Régóta foglalkoztat az élesztő/kovász nélküli kenyér gondolata. Kaptam is egy durum lisztes receptet, na de durum lisztet nem árulnak minden boltban. :( Így aztán halasztódott a dolog.
Mivel már egy hete beteg vagyok, nap mint nap elhalasztottam a kenyérsütést. Ma viszont már nagyon szerettem volna kenyeret enni, - az extrudált kenyerekre már ránézni sem bírok- döntöttem, sütök. Na de milyet? Erőm kevés, kenyérsütőm haldoklik, s akkor bevillant az ír szódás kenyér. Néhány recept elolvasása után ez lett az én verzióm, abból ami itthon találtam.
45 dkg sima iszt,
1 doboz 450 gr-os kefír
1 tk. barna cukor
1 tk. szódabikarbóna (gyógyszertári)
1 tk. tengeri só
Összekevertem a száraz összetevőket, majd egy fakanál segítségével belekevertem a kefirt. Sokat nem vacakoltam vele, olajjal kikent hőálló tálba öntöttem, kissé ragacsos tészta lett. Vizes kézzel elsimítottam a tetejét, keresztbe bevágtam egy pengével. A tálat egy tepsibe állítottam, hogy el ne pattanjon a forró rácstól és az előmelegített sütőbe tettem. Alulra lábaskában tettem egy kis vizet, ezt másfajta kenyereknél is így szoktam. Addig sütöttem erős lángon, amíg szép színe nem lett. Legközelebb sütőpapírral fogom bélelni a tálat, kicsit az alja nehezen jött ki. A vágási felületen látszik, hogy nem bírtam kivárni még kihűl, még melegen felvágtam. Hát finom lett, nekem legalábbis nagyon ízlik.:D
Zsigvica