" Pasifogó " tejfölös csirke

Réges-régen még az nlc egyik fórumán találkoztam ezzel a recepttel. Nagyon egyszerű, gyors és finom. A pasifogó hatásáról nincsenek adataim, de ha azt vesszük alapul, hogy a közmondás szerint a férfiak szívéhez a gyomrukon keresztül vezet az út, akkor egy próbát mindenképpen megér.

 " Pasifogó" tejfölös csirke.


 1. 4 csirkecomb vagy 4 szelet vastagabb csirkemell (én utóbbiból jobban szeretem, de ízlés kérdése, meg hogy mi van otthon)
 2. A húsokat beízesítjük- sózzuk, borsozzuk.
 3. Egy sütőtálat kikenünk margarinnal és belerakjuk a húsokat, szépen egymás mellé.
 4. Egy nagy dobozos tejfölbe belekeverünk kb. 2 evőkanálnyi mustárt. ( az eredeti recept ír még majonézt is, én nem szeretem.)
 5. Rákenjük a mustáros-tejfölös cuccot a húsra.
 6. Lefedjük alufóliával, majd sütőben kb. 1 óra alatt puhára pároljuk-sütjük.
 7. Mikor már szinte kész, kb. 10 percre levesszük róla a fóliát és kicsit megpirítjuk.
 8. Tésztával tálaljuk.

Tortilla

Bizonyára sokan jártak már közületek Tupper-partin. Igen, ezek azok az alkalmak, amikor azon kívül, hogy megismerkedhetünk a rengetegféle edénnyel és használatukkal, még emellett mindig van "kötelező" jellegű sütés-főzés, mintegy demonstrálva azt, amit előtte szóban meghallgattunk. Több olyan receptre is sikerült már szert tennem ezeken az alkalmakon, amiket azóta is előszeretettek használok. Ilyen a tupperes lasagne vagy például az almás-diós muffin. Pár héttel ezelőtt egy ilyen alkalommal ismerkedtünk meg a tortillasütéssel. A siker frenetikus, a hatás pedig maradandó volt (és nem csak kilók formájában :)) Azóta már többször elkészítettük, főleg az Uram, aki egy újabb mániával bővítette a repertoárját a lángos és kenyérsütés után. A recept egyszerű és másnap is felhasználhatóak a kisütött lapok. (állítólag le is lehet őket fagyasztani, nálunk eddig sosem maradt annyira számottevő mennyiség, amivel érdemes lett volna próbálkozni)

Tortilla Tupper módra

Hozzávalók: 30 dkg liszt, 4 evőkanál olaj, 1 teáskanál só, fél csomag sütőpor + langyos víz

Elkészítés: a víz kivételéve a többi hozzávalót egy tálba rakjuk, összekavarjuk, majd a langyos vizet fokozatosan adagoljuk hozzá, addig amíg puha, ruganyos DE nem ragadós tésztát kapunk. Olyan állagra van szükségünk, amit anélkül lehet kinyújtani, hogy kellene alá liszt.

Ha ez kész, 15 percig pihentetjük, majd 6 golyót formálunk belőle és gyúrólapon nagyon vékonyra nyújtjuk. (szinte átlátszó legyen)

A lapokat felforrósított wokban vagy serpenyőben olaj nélkül kisütjük. Pár perc az egész, nagyon hamar sül, szinte fehér marad a tészta, csak néhány barna pötty jelenik meg rajta. Nem szabad túlsütni, mert akkor törni fog. A hő hatására egy kicsit összébb fog ugrani, zsugorodni- ez természetes.

Ha kész, töltjük, úgy, hogy félbehajtjuk vagy tölcsért formázunk belőle.




Töltelék: tulajdonképpen bármi lehet- maradék sült hús, rántott hús felkockácva, csirkefasírt (az uramnál ez volt a nyerő), gomba, paradicsom, paprika, uborka, saláta de tényleg bármi más amit szeretünk.

Hozzá jöhet majonéz, ketchup, chilli szósz, édes-savanyú mártás, salsa szósz stb.

salsa szósz

2 paradicsom
1 hagyma
1 kicsi konzerv paradicsompüré
2 gerezd fokhagyma
cukor, só, kakukkfű, koriander, chillipaprikapor vagy ha nincs csípős piros arany

A paradicsomot összevágjuk, a hagymával együtt apróra és feltesszük őket kevés olajon párolódni, addig amíg szinte homogén masszát kapunk. (ledarálhatjuk előtte a paradicsomot vagy turmixolhatjuk a kész pépet), hozzárakjuk az ízesítőket, fő, hogy kicsit csípős legyen (ízlés szerint), majd kis tálkában tálaljuk.

