A kutyán kívül a könyv a gyerek legjobb barátja. A kutyán belül pedig túl sötét van az olvasáshoz...

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bolliger. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Bolliger. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. október 7., csütörtök

Ha már szóba került...

A RÓZSÁT NEVETŐ KIRÁLYKISASSZONY

Ez egy olyan mese, ami nagyon fontos dolgokról szól. Amikor a kutatás során felmerült, hogy érdekes, és jó lenne az egyik kislánynak, akivel rendszeresen találkoztam és meséltem neki, akkor azt volt az első reakcióm, hogy ezt én egy gyerekenek SOHA nem mesélném el és ez így van azóta is...

De... nemrég levettük itthon a polcról Schäffer Erzsébet mesegyüjteményét, meglepő módon Mesekönyv a címe, és megtaláltuk benne ennek a mesének az india párját, címe A gyöngyszemek. Nagyon megszerettem, el is olvastuk és nagyon rendben van a történet, pedig mintha csak az lenne a különbség, hogy nem kivájják, hanem kiveszik a szemét.


Mit gondoltok erről?

(Remélem rákattintva és felnagyítva olvasható...)

2010. október 5., kedd

Manómese


Ezt a mesekönyvet a könyvtárból kölcsönöztük ki, egyszerűen nem tudtam ellenállni a lenyűgöző borítónak. A történet sajnos, már korántsem olyan fantasztikus, egysíkú, még a gyerekek számára sem tartalmaz semmi meglepő (vagy akár klisészerű) fordulatot, bonyodalmat, inkább a művészi illusztrációk teszik rendkívülivé a kötetet. A lányaim is lelkesen nézegették a képeket. A rövidke meséhez nem volt sok kérdésük, hozzáfűzni valójuk, bár, ha épp tanulságot akarunk levonni a történetből, kis hozzámeséléssel, beszélgetéssel azt is meg lehet tenni. Többszöri átlapozás után nem venném meg a könyvet, de a könyvtárból hazacipelni azért érdemes volt. A könyv egyébként a Naphegy Kiadó Művészi könyvek sorozatának része, biztos vagyok benne, hogy a többi kötetre is sort kerítünk majd.



És egy kapcsolódó felvetés, ami szintén érdekes része a gyerekkönyveknek; a sok esetben általam szépnek tartott illusztrációk nem mindig kötik le a gyerekeket, míg - köztudomásúlag- a Disney-szerű giccseket szinte kivétel nélkül szívesen nézegetik.. (Ami pl. nagyszülők kedvenc érvelése szokott lenni a harsány és ízléstelen mesekönyvek vásárlásakor) Vajon hol lehet megtalálni a közös keresztmetszetet? Mennyire lehet, kell a gyerek esztétikai érzékét befolyásolni a mesekönyvek által? (Mutatok majd olyan mesekönyvet is, ami vélhetőleg elég megosztó lesz majd giccs, nem giccs kérdésben.. :) )