Céklalében marinált lazac, curry-s lime-os cukkini és sáfrányos burgonyapüré

Tegnap reggel hét órától délig nem volt áram a házban. Odakint a Hild téri riasztó visított különböző hangfrekvenciákon kb. 20 percig, az emberek ugyanúgy siettek a dolgukra az utcán, mint máskor, ebben a fülsiketítő zajban. Aztán csend lett. Teljesen. Kicsit olyan volt, mint a hangterápia, amiről Rita mesélt valamelyik nap, hogy jó nagy hangzavart csinálnak mindenféle hangszerekkel, aztán amikor már nem, akkor élvezik a létrejövő csendet.  Most nem volt választás lehetősége az, hogy bekapcsolom-e a rádiót, vagy az internetet, mert nem tudtam. És azt vettem észre, hogy már nem zavar a csend. Az utóbbi időben rájöttem, hogy úgy tudom magam felvértezni a hétköznapokra, ha juttatok időt saját magamnak. Ilyenkor kapcsolódom saját magamhoz. Áram híján elültettem a virágokat a balkonon, beszélgettem a szomszédokkal, akik szintén kihozták a tavalyról megmaradt virágaikat a sufniból és kitaláltam, hogy mit főzök ebédre. Aztán megcsináltam. Ami a céklában marinált lazacot és a sáfrányos pürét illeti, még mindig a KitchenAid szakácskönyvből inspirálódom, nem tudok betelni vele, a fotóit is imádom.

Mit kortyolj hozzá? Tokaji Sárgamuskotályt, de kizárólag szárazat. Lehet Füleky, Megyer, Patricius,  Majoros, vagy Barta, ez mind nagyon rendben van. Miért ezt? A bor édessége - igen, annak ellenére, hogy száraz bor, van neki egy kis természetes édessége - és könnyedsége illik a cékla és a curry édességéhez. A halételekhez általában jó a sárgamuskotály. Száraz muskotályból a legutóbbi elérhető évjáratot válaszd, ezek a borok 1 - 1,5 évig remekelnek a palackban.

A napot egy laza futás és a várkertben tett séta koronázta meg. A fotóról nem teljesen jön át, hogy mennyire gyönyörűen festette meg a lemenő nap a fákat, a fű zöldjét és a vár külső épületét. Most mindenhol sárga aranyesőlabdák hevernek a fűben, fehér és rózsaszínű pamacsok világítanak az ég kékjében, friss zöld golyócskák díszitik a fákat. Megfigyelted már? Szép tavaszi napokat kívánok!

Céklalében marinált lazac, curryvel és lime-mal fűszerezett cukkini és sáfrányos burgonyapüré

Hozzávalók 2 személyre:
Céklalében marinált lazac

2 szelet friss lazac
2 dl bio céklalé
só, frissen őrölt bors

A lazacot előző nap áztassuk céklalébe és tegyük éjszakára hűtőbe. Amikor elkészítjük, itassuk le róla a felesleges céklalét, sózzuk, borsozzuk és olíva olajon süssük meg, minden oldalát 3-3 percen át.

Cukkini:
1 közepes cukkini
1,5 tk currypor
só, bors
1 fél csokor újhagyma
1 fél lime
2 ek olíva olaj

A cukkinit vágjuk vékony, kör alakú szeletekre, az újhagyma zöld szárát vágjuk le, a maradékot szintén vékony karikákra vágjuk.Az olíva olajon először az újhagymát pirítjuk meg, majd a hagymás olajon a cukkinit pároljuk roppanósra, közben curryvel, sóval, borssal fűszerezzük. Tálaláskor rácsöpögtetjük a fél lime levét.


Sáfrányos burgonyarizottó:
1/2 kg burgonya
1 csipetnyi sáfrány
5 dkg vaj
0,5 dl tejszín - 0,5 dl víz
só

Mintha burgonyapürét készítenél, közben fél dl langyos víz és fél dl tejszín keverékében kioldjuk a sáfrányt, ezt majd hozzáadjuk a püréhez, majd enyhén sózzuk.