Mi tettünk a tetejére egy nagy adag reszelt sajtot is. Isteni finom és kiadós!

Megjegyzés: nagyon hamar elfogy, érdemes minimum dupla adaggal dolgozni.

A túrós tészta titka

Bevallom, a cím bizony nem kicsit hatásvadász. Arról van ugyanis csupán szó, hogy hosszas túrós tészta-kudarcélmény után, sikerült rátalálnom arra a "titokra", amitől nekem túrós tészta, a túrós tészta. Persze nincs mögötte semmi titkos hozzávaló vagy tudomány. Ráadásul eddig is gyakran készítettem túrós tésztát, mert az Uram nagyon szereti. Mint oly sok más családban nálunk is vannak nézetkülönbségek a téren, hogy édesen-e vagy sósan-e? Ő sósan, én édesen. Mindkettőnk számára elképzelhetetlen a másik variációja. Én- a menzán szocializálódva, bizony el sem tudom képzelni- csak tejföllel és cukorral. Mégis mindig hiányzott az a plusz íz, ami a menzai túrós tésztát jellemezte. Evvel nem vagyok egyedül, számtalan eszmefuttatást olvastam már erről a témáról, hogy mennyire bele tudja magát égetni az emberek agyába a menzai ízvilág. Én például a menzai borsófőzelékkel jártam így, meg a tejbegrízzel, teával, tokánnyal és még sorolhatnám. Gyerekkoromban az őrületbe kergettem anyukámat azzal, hogy hiába csinált otthon borsófőzeléket, egyszerűen nem ettem meg, mert nem OLYAN volt. Egyszer aztán elrontotta, túl sűrű, túl lisztes lett, no akkor kiáltottam fel örömmel, hogy ez olyan, mint a menzán! A tejbegríznek állítólag a tej vizezése a titka, a többiről sajnos nincsenek információim. Egyetlen egy dolog van, amit sokan emlegetnek, mint menzás ételt és nálunk ilyen sose volt, a piskótakocka-csokiöntettel. Ez kimaradt, pedig ismerve a menza-vonzalmamat, biztosan bejönne nekem.

Túrós tészta- menzaízzel

Kifőzzük a tésztát. Én fodros nagykockát szoktam, de ki milyennel szereti.

Füstölt szalonnát apró kockákra vágunk és egy nagyobb serpenyőben megsütjük szép pirosra, jó ropogósra. Ha kész, megnézzük, hogy mennyi zsír sült ki, ha túl sok, kicsit leönthetünk belőle.

A megfőtt tésztát, átforgatjuk ezen az ízletes, finom zsíradékon.

A túrónkat (25 dkg) kb. 2 evőkanál tejföllel kikeverjük. Nem kell túl simára, csak hogy elvegyüljenek, az a jó, ha a túródarabok nagyobb göbökben is megmaradnak.

Ezután a tésztánkra ráborítjuk a túrós masszát és jó alaposan, hogy mindenhol befedje, beleforgatjuk.

Ezután mindenki ízlése szerint fogyaszthatja, sóval és szalonnakockákkal, vagy tejföllel és cukorral.

Virslis hentestokány

Akik már régebben olvasnak, azoknak nem mondok újdonságot azzal, hogy életem párja hmmm...hát enyhén szólva is válogatós. Húst csak minimálisat hajlandó megenni, de azt is csak akkor, ha darált és ezen kívül még számtalan dolog szerepel a tiltólistán. Így azután sokszor nem kis fejtörést okoz számomra a mit főzzek ma? kérdés. Gyakran azon kapom magam, hogy receptolvasás közben már gondolatban próbálom áthangszerelni, átvariálni az olvasottakat úgy, hogy az neki is jó legyen. Így történt ez akkor is, amikor Epertortánál a hentestokányról olvastam. Nem volt kedvem kétfajtát főzni, így maradt a virsli, mint húspótló.
Az alaprecept szerint mentem, a hús mellett csak egy dolgot hagytam ki, a csemegeuborkát. (lehet tippelni, hogy kinek a kérésére) Pedig a savanyú íz nekem kifejezetten hiányzott a kész ételből, jól aláhúzta volna a füstölt szalonna ízét, de így is nagy sikert aratott.

