.
Emlékezz erre: törekvésünk abban a reményben gyökeredzik, hogy elérjük, amire vágyódunk, ellenszenvünk célja pedig az, hogy bele ne essünk abba, amit kerülünk. Aki kudarcot vall törekvésében, az szerencsétlen, de még szerencsétlenebb az, aki olyasmibe bonyolódik, amit kerül. Ha csak olyan dolgokat kívánsz kikerülni, amelyek a hatalmadban vannak, s a természettel ellentétesek, sohasem fogsz nem kívánt dolgokba bonyolódni, de ha a betegséget, a halált és a szegénységet akarod kikerülni, akkor szerencsétlen leszel.
Fojtsd el ellenszenvedet mindazokkal a dolgokkal szemben, melyek nincsenek hatalmunkban, és vidd át az olyan dolgokra, amelyek hatalmunkban vannak és a természettel ellentétesek. Egyelőre, (míg nem ismered a helyes élet elveit), száműzd teljesen a törekvést, mert ha olyasmire törekszel, ami nincs hatalmadban, szükségszerűen szerencsétlen leszel; az olyan hatalmunkban lévő dolgokról pedig, amelyekre szép dolog törekedni, még nincs fogadalmad. Csak vonzó és taszító ösztöneidnek engedj, de ezeknek is könnyedén, válogatással és kényelmesen.
(Epiktétosz)
Íme egy majonéz, ami tojás nélkül készül. Azért próbáltam ki mert gondoltam, leállok a tojásról is. Olyan vegáknak ajánlom, akik nem esznek tojást. Szóval le akartam állni a hússal. Igen ám, de jelentem: sajt és tejmérgezést kaptam... :)) Amit nyolc éve meg tudtam csinálni, azt ma már nem. A szervezetemből kezd eltűnni a tejet lebontani képes enzim. Puffadok és hasmenésem van a tejtől és tejtermékektől, és émelygek tőle. Kis mennyiségben még kibírom valahogy, de így nagyban már nem. Szóval, ... izét - tudjátok hogy mondják, mit csináltam a számból, mert kénytelen vagyok húst enni. Csak zöldségen nem bírok élni. Ez van. Inkább bevallom nektek. Az ételhez fűződő viszonyom mostanság kissé kaotikus és viharos... :( Valójában a blogt is abba akartam hagyni, de az élet zajlik, napi szinten maradnom kell a fakanálnál és tűzhelynél, szóval ember tervez, Isten végez... Ennyit a törekvésekről.
13 megjegyzés:
Hát kedvet nem nagyon csináltál a majonézhez :)))
Egyébként 3-4 évig voltam vegetáriánus, mert nem kívántam a húst. Aztán egyik napról a másikra újra és azóta eszem.
Sajnos a tejtermékeket egyre kevesebb ember szervezete tolerálja. :((
Majonéz ügyében azt hiszem én is maradok a tojásos változatnál.
De annak nagyon örülök, hogy nem hagyod abba a blogírást. Nagyon hiányoznának az írásaid.
A főzősek és a nem főzősek is. :)
:)) Nos. Őszinte ember vagyok, még ha kissé lüttyent is. :)
Ha egy étel finom, ízlik, elmondom hogy fantasztikus, szuper, kihagyhatatlan. Ha nem ízlik, azt is elmondom. Lehet hogy másnak bejön és tudja használni az ötletet. (Nem saját, a neten sok helyen megtaláltam.)
Akkor hasonlóan jártunk. :)
Szemirámisz (imádom a nicknevedet, mondtam már? :) ) :
Azt hiszem, ez természetes folyamat. Olvastam róla, hogy ahogy idősödünk, egyre kevesebb tejet lebontani képes enzim marad a szervezetünkben.
Egyébként én genetikailag is hajlamosítva vagyok erre, mert apunak már újszülöttként hiányzott a szervezetéből. Majdnem rá is ment. A nagyanyám már fél évesen kénytelen volt normál étellel etetni. Azóta is pörküttes és húsos az apu. :)
Anyu is egy ideje kb ilyen majonezt csinal, csak tej helyett tejfolt hasznal. Ettol a majoneztol semmi bajunk, viszont a rendes tojasos majonezt jo ideje nem birom. Nekem izlik ez a majonez, nem olyan nehez, zsiros az ize mint a masiknak.
Szia Kedves!
csak egy gondolat, saját példa, igyekszem összefoglalni (már korábban el akartam küldeni...).
Tavaly egy 6 hetes léböjtkúrát csináltam, csak gyümölcs és zöldséglevek, ill. ásványvíz. Utána jött egy újabb 6 hét, amikor fokozatosan ettem gyümölcsöt, zöldséget, valódi vajat, teljes kiőrlésű rozskenyeret, olívaolajat, gabonát, mézet, halat és kecskesajtot. Csak ennyit, és nagyon jót tett. Több volt ebben az esetbe, mint fogyás. Mindezt kineziológus tesztelte ki, szóval egyénre szabottan. Nekem nem volt jó a sok fehérje, és kell néha a hús, de nem mindegy, milyen...