Katherine "álcázott" csokis céklatortája

A cékla az nekem maga a Föld. Egy fajsúlyos valami. Tisztára rejtélyes például, hogy kívül van a már-már csúnyának mondható szürkés réteg, ami alatt egy intenzív, lilás-vörös belső lapul, ami amihez csak hozzáér, mindent összefest maga körül. Édes-földes ízében megvan az a mineralitás, mint a Tokaji borokban is, ezért a párolt, vagy sült cékla sajttal elképesztő finom száraz Tokaji Sárgamuskotállyal.

Írtam a múltkor, hogy elkezdtem a tavaszi bemozgást, futás, jóga, úszás. Jött ezekkel együtt egy másik valami is, amire belső igényem lett: a csend. Még csak próbálgatom, hogy nem szól semmi, sem rádió, tévé meg amúgy sem már három éve, de a rádió az mindig szól. Akkor is, amikor futok, bár ott sokszor eljön az a pont, hogy kiveszem a fülhallgatót és csak hallgatom a madarak énekét és átmosom az agyamat azzal, hogy fókuszálatlanul bámulom a fákat, vagy a vizet. Aztán az utóbbi időben sajátommá vált, csak ülök és nézek magam elé, szemlélődöm.Mint amikor van előttem valami és átnézek rajta. Bambulok. Ez is meditáció. Van annak több formája is, hogy sima és hullámzásmentes legyen az elme, mint a lágy víztükör.

A napokban többen is ajánlották - vagyis gyengéden arrafelé tereltek - hogy figyeljem a légzésemet, vagy ismételjek mantrát és "nézzem meg", hogy mi történik. Éreztem, hogy most érkezett el számomra ez a pont az életemben, amikor közelebbről is megismerkedünk, a meditáció és én. Mármint az ülős. Mert hát a futás is meditáció, aztán ahogy Szepsy Istvánnal beszélgettük egyszer, számára a szőlőhegyre kimenni a meditáció.Van akinek a városi zajban lenni a meditáció, persze csak akkor, ha közben létre tudja hozni magában a csöndet..Számomra a legjobb eszköz erre a jóga.

Miért jó meditálni? Az életről egy csomó hamis tévképzetünk van, hogy ilyennek, vagy olyannak kell lennie. Innen-onnan plántálják belénk a félelmeket és elvárásokat és mi sokszor igyekszünk ezeknek megfelelni. Megmondják nekünk, hogy mi a szép és mi a jó, merre kellene mennünk, mi meg hagyjuk. Nem arra koncentrálunk, ami VAN. Hanem arra, ami lesz, vagy arra, ami volt. Amikor meditálsz, a van-ban vagy.

Mióta megfigyelő álláspontra helyezkedtem, főzni is egészen más érzés. Formák és színek hangsúlyozódnak.

A napokban eszembe jutott, hogy Katherine barátnőm hihetetlenül finom csokis céklatortát készített és hogy szívesen ennék most ilyet, társaságba is mentem, gondoltam viszem magammal. Azért álcázott céklatorta, mert első, sőt második ránézésre sem látszik, hogy abból van, csak ha alaposabban megvizsgálod.

Különösebben nem is érezni, hogy céklából van, ugyanakkor ha kóstolod, tudod, hogy van benne még valami ismerős íz a csokoládén kívül. Tömény csokoládé íze van amúgy, egy szombati összejövetelen a barátaim kikísérletezték nekem, hogy házi sárgabaracklekvárral a legjobb. A torta maradék részét megutaztattam Putnok és Sárospatak között, ettek belőle öregek és fiatalok, a szomszéd nénitől kezdve a barátaimon át, egészen Anita barátnőm rendkívül kritikus, gasztromán lányáig, akinek a szűrőjén csont nélkül átment a torta-ügy, így végső konklúzióként mondhatom, hogy sárgabaracklekvárral és házi tejszínhabbal ez maga a megtestesült - egészséges -  kísértés.


