Az idén a három gyerek három felé megy. Egy (Viki) folytatja a gimnáziumot (11. osztály), lassan el kellene dönteni, hogy milyen irányba megy tovább. Jelenleg több verzió (anya részéről, és kevés, ill. nulla elképzelés a gyerek részéről) is él.
Matyinak kezdődik a középiskola, kollégiummal egybefonva. Bízok benne, hogy megállja a helyét.
Zsófinak jön a nagy csoport, már ma is ujjongott, hogy jövőre végre iskolába járhat. Egyébként az óvoda elindult, holott én csak a jövő héttől terveztem, de a leányzó kijelentette, hogy ő már unatkozik itthon (a tesók nem játszanak vele, a szülők dolgoznak, csak a tévé marad), és inkább az óvoda.
Mindent összevetve vége a nyárnak.
Csak a hőmérséklet nem veszi ezt észre.
2011. augusztus 25., csütörtök
2011. augusztus 15., hétfő
Lovaglás 2.
Ez a kicsi lány talált egy hobbit? , érdeklődési kört? magának, és addig küzdött, amíg el nem kezdtük komolyan venni.
Most itt tart:
Lelkes, és mi is azok vagyunk, és nem azért, mert bármiféle sport kupák beszerzése lenne a cél, csak egyszerűen jól érzi magát, szereti csinálni (a szülők persze kisebb sokkokat kapnak a gyakorlások során).
Most itt tart:
Lelkes, és mi is azok vagyunk, és nem azért, mert bármiféle sport kupák beszerzése lenne a cél, csak egyszerűen jól érzi magát, szereti csinálni (a szülők persze kisebb sokkokat kapnak a gyakorlások során).
Debrecen
Eddigi életemben (2010-ig) folyton hiányérzetem volt, hogy Debrecent nem láthattam. Pedig vágytam oda elmenni. Ezért a Hortobágyi kirándulás fő úti célja Debrecen városa volt. Fogalmam sem volt, hogy mire számíthatunk, csak néhány internetes leírásból tájékozhattam, ezért a várakozásunk nagy volt. A város alig 20 km-re volt a szállásunktól, tehát teljesen közlekedhető távolság. Az első meglepetés, hogy mennyire könnyen találtunk parkolót, a piac közelében van egy parkolóház, ahol 3 óráig ingyenesen lehet parkolni.
Onnét szinte gyerekjáték eljutni a város központjába. A belváros szinte letaglózott bennünket (jó értelemben), a gyönyörű szökőkút....
A Nagy Templom (még soha nem jártam református templomban), meghatározó élmény volt, különösen a gyerekeknek. Mivel azóta is családi szólás, hogy "mit csinált itt Kossuth?", próbáltam egy kis történelmi élményeket, beleszőni a kirándulásainkba. Nem tudom, hogy ennek mennyire lett értelme, de azért az biztos, hogy ha tanulnak valamit Debrecenről és Kossuthról, akkor eszükbe jut, hogy Anya is beszélt valamit, amire érdemes lett volna odafigyelni, és ismerősnek hangzik az ismertető.
Személy szerint nekem maradandó élményeket hozott ez a város.
Onnét szinte gyerekjáték eljutni a város központjába. A belváros szinte letaglózott bennünket (jó értelemben), a gyönyörű szökőkút....
A Nagy Templom (még soha nem jártam református templomban), meghatározó élmény volt, különösen a gyerekeknek. Mivel azóta is családi szólás, hogy "mit csinált itt Kossuth?", próbáltam egy kis történelmi élményeket, beleszőni a kirándulásainkba. Nem tudom, hogy ennek mennyire lett értelme, de azért az biztos, hogy ha tanulnak valamit Debrecenről és Kossuthról, akkor eszükbe jut, hogy Anya is beszélt valamit, amire érdemes lett volna odafigyelni, és ismerősnek hangzik az ismertető.
Személy szerint nekem maradandó élményeket hozott ez a város.
A város látképe a toronyból
A Rákóczi harang
Miután a kulturális látnivalók után kellőképpen elfáradtunk (Sajnos utólag már tudom, hogy sok helyen nem fényképeztem, ahol kellett volna, például voltunk a református kollégiumban is, ahol a XIX. századi iskola berendezései komolyan lekötötték a gyerekek érdeklődését), és délután már nem lett volna erő és idő a befejezésre, elhatároztuk, hogy másik nap már délelőtt felfedezzük a debreceni állatkeretet és vidámparkot.
2011. augusztus 11., csütörtök
Fogacskák!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)