2011. november 26., szombat

METAMORFÓZIS

Volt már, hogy azt vetették szememre, hogy mindig olyan darabokat csinálok, amiben szenvednek. Biztosan nagyon szeretek fájni. Meg volt, hogy azt rótták fel, minden előadásomban az ördöggel foglalkozom.
Kedves rágalmazók!
Igazatok van!
Nagyon szeretem a sötét oldalt! Mert hiszek benne, hogy feladatunk megismerni mindazt, ami bennünk ördögi, mert tele vagyunk olyan érzésekkel és gondolatokkal, amiket fel kell tárnunk magunk előtt annak érdekében, hogy kiismerjük, és megszűnjünk félni tőle. Mert igen, néha gyarlók vagyunk, néha irigyek, néha félünk, néha megbántunk másokat... gonoszak volnánk?
Nem hiszem...
A tragédia válságos időkben kézenfog bennünket és bevisz a mélyvízbe, boldog időkben pedig jelzőbólyává válik, hogy sose felejtsük el, honnantól kell már munkálkodnunk annak érdekében, hogy el ne süllyedjünk.
Nos, a filmipar is imádja a negatív figurákat, ezekből szeretnék egy amolyan legtutibb rangsort összerakni, az átalakulások témájában. Mert van ilyen bőven, de nálam ezek minden idők legszebb kuriózumaivá nőtték ki magukat!
Ám lássuk!!!

5. HELY
Naná, hogy kihagyhatatlan! Jack Nicholson Ragyogás-beli alakítása mindent felszínre hoz a mélyből. Őrült, gonosz, félelmetes... és tényleg gonosz! Mert szegény feleségét hogy kiosztja már, amikor megzavarja őt az "írásban". Az igazság az, hogy a film elég rendesen kikezdte a családi létben csak szürkeséget és unalmat találó apa témáját. Annyival szélsőségesebb az átlagnál, hogy tévékapcsolgatás és sörözés helyett ő végigkergeti a kis családját egy sövénylabirintuson... egy baltával...
4. HELY
Hát igen... Charlize Theron... akárhányszor az arcába nézek ennek a valódi szörnynek, elakad a lélegzetem... valóban ez a leggyönyörűbbhollywoodiüdvöske bűzlött így abban a jellegzetes kockás ingben? Azta... a filmet nem szeretem annyira, de amit Charlize megmutat a szeretetre és odafigyelésre éhes ember nyomorúságából, az zsigeri... és közben olyan nyomorultul éreztem magam, pusztán azért, mert tanúja kellett legyek mindennek... brrrrrr
Ezt csak egyszerűen nézd...
3. HELY
Heath... Istenem, valami hihetetlen sugallat szállhatta meg őt, amikor magányosan elvonulva egy hotelszobában hangot, arcot, testet adott ennek a legmaibb főgonosznak. Éppen olyan ő, mint a mai világunk... Kaotikus személyiség... talán nem is őrült, hanem inkább a világ nyomorára a leggyorsabb és legspontánabb reakciókat adó elme. Nem jön sehonnan, nincsenek motivációi, és nincs senkije... jaj, de jó, hogy van azért Batman-ünk is...
Figyeld az első párbeszédét a maffiózókkal (You are crazy... No... I'm not...)... Figyeld a monológjait, amelyekben magyarázatot ad az arcára... Hogy lehet így mondani: Why so serious? ...Look at me...Hit me...
És persze figyeld a kórházas robbantás-jelenetet nővérruhában, amikor az utolsó robbanás még őt is meglepi...
RIP, Heath!
2. HELY
ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ......... Csak azért nem az övé a trón, mert némi mankót jelent az elképesztően ronda maszk és a kiválóan megírt főgonoszi karakter... De azért amit Ralph Fiennes művel ezzel a figurával, az a csúcsok csúcsa. Arisztokratikus, arrogáns, és naná, hogy vonzó karakter, minden kígyósága ellenére. Figyeljétek a kezének a játékát... ahogyan tartja a pálcát... ahogyan főellenségére nézni tud... és ami a legádázabb benne - amikor a legutolsó részben közli, hogy Harry meghalt... és röhög egyet... ilyen hübrisz még a görög szenvedőket sem szállta meg... IMÁDLAK, RALPHIE!!!!!!!


1. HELY

Életem leggyomorforgatóbb filmje a There will be blood (Vérző olaj). Még egy ilyen torz, groteszk, kifordult lelkivilággal élő figurát, mint amit Daniel Day Lewis megformált, nem hordott hátán a celluloid... A film is tökéletes, az összes szereplő kiváló, de nem lehet felsorolni az összes pillanatot, amit DDL szalagra játszott... Figyeld, amikor a végén pofonokkal ébresztgeti magát... figyeld az "Elszívtam az olajadat" monológot... figyeld a templomi megbánás-jelenetet... és persze figyeld, amikor elkergeti a fiát (bastard from a basket)...
THANK YOU, MY LORD!!!



Nem csak mozis blog - 2011

e-mail: kasafero@gmail.com