Csokoládés céklatorta

3/4 bögre étolaj
3 bögrényi  friss, reszelt cékla
4 tojás felverve
3/4 csésze nádcukor
3/3 bögre cukrozatlan kakaópor
100 gr étcsokoládé finomra aprítva
2 és 1/2 bögre liszt
1 zacskó sütőpor
1,5 dl tejszín
+ a szervírozáshoz baracklekvár és tejszínhab

A sütőt előmelegítem 180 Celsius fokra.
A tojásokat habosra keverem, hozzáadom az olajat, a cukrot és a tejszínt, mindezt összekeverem.
Az összes száraz hozzávalót is összekeverem, majd a keveréket fokozatosan, alaposan kikeverve hozzáadagolom a folyékony részhez. Majd hozzáadom és elkeverem benne a csokoládédarabokat is.   Végül a homogén masszát áttöltöttem egy kb. 28 cm-es átmérőjű szilikon tortaformába és kb. 45 percig sütöttem. Miután kikapcsoltam a sütőt, még hagytam a sütőben lélegezni kb. 20 percig.

Nyár, terasz, zöldségvacsorák

Onnantól kezdve, hogy Sárospatakon a fák felveszik első, zöld leveleiket és megjelennek az első virágok, nálunk elkezdődnek a teraszvacsorák.

Ezek teljesen spontán zajlanak, előző nap még általában semmit sem lehet tudni róluk. A terasztulajdonos barátnője összetrombitálja a társaságot és hőségfokozattól függően borral, vagy rozéfröccsel (igen, előfordul) zajlik a vacsorakíséret. Sör? Itt csak ritkán kerül asztalra. Akkor már inkább házi szörp.A vacsora elkészítéséből pedig mindenki kiveszi a részét , ha másképp nem, hát egy pohár borral üldögélve beszélget a többiekkel a teraszon.

Természetesen nem hiányozhat a jó tokaji bor. Kalandozunk mi más borvidékekre is, kóstolunk Chile-től Ausztriáig mindent, így tudjuk igazán kontextusba helyezni az itteni borokat. És milyen jó lenne még több nagyszerű bort és még több borvidéket megismerni! Egy jó borral a világ házhoz jön. Nem azt mondom, hogy annyit kell inni, hogy Firenzét lássuk magunk előtt, de a bor sokat elmond a tájról, az éghajlatról, a termőföldről, sőt, az ott élők mentalitásáról is.
A terasz elé fenyők és tölgyek magasodnak, előttünk a főutca, (mondhatnám, hogy forgataga, de ez nem lenne igaz)  a gyönyörű várkert és ez a ház.

A társaságban mindenki nagy zöldségrajongó, a srácok sem kérnek feltétlenül húst, még akkor sem, ha tisztán vega a vacsora. Katherine és Anita az egészséges étrend avatatlan lovagnői és a zöldségek szeretetét akaratlanul is ráragasztják másokra. Minimálisan használnak fűszereket, szeretik, ha a zöldség a saját ízével érvényesül és annyira frissen, amennyire csak lehetséges.

És a magok: dió, mandula, mogyorú, azok is jöhetnek minden mennyiségben. Katherine a fűszerekből sokszor teát készít. Ittatok már borókabogyóból és szederlevélből készült teát? Vagy bazsalikom teát? Nemcsak számos jótékony hatásuk van, de az ízük is finom.

Na de lássuk a zöldségeket: egy könnyű nyáresti vacsorához végy egy kevés tzatzikit, egy maréknyi kesudiót, két kanálnyi sült paprikakrémet, reszelj le egy céklát és egy almát, sárgarépát, kevés mángoldot, mindezt keverd össze,  locsold meg kevés citromlével és olíva olajjal, közben formázz csicseriborsó lisztből, reszelt cukkiniből és kevés áttört fokhagymából fasírtot, süsd ki olajban. Kínálj mindezekhez bulgurt.  Mi is van még itt? Garnéla fokhagymás olíva olajban és néhány szem fekete olíva.

Végezetül kísérd a vacsorádat könnyű Tokaji Furminttal, például Szent Tamás Mád Furminttal, vagy a Pajzos "T" Furmintjával.

Kókusztejes garnélarák sült sárgarépával, roppanós céklával és bulgurral

A garnélarákról kijelenthetjük, hogy nem hizlal, sőt, támogatja a diétát.  Ha kókusztejet is adok hozzzá, akkor ebben kevésbé vagyok biztos, de a szekrény mélyén most ezt találtam. Nemrég Anitánál ettem kókusztejes rákot, ideje kipróbálni. Lássuk, mi van még itt: répa, cékla....lime..mind egészséges, ropogós zöldség.. hmmm. mogyoróvaj. Az eredmény menő pink színben pompázik és aszúval is nagyszerű.

