamit még tennem kell azok eltakarására.
Fém gomb!!!!!
Találtam két egyforma, gusztustalan, karcos,
alumínium gombot.
Az tuti, hogy fel nem varrom semmire, de ide egyszerűen tökéletes.
Ráadásul még a felvarró pöcök is beleillik a csillag
formájú csavarfej egyik vájatába.
Így csak belenyomtam és kész is van a
konyha új kiegészítője.
Ilyen szépen csillog a csavar-eltakaró gombocska (nem aranykodó, hanem ezüstös, csak itt úgy tűnik).
Csináljátok meg Ti is bátran, ha tetszik!!!