Köszönöm szépen mindenkinek, aki ebben a közel négy évben velem tartott. Köszönöm a sok kedves hozzászólást, a barátságokat, köszönöm, hogy élővé tettétek ezt a kis virtuális naplót!
Továbbra is veled tartanék, ha lehetne. Nagyon szeretek benézni ide. Igazi gyöngyszem, kikapcsolódás, megnyugvás. Köszönöm a szép és tartalmas perceket, melyeket a képeiddel és írásaiddal adtál.
Ez nagyon búcsúzásképpen szólt.:( Én köszönöm a sok gyönyörű képet! Isten áldjon,bármerre jársz! Azért jó lenne,ha nem lenne végleges a búcsú. Még a ritka jelentkezés is jó lenne.:)
Sajnálom. De azért ugye nem törlöd a blogodat? Én (bármilyen érthetetlen, vagy furcsa) nagyon sokáig „visszajártam” a Jászlány blogjához – pedig ő már 2 éve virtuálisan sincs köztünk – aztán egyszercsak valaki levette a netről… Legalább a képeidet nézhessük és a zenéidet hallgathassuk – ha már te el is hajózol más vizekre… Kísérjen szerencse és szeretet !
Köszi mindent. És remélem, találkozunk még valahol...A képeidben, a szövegeidben nem annyira ezt a szép országot, hanem téged szerettünk, és az ugyanaz marad máshol is. Én várlak vissza!
Lehetséges, hogy akkor találtam rá erre a szépséges blogra, mikor már nem is "üzemel"??? Szájtátva bámulom a képeket!!! Este, ha a kölkök elaludtak nekiállok olvasni!!! :-D
csillogó csöppek pókfonálon fények villódznak konstatálom hogy valami illékony csoda álom és ébrenlét mixelt mákonya vesz körül csak a monitor világít az ember leereszti elfáradt pilláit de a kép ottragad szemhéja falán éjszakába fordul a fahéjszín délután átmenet nélkül révületbe dűlt… s a pókhálóban összegyűlt sok keserédes őszi perc úgy csendül mint a terc mit ájtatos lánykák énekelnek ódon templomhajókban míg mások egybekelnek és minden tovagördül tétován csak a légvonatban megrezdülő pókháló leng sután míg egy csillogó csepp dermedten ténfergő bogár barna hátára csöppen… képeid láttán erre gondoltam a puhán bebónyáló szürkületben.
A napba öltözöl, kis páfrányfenyő? Az ősz beköszönt már, de hol járhat Ő? Napsárga leveled, lám barnulni kezd…
Pillangók százai, levél-danaidák, hűségesen őrzik anyjukat, a fát… de érzik közelgő, zord végzetüket, tél jő; a kikelet oly messze lehet.
Jeges szelek fújnak, minden ág csupasz fagyott lepkeszárnyak várnak új tavaszt.
Indigó éj
Leszáll az indigó éj suhogó köpenyben kámzsáját jól fejébe húzva. Éber lappantyú pirreg a partmenti ligetben, vizimanó közeledik úszva. Halkan csobog a fekete víz, hátára nem dobálnak kisfiúk kacsázó kavicsot: csattanjon élesen, pengve… csak a mélykék éjszaka jár körül a parton, elmerengve. Pislákoló rőzsetüzemből szelíden szétterült a füst, a vízen átvezető karcsú hídnak minden pallója fénylő színezüst.
A Hold illata
Tavaszi éjnek évadján néha padlásom ablakát kinyitom, kihajlok a bársonyos csendbe, az éjszaka szívét hallgatom. Baglyok se huhognak, nem kuruttyol béka e sejtelmes órán, ha kinyitom néha homályos, pókhálós ablakom.
Levél alatt alszik a bogár, nem ciripel a tücsök se már, fejjel lefelé lóg a denevér (hogy nem megy a fejébe a vér?!) én meg bűvölten lesem a holdat… Ilyenkor csap meg néha az az illat, a titokzatos rejtélyével kínzó, (nyomába se lép holmi földi Kenzo!) még talán az ódon levendula, melynek hajaz rá az illata.
Csillagok porát feloldva ég vizében, szerelmes sóhajokkal elkeverve szépen készülhet az áldott ambrózia, melynek ily csodás az illata! Múlt, jelen, jövő hullámzik felszínén és benne vagy te is, múzsám, szép szirén… Tűnékeny emléked, oszlik párlata, lassan feldereng az indigó éjszaka; a tó felett a Hold is felhőbe menekül, fénye és illata a vízben elvegyül.
Mindig egy csodás gyöngyszem, egy melengető napsugár volt írásod és képeid. Köszönöm, amit adtál Nekem!
VálaszTörlésÉn éppen nálad voltam az előbb, még a bejegyzésed előtt, pótoltam a pótolnivalókat. S hallgattam a zenét... Köszönöm mindet!
VálaszTörlésKár, hogy nem ismerlek. Köszönöm, hogy egy kicsit megismerhettelek. Minden jót :)
VálaszTörlésAbbahagyod a blogod??? :-(
VálaszTörlésimpossibile rimanere????
VálaszTörlésTovábbra is veled tartanék, ha lehetne. Nagyon szeretek benézni ide. Igazi gyöngyszem, kikapcsolódás, megnyugvás. Köszönöm a szép és tartalmas perceket, melyeket a képeiddel és írásaiddal adtál.
VálaszTörlésEz nagyon búcsúzásképpen szólt.:( Én köszönöm a sok gyönyörű képet!
VálaszTörlésIsten áldjon,bármerre jársz! Azért jó lenne,ha nem lenne végleges a búcsú. Még a ritka jelentkezés is jó lenne.:)
Sajnálom. De azért ugye nem törlöd a blogodat?
VálaszTörlésÉn (bármilyen érthetetlen, vagy furcsa) nagyon sokáig „visszajártam” a Jászlány blogjához – pedig ő már 2 éve virtuálisan sincs köztünk – aztán egyszercsak valaki levette a netről… Legalább a képeidet nézhessük és a zenéidet hallgathassuk – ha már te el is hajózol más vizekre…
Kísérjen szerencse és szeretet !
Köszi mindent. És remélem, találkozunk még valahol...A képeidben, a szövegeidben nem annyira ezt a szép országot, hanem téged szerettünk, és az ugyanaz marad máshol is. Én várlak vissza!
VálaszTörlésÁldott ünnepet kívánok!
VálaszTörlésTI PORTO VIA CON ME!!!
VálaszTörlés
VálaszTörlésKöszönöm, hogy Vagy, hogy "találkoztunk". <3 Jó utat!
Lehetséges, hogy akkor találtam rá erre a szépséges blogra, mikor már nem is "üzemel"???
VálaszTörlésSzájtátva bámulom a képeket!!!
Este, ha a kölkök elaludtak nekiállok olvasni!!! :-D
VálaszTörlésthank you
سعودي اوتو