Kókusztejes garnélarák sült sárgarépával, roppanós céklával és bulgurral

Hozzávalók:
(2 főre)

1 nagyobb sárgarépa, kockára vágva
1 fél cékla, kockára vágva
1 nagyobb karalábényi sütőtök rész, kockára vágva
12 db fagyasztott garnélarák
1 400 ml-es kókusztej
néhány levél bazsalikom felíprítva
1 lime leve
4 nagyobb gerezd fokhagyma
másfél evőkanál mogyoróvaj
3 ek olívaolaj
 só, fehérbors
nagy teáskanál garam masala
késhegynyi chili
350 gr bulgur

Az olívaolajon  megfonnyasztom a megroppantott fokhagymákat. Hozzáadom a sárgarépát, a kockára vágott sütőtököt és megpirítom. Sóval, borssal fűszerezem. Amíg ezek pirulnak, feldarabolom a céklát is.  Beleteszem az edénybe a garnélarákot is és addig párolom fedő alatt, amíg szép narancssárga lesz.Aztán hozzáadom a kókusztejet és a mogyoróvajat, a felaprított bazsalikomleveleket, némi chilit és miközben kóstolgatom, még adok hozzá sót és borsot. Majd beleteszem az ételbe a céklát is és megvárom, amíg felforr. Közben egy külön edényben főzök hozzá bulgurt, az ételt citrommal és bazsalikomlevéllel dekorálom.

Sütőben sült céklarizottó

Jó ilyenkor csodálni a lágy, őszi fények alatt színesedő tájat, az pedig igazán mókás, amikor kerékpározás közben száraz falevelek roppannak a biciklim alatt. A hétvégén komoly kollekciót gyűjtöttem termésekből, gesztenyéből és színes levelekből , mindez most a lakás dísze.

Ami pedig az ételeket illeti, nos, még van zamatos, hazai paradicsom és friss zöldbab a piaci standokon és ennek nagyon örülök, de már találkoztam keljfeljancsi formájú sütőtökkel és bohókás céklákkal is, mindkettő az őszi-téli szezon főszereplője. Változatosan kreálhatunk belőlük ínycsiklandó, fűszeres levest, bolti leveles tészta alappal gyors borkorcsolyát, sajtokkal, rukkolával társítva pedig izgalmas salátát. Tavaly télen már főztem egyszer zsályás-sütőtökös rizottót, most pedig kipróbáltam ezt a céklás verziót is, igaz, ezt ezúttal a recept előírásai szerint, sütőben készítettem.

Recept: a delicious. magazinból


Sütőben sült céklarizottó

Hozzávalók (4 személyre):

25 dkg rizottó rizs (arborio, vagy carnaroli)
30 dkg cékla
5 dkg frissen reszelt parmezán
1 vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
0,8 liter szárnyas alaplé
5-6 db friss zsályalevél
5-6 friss kakukkfű ágacska
2 ek mascarpone, vagy tejszín
2 dl száraz rosé
20 gr vaj
3 ek olíva olaj

A hagymát finomra aprítjuk, a fokhagymát egy kés lapjával összeroppantjuk, a céklát megmossuk, meghámozzuk és kb. fél cm-es kockákra vágjuk, a zöldfűszereket finomra aprítjuk.

Egy serpenyőben együtt felmelegítünk a vajat és az olíva olajat, megfonnyasztjuk rajta a hagymát és a fokhagymát. Közben előmelegítjük a sütőt 180 ۫C-ra és előveszünk egy kb. 20 cm átmérőjű sütőtálat, lehetőleg olyat, aminek fedele is van.

A főzőlap hőmérsékletét közepesre állítjuk és a megfonnyasztott hagymán kissé megpirítjuk a felaprított céklát, megszórjuk a finomra aprított zöldfűszerekkel, sózzuk, borsozzuk, 5 percig pirítjuk, ráöntjük a rizst, összekeverjük, majd az egészet megöntözzük a borral. Néhány perc alatt folyamatosan kevergetve elpárologtatjuk az alkoholt, majd az egészet áttesszük a sütőtálba, hozzáadunk 3 dl alaplét és 10 percre a sütőbe tesszük. Ezután megkeverjük a rizottót, hozzáöntünk még 3 dl alaplét és még negyedórán át sütjük, majd újból megkeverjük és hozzáadjuk a maradék alaplét és még 10 percet adunk neki a sütőben, akkor vegyük ki a sütőből, amikor a rizs még „harapós” ám a rizottó állaga még kicsit folyékony.