Csak azt akarom mondani, mindenki más. A teljes húsmentesség, esetleg a nyers étkezés hosszú távon nem jó, bocsánat a vegáktól. Természetgyógyásznál kezelnek olyan vendéget, aki megbetegedett az előbb említett táplálkozás miatt. Nem kívánok ezzel vitát kezdeményezni, lehet magánba kellett volna elküldenem....
Ölellek: Ildikó
vdaiana: Ó, köszönöm a hozzászólást! :) Na ezért tettem fel a receptet, mert ami nekem nem esik jól, az lehet hogy másnak tökéletes. :)
Ildikó: egyetértünk. :)
Szerintem nálam most a klimax is bejátszik, a hormonjaim egy ideje össze-vissza szambáznak. :))
Puszi!
Duende, még jó, hogy nem hagytad abba a blogírást, micsoda gondolat!
Nem csináltál semmit a száddal,ugyanis nem tudhattad, hogy fog alakulni ez az egész, minden életkorban másképp reagálunk fogyókúrára, mindenre.
Ráadásul a klimax egy teljes őrület, én tudom, mert épp túl vagyok rajta talán, ha tudom, hogy benne vagy szóltam volna, ne is próbálkozz semmivel, mert ilyet még nem láttam, de semmit nem tudsz befolyásolni, a szervezet önjáró. Regényt tudnék írni arról a 6-7 évről amíg intenzív szakaszában voltam, időnként pokoli volt, és nem csak a fizikai része, hanem a lelki is. Vígasztaljon a tudat, hogy amikor vége, lassan-lassan minden normalizálódik, olyan soha nem lesz mint előtte,de hasonló. Nekem azt mondta az orvosom az elején, van akinek 10 éve is rámegy, van aki élete végéig küszködik ezzel-azzal, van olyan is akinek pikk-pakk és vége.
Szóval ne bánd, hogy ez nem sikerült, egyél mindent amit szeretsz,módjával, hízni fogsz, de utána majd visszacsorog a súly is.
Igyekezz sok olyan tevékenységgel foglalkozni amit szeretsz, ami érdekel, pihentet, kényeztesd magad amikor csak lehet, a férjeddel meg beszéld meg legyen elnéző veled pár évig, ne vegye a szívére a dührohamokat, hiszti kitöréseket, nem neki szólnak,ezek csak a hormonok,ezek is elmúlnak majd és újra a régi leszel.
Hajrá előre a jobbnál jobb receptekkel, egyéb írásokkal,derűsen tekinteni mindenre és mindenkire.
Sok-sok puszi és kitartás:-)))))
Anikó: köszönöm a soraidat! Nagyon jólestek, komolyan mondom!
Épp tegnap mondtam a férjuramnak, hogy ez olyan mint a kamaszkor. Legalább olyan. Ha nem rosszabb. Mert tulajdonképpen ez a két igazi nagy váltás egy nő életében. A kamaszkorban válunk gyerekből felnőtté, a klimaxban pedig felnőttből vénasszonnyá. :))
Úgyhogy mondtam neki, hogy szerencsés lesz ha öreganyámnak szólít, akkor lehet hogy nem változtatom egyik rossz passzomban sem csúf varangyos békává. :)))
Hát. Tényleg nem egyszerű, annyi szent.
Köszönöm Anikó.
Igazán távol áll tőlem, hogy itt beleszóljak, ezért csak halkan merem megkérdezni: Nem vagy még ehhez kicsit fiatal? Tudom, hogy mindenkinél máskor kezdődik, de-bár nálad 1-2 évvel idősebb vagyok-én még messze nem várom a klimaxot...Nem inkább csak megzavart a diéta, meg a csúnya, borús tél miatti vitaminhiány?
Ritmus: ez sajnos nem várom-e vagy nem várom kérdése. Hanem a biológiánk egyszerűen teszi a dolgát, tetszik vagy sem.
A klimax kezdete 40-50-55 éves korig bárhova eshet. Nem papírforma, hogy na betöltöttem a 45.-et vagy 50.-et és akkor most jöhet.
Tavaly nyár vége óta kezdődött és már nincs meg hónapok óta a havi ciklusom. Néha-néha még a legváratlanabb helyeken és időben csak jelzésértékkel bekopog, de vége. Teljes hormonális átalakulásban vagyok.
Anyukámnak is így vot. Negyvenkét évesen már nem volt ciklusa.
Úgyhogy nem a diéta zavart be.
Kedves Duende! Esetleg utánanézhetnél, ha van kedved az Aviva módszernek... Sok jó eredmény születik, segít a nőknek
(állítólag). Babavárás, változó kor, egyéb problémáknál. Lehet, hogy le lehet csökkenteni a szenvedést egy elviselhető szintre. Bocs a kéretlen tanácsért( én nem csinálom még, úgyhogy ez nem egy reklám.. ) Üdvözöl egy rajongód, aki szeretné, ha jól éreznéd magad a bőrödben:)
Kedves Névtelen!
Köszönöm, utána fogok nézni! :)
Megjegyzés küldése