A következő címkéjű bejegyzések mutatása: első_bécsi_döntés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: első_bécsi_döntés. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. május 20., kedd

átvonulás elutasítás (1939)

A német és szlovák csapatszállítások engedélyezésének megtagadása magyar felségterületen az 1939. évi német-lengyel háború idején. A magyar kormány 1939. szept. 10-én utasította el Ribbentrop német külügyminiszter szept. 9-ei kérését arról, hogy Magyarország bocsássa a németek rendelkezésére Lengyelországba irányuló csapatszállításaihoz a Kassa ‹Kosice› - Nagyszalánc ‹Slanec› vasútvonal magyar területen futó néhány kilóméteres szakaszát (a szlovák vasúthálózat az első bécsi döntés óta nem volt összefüggő). A magyar politikai vezetés nem kívánt a nyugati hatalmakkal konfliktusba keveredni, illetve jó kapcsolatokat ápolt Lengyelországgal, ezért adta ezt a választ. Ennek ellenére szept. 11-én a kormány engedélyezte, hogy e vasútvonalon zárt vagonokban, német kísérő személyzet nélkül hadianyagot szállítsanak a Lengyelországban harcoló német alakulatoknak. A német kérésnek elsősorban politikai célja volt, a Lengyelország elleni villámháború második hetében katonai szükségszerűség már nem indokolta ezt. Szept. 11-én a szlovák kormány is kérte a kassai vasútvonal használatát csapatszállításra, amit a kormány szintén elutasított.

2012. július 29., vasárnap

Andorka Rezső Rudolf

Andorka Rezső Rudolf  (1927-ig Fleischacker) vitéz, doktor (Sopron, 1891. nov. 8. - Budapest, 1961. márc. 30.) gyalogsági tiszt, vezérőrnagy. 1927. dec. 14-től 1931. ápr. 15-ig varsói katonai attasé. Máj. 1-től 1934. máj. 1-ig a Honvédelmi Minisztérium VI. csoportfőnök (Honvéd Vezérkar főnöke) szárnysegéde, ettől 1936. aug. 1-ig a Honvédelmi Minisztérium VI-2. osztály vezetőjének helyettese, majd a Honvédelmi Minisztérium Elnökség „B" osztály vezetője. 1937. aug. 1-től 1939. máj. 5-ig Honvédelmi Minisztérium VI-2. osztály, illetve 2. vezérkari főnök osztály vezető (hírszerzés és elhárítás). E minőségében részt vesz az első bécsi döntést megelőző komáromi tárgyalásokon, illetve egyik szervezője a Rongyosgárda harcainak, és egyik előkészítője Kárpátalja visszacsatolásának. 1939. máj. 8-tól a Magyar Királyság első madridi követe Franco caudillo (vezér) mellett, egyben szolgálaton kívüli tábornok. 1941-ben Stokrer német követ nyomására visszahívják. A Bethlen István körül tömörült németellenes, angolbarát politikusok, publicisták, követek csoportjának aktív tagja. 1944. márc. 22-én a németek az ellenálláshoz fűződő viszonya miatt letartóztatják, a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolják. Hazatér, 1949-ben internálják. 1953-ban háborús bűnösként elítélik. Ítéletét a Legfelsőbb Bíróság 1956. decemberben megsemmisíti.