Végül keverjük el a rizottóban a reszelt parmezánt és a mascarpone-t.a

Céklapürés - füstölt pisztrángos kanapé

Zötyög a kis, piros vonat a hegyek között, egymás után sorjáznak a fák, most hosszan fütyül egyet, jön az alagút, huhhh-huáááhhhh!!! ijesztgetik a lányokat a fiúk, olyan gyerekesek vagytok, mondja nekik Andi, mintha ő meg éppen felnőtt lenne. A fejtámlák fölött újabb és újabb fejek jelennek meg: kérsz ropit? zizit? puffancsot? Csörög az alufólia, szendvicscsere, csavaros üvegekből folyik a kóla és a Fanta, mindenki kínálgat mindenkit, nagyot kortyolok Enikő teájából, citrompótlós és momentán nekem az bejön. A fiúk autós- meg motoros kártyával játszanak, az nyer, akinek nagyobb a motortérfogata, valaki hirtelen elkiáltja magát: jön a szakadék, csukjátok be a szemeteket, zuhanunk!

A Putnok és Eger között közlekedő kisvonattal utazni mindig átütő élmény volt gyerekkorunkban, már napokkal a kirándulás előtt zsongott az egész osztály, megbeszéltük ki mennyi zsebpénzt és milyen elemózsiát visz majd a „hosszú” útra. Ezzel a vonattal mentünk Egerbe várat nézni, meg Szilvásváradra vízesést csodálni, élő láncot alkotva ősember barlangot mászni, a völgyben kézen állni, Szalajka patakba pénzt dobálni, hogy majd biztosan visszatérjünk és jöttünk aztán persze, majdnem minden évben.

A kisvonat tavaly még egyetlen szerelvényével vidáman döcögött a dombok között, de most, ahogy - volt kolléganőm szilvásváradi fotóit látva az egyik közösségi oldalon - kerestem a vonat menetrendjét, a weboldalon olvasom, hogy tavaly decemberben lezárták a Putnok és Szilvásvárad közötti vonatszakaszt, nem is értem, mert ez a vadregényes rész igazi természeti és nemzeti érték, amiből akár turizmus sikersztori is lehetne Borsodban, remélhetőleg egy romantikus lelkületű és némi marketinges vénával is megáldott MÁV vezető hamarosan újra lát majd benne fantáziát.

Addig is a Szalajka-völgy erdei útjain, sziklafalak között lehet kisvasúttal utazni, bár itt egy kiadós séta is kincset ér: a völgy kristálytiszta levegője nemcsak a tüdőt mossa át, de garantáltan messzire űz mindenféle borús gondolatot, a meditatív háttérzenét a néha éppen csak csordogáló, néha meg örvényként zúgó patak, na meg az éneklésben fáradhatatlan madarak szolgáltatják.

Itt található az ősember leleteiről híres Istállós-kői barlang, a völgyben az erdei munkások eszközeit és életmódját szemléltető Erdei Múzeumot alakítottak ki, a Kastély lábánál igazi építészeti ritakáságot láthatunk: a klasszicista stílusban épült Református Kerektemplomot Hild József tervei alapján építették az 1830-as években. A környék kerékpárral is bejárható, sőt ajánlott: akár egészen Lillafüredig is eltekerhetünk a kanyargós erdei utakon, a faluban több helyen is lehet kerékpárt bérelni.

Szilvásváradhoz olyan, minőségi gasztronómiai termékek kapcsolhatók, mint a szarvasgomba -hagyományosan minden év októberében szarvasgomba-vadászatot rendeznek a környező hegyekben- , és az édesvízi pisztráng, amit telepeken, karsztvízben tenyésztenek és helyben füstölnek. Legjobb ha ott, helyben veszünk is néhányat, vállalkozó kedvűek Lillafüreden maguk is horgászhatnak például a Garadna patakból, végszükség esetén persze a hipermarketben is szert tehetünk vákuumcsomagolt példányokra, amiből némi sült céklával izgalmas borkorcsolyákat készíthetünk: A szilvásváradi fotókért köszönet Lilinek & Leventének, akik nemrégiben kirándultak a környéken, a fenti vonatos fotót pedig az Eger-Putnok vasútvonal oldaláról kölcsönöztem.

Céklapürés - füstölt pisztrángos kanapé

A tésztához: 20 dkg liszt 10 dkg hideg vaj 4 ek víz csipetnyi só a feltéthez: 1 nagyobb cékla 1 ek olíva olaj ½ ek szarvasgomba olaj 1 kisebb füstölt pisztráng rukkola A sütőt előmelegítem 200 ۫C-ra, a céklát megmosom, papírtörlővel megszárítom, olíva olajba hempergetem és egy nagyobb alufólia közepébe helyezem, megszóróm durva szemű tengeri sóval, löttyintek rá egy kevés szarvasgombás olajat és szorosan becsomagolom az alufóliába, egy órán át sütöm. A tésztához a kezemmel összekeverem a lisztet, a sót és a vajat és amikor már nagyobb kenyérmorzsákká összeállt, hozzáadom a vizet is és néhány erőteljes mozdulattal összeállítom a tésztát (nem gyurmázom nagyon, mert omlósan az igazi a tészta), kb. 6 cm átmérőjű hengert formázok belőle, alufóliába csomagolom és hűtőbe teszem, amíg sül a cékla. A céklát megtisztítom, botmixerrel pürésítem (lehet akár friss,apróra vágott kakukkfüvet is hozzáadni),a pisztráng bőrét lehúzom, a rusztikus hatás kedvéért a húst leválasztom a gerincről, eltávolítom az esetlegesen a húsban maradt szálkákat és a halat az ujjaimmal kb. három-négy cm-es darabokra szedem szét. A tésztát kb. fél cm vastag korongokra szeletelem, kivajazott tepsiben 20 perc alatt megsütöm, hagyom kihűlni, majd rákanalazok egy adag céklapürét, arra helyezek egy szeletke füstölt pisztrángot, arra meg néhány kisebb rukkola darabot.

Sült sütőtök- és céklasaláta rukkolával

A napokban szinte érzem, ahogy megtelik a világ energiával és ha olyan mindenen átlátó szemem lenne, akkor biztosan megpillanthatnám már a faágakban tülekedő rügyeket is, ahogy keresik a kiutat az éltető fényre. Lehet, hogy ezért van, de én még soha nem láttam olyan szépnek a Batthyány teret, mint hétfő este, amikor hazafelé tartottam Trixi barátnőmmel való találkámról: alig jártak az utcán, a Fő utca épületei százéves magányukban mégis roppant derűsnek tűntek. Én persze jobb szeretném, ha ilyenkor is lenne nyüzsgés odakint, de erre úgy látszik, még egy kicsit várni kell. A madarak mindenesetre már csicseregnek, igaz, kissé még bizonytalanul, de már nagyon úgy néz ki, hogy utolsókat rúgja a tél és nemsokára újra beindul az élet: a folyón majd újra sétahajók járnak, a biciklisek vadul lecsengetik a gyalogosokat a rakparton és egyáltalán: amikor a kék égen mókás, fehér bárányfelhők úsznak… mondanám, hogy én ugyan nem akarom siettetni a dolgot, de nem lenne igaz. Tudom én, hogy mindennek van ideje és mégis: legyen már újra tavasz!

Mostanában elég sok munkám van, nem nagyon volt időm találkozni a barátnőimmel, sőt igazából főzni sem, ezért múlt héten a térdműtétéből hősiesen regenerálódó R. egyik este úgy döntött, hogy ő készít vacsorát és mi tagadás isteni malaccsászárt sütött, ami a szombati Borjour-ról hazaérve különösen jó szolgálatot tett, ennek köszönhetően legalábbis épségben eljutottam egy vasárnap délelőtti megbeszélésre. Hétvégére aztán munka ide, vagy oda krónikus barátnő- és beszélgetéshiány alakult ki nálam, gyorsan Zs-vel is találkoznom kellett. Két kislányával jött, akik szó szerint bejárták a lakás minden szegletét, ki kétlábon, ki pedig a padlón kúszva.

Ezúttal gyömbéres lazacot készítettem sült sütőtök és céklasalátával, mert éppen „amíg lehet, addig együnk sütőtököt” időszakom van (nekem talán csak ez hiányozna a télből, ha valamit meg kellene említenem...), mert szép ésés színes ésés finom is, ennyi érv elég is mellette, nem?



szerencsére van itthon még egy formás darab, azt hiszem, hamarosan süteményként végzi.

Sült sütőtök- és céklasaláta rukkolával

Hozzávalók (4 személyre):

1,4 kg sütőtök
2 közepes cékla
8 gerezd fokhagyma
1 ½ tk frissen őrölt római kömény
1 ½ tk koriander
nagy csipetnyi szerecsendió
2+2 ek olíva olaj
1 nagy csipet só
1 teáskanálnyi nagy szemű tengeri só
1 teáskanálnyi szarvasgombás balzsamecet
1 nagy maréknyi rukkola.

A sütőt előmelegítjük 200 ۫C-ra.

Egy tálkába két evőkanálnyi olíva olajat teszünk, folyó víz alatt alaposan megmossuk a céklát, megforgatjuk az olajban, duplára hajtott alufóliára tesszük, megszórjuk a sóval, néhány csepp szarvasgombás balzsemecetet locsolunk rá és szorosan becsomagoljuk a fóliába.

Egy nagyobb tálba ismét két evőkanálnyi olíva olajat teszünk, megmossuk és megtisztítjuk a sütőtököt, kb. 3 cm-es kockákra vágjuk és ezt is megforgatjuk az olajban, majd sütőpapírral bélelt tepsire tesszük. Megtisztítjuk és egy szélesebb pengéjű kés lapjával összeroppantjuk a fokhagymákat és egy-egy darabot a sütőtökkockák közé rejtünk, az egészet megsózzuk, frissen őrölt szerecsendióval korianderrel és a római köménnyel fűszerezzük, mellé tesszük a fóliába csomagolt céklákat és az egészet 40 percre a sütőbe tesszük.

Amikor kész, megtisztítjuk a céklát és a sütőtökkel hasonló darabokra vágjuk, hozzákeverjük a megmosott, megszárított rukkolát és még melegen tálaljuk.

Malacsült almás céklasalátával és rozmaringos burgonyával

Új év, új kezdet? Mi az, amit idén máshogy kellene csinálni, mint eddig? Egyáltalán: lehet-e másképpen? Igen, igen: ez csak a szokásos, újévi morfondírozás...

Az elmúlt egy évben teljesen másképpen éltem, mint korábban. Tíz év után most nincs biztos és biztonságos munkahelyem, a feladatok azonban mégis megtalálnak, ráadásul egyre inkább olyan dolgok, amiket szeretek és amik igazán érdekelnek: így, vagy úgy, de mind a főzéssel kapcsolatosak, legfeljebb más főz, legyen szó zempléni borfesztiválról, főzőműsorról, vagy étterem marketingről. Mit csináljak: ebben hiszek. Az elmúlt években pedig megtanultam, hogy szívből kell élnem, máshogy nem is érdemes. Már azt is tudom, hogy az új dolgok kialakításához idő kell, csakúgy, mint a belső változáshoz. Az átmenet, amíg átállítom az életemet egyik vágányról egy másikra, nem könnyű és azt sem tudhatom, hogy meddig tart.

Néha mérlegre teszem a dolgokat: az egyik serpenyőben ott a Mango-ban, meg Promod-ban trendi ruhákra, meg táskákra beváltható magasabb kereset, az utazások, meg a napközbeni állandó társaság. A másikban ott a szabadság magányosabb, de jóval éltetőbb formája: a nyári ejtőzés, meg a futás a bodzaillatú vízparton, a saját munka- és időbeosztás, a napközbeni bevásárlások az ismerős hentesnél és zöldségesnél, a gasztroblogok böngészése, az új receptek kutatása, és a délutáni sütemények lakást betöltő illata. Már nem kérdés számomra, hogy mit szeretnék csinálni, de az még kérdés, hogy lehet-e ebből hosszútávú életforma. Bízom benne, hogy az év végén majd azt mondhatom: igen.

Boldog új évet mindenkinek!

Malacsült almás céklasalátával és rozmaringos burgonyával

Hozzávalók (4 személyre):

1, 2 kg bőrös, csontos malackaraj
1 nagy fej hagyma, felkarikázva
1 közepes sárgarépa, megtisztítva és négybe vágva
1 közepes fehérrépa, megtisztítva és négybe vágva
6 gerezd fokhagyma, finomra zúzva
3 szál újhagyma fehér része, megtisztítva
2 gerezd fokhagyma karikákra vágva
1 teáskanál só
1 teáskanál frissen őrölt bors
1 teáskanál őrölt római kömény
3 evőkanál olíva olaj
1 púpozott evőkanál libazsír

A hús kenegetéséhez:

5 dkg füstölt szalonna (zsírszalonna)

1, 5 dl sör

A rozmaringos burgonyához:

1,2 kg burgonya
2 ág friss rozmaring levelei, finomra vágva
1,5 teáskanál só


Az almás céklasalátához:

2 kisebb cékla héjában
1 alma, meghámozva
0,5 dl Tokaji aszú
2 ek modenai balzsamecet
1+2 ek olíva olaj
1 ek szarvasgombás olaj

A sütőt előmelegítjük 190۫C-ra.

Egy kis tálba 2 evőkanálnyi olíva olajat öntünk, megmossuk a céklát, megszárítjuk, majd megforgatjuk az olíva olajban. Megsózzuk, mindkettőt külön-külön egy nagyobb alufólia közepére helyezzük, locsolunk rá egy kevés szarvasgombás olajat és szorosan, több rétegben betekerjük a fóliába, amiben 1 órán át sütjük.

A húst megmossuk, megtöröljük, a bőrét 4 miliméterenként hosszában és keresztirányban is bevágjuk.

Egy kis tálban összekeverjük a sót, frissen őrölt borsot, római köményt, a finomra zúzott fokhagymát és az olíva olajat és ezzel bekenjük a karaj húsos oldalát. Legyünk óvatosak: a bőrös részét ne kenjük be a sós keverékkel, mert akkor a bőr nem sül ropogósra, viszont a köménnyel hintsük be ezt is, végül a karikákra vágott fokhagymát tűzdeljük bele a bemetszések által képezett résekbe.

Egy serpenyőben libazsírt hevítünk, ezen minden oldalán 2-3 percig pirítjuk a fűszeres keverékkel bekent karajt, magas hő fokozaton. Szórjuk a hagymát egy hőálló tál aljára, bőrös részével fölfelé helyezzük rá a húst, helyezzük köré a zöldségeket és öntsünk alá 1 dl vizet. 45 percig fedővel, ezután ugyanennyi ideig fedő nélkül süssük. A füstölt szalonnát keresztben és hosszában kb. 1 cm mélyen beirdaljuk, a sütés második fázisában ezt sörbe mártogatjuk és kb. 8 percenként ezzel a sörös szalonnával megkenegetjük a karaj bőrös részét (az utolsó 10 percben már nem).

Rozmaringos burgonya

A sütőt 220 ۫C-ra állítjuk, közben megtisztítjuk és karikákra vágjuk a burgonyát. Egy tálba öntjük az olíva olajat, beletesszük a burgonyát, sózzuk, megszórjuk a finomra vágott rozmaringgal és mindezt jól összekeverjük, hogy a fűszeres keverék mindenhol egyenletesen érje a krumplit, amit aztán szétterítünk egy kb. 30X20 cm-es tepsiben és 40 percig sütünk.

Almás céklasaláta

Amíg a burgonya sül, fél cm-es kockákra vágjuk a sültcéklát és az almát és egy serpenyőben 2 evőkanálnyi olíva olajat hevítünk. Rádobjuk a céklás almát keveréket, hozzáöntjük a Tokaji aszút és a modenai balzsamecetet és 20 percig, fedő alatt pároljuk.

A malackarajból 1 cm vastag szeleteket vágunk, tányérra helyezzük, rozmaringos burgonyával és az almás, sültcékla salátával tálaljuk.