Virslis hentestokány

1 kisebb fej vöröshagymát lereszelünk vagy apróra vágunk és olajon megfonnyasztjuk, majd rádobjuk az előzőleg karikára vágott virslit. (én gyulait használtam 5 db-ot)
Sózzuk, borsozzuk és felöntjük 1-2 dl vízzel, majd hagyjuk egy kicsit párolódni, átfőni.
Közben 2 dl tejföl elkeverünk egy evőkanálnyi liszttel és kb. 10 perc múlva hozzáöntjük a virslihez és besűrítjük vele, folyamatos kavarás közben az ételünket.
Itt jött volna hozzá a gyufaszál vastagságúra vágott savanyú ubi. Azzal is összeforraljuk, ha rakunk hozzá.
Végül füstölt szalonnakockákkal megszórjuk a tetejét.
Mi tésztával ettük, de a nokedli is illik hozzá.

Megjegyzés: Én nem olajjal dolgoztam, hanem a szalonnakockákból kisült zsírral. (nem az összessel, leöntöttem belőle, hogy nehogy túl zsíros legyen a végeredmény)

Zöldborsós-tarjás tészta- Mamihami módra

Rendszeres olvasója és rajongója vagyok Anyamama: Mamihami oldalainak. A klassz receptjein kívül leginkább a soraiból, képeiből áradó harmónia nyűgőz le. Péntek délután, munka után hazaérve, szokás szerint- leeresztésként- megnéztem a nap gasztroblog-termését. Amikor megláttam anyamama aznapi postját, éreztem, menthetetlenül elvesztem. A házi beszállítómat elszalajtottam tarjáért ( amit botor módon, nem egészben, hanem szeletelve kért, de mivel én nem hangsúlyoztam ki, hogy egészben hozza, mégiscsak megbocsájtottam neki és övé lett a fele királyságom)

Sajnos mire rájöttem, hogy csak makaróni és spagettitésztám van itthon, bezárt a bolt, úgyhogy kénytelen voltam spagettivel legyártani. Az ízének semmit sem ártott, finom lett.

Néhol átvariáltam egy kissé a receptet, de az érdem mégis csak anyamamáé. Íme az eredeti recept.

Zöldborsós-tarjás tészta

- kevés olajat hevítünk egy nagyobb serpenyőben és rádobjuk az összekockázott - nálam ollóval apró darabokra vágott tarját. Kicsit átsütjük.

- mellérakunk egy doboz konzervborsót és együtt is összemelegítjük őket, kevergetés közben jó alaposan.

- megszórjuk liszttel - én olyan 1-2 evőkanálnyit tettem rá, majd felöntjük 2 dl tejszínnel ( nekem sűrű lett, mivel kicsit több lett a liszt, úgyhogy még plusz tejszínnel korrigáltam)

- ezután következik az ízesítés- só (módjával, mert a tarja is sós), frissen őrölt bors, némi szerecsendió és 1-2 gerezdnyi reszelt fokhagyma segédletével.

- az egészet néhány perc alatt, folyamatos felügyelet, kavarás mellett összerogyogtatjuk, majd a frissen kifőzött tésztánkra borítjuk, összeforgatjuk vele és tálaljuk

- én nem tettem rá sajtot, mert elfelejtettem, de amúgy lehet, akár trappistát, akár parmezánt.

- Ha hígítani akarunk rajta, nemcsak tejszínnel tehetjük, hanem a tésztánk főzővízéből is adhatunk hozzá egy keveset. Nem fogjuk vele túlhígítani, a tésztából a főzés közben kioldódott keményítőtartalom miatt.

Hamis húsos tészta

Szerintem mindenki járt már úgy, hogy fáradtan, lestrapálan hazaérve az égvilágon semmi kedve nem volt főzni, viszont jólesett volna valami meleg kaja. Erre az esetre több alternatív un. joker kajám is van, amiket ilyenkor bedobok. Ezek közül az egyik leggyakoribb nálunk a hamis húsos tészta. Hogy miért hamis? Hát, mert igazi hús egy szál sincs benne, csak párizsi. Erre nem elsősorban a pénztárcakímélés szorított rá, hanem a velem élő 1 azaz egy darab válogatós " húsfélét inkább nem eszem, ha nem muszáj" férfiember. Ennek ellenére az étel finom, gyors, olcsó és a maradék másnap kitűnően melegíthető.

Hamis húsos tészta Zsuzsi módra

Hozzávalók két személyre és egy normál méretű sütőtálra

- 25 dkg tészta - én általában orsót veszek hozzá, de csináltam már nagy fodroskockával is

- 1 kisdobozos tejföl - ha "szottyosabban" szeretitek, akkor lehet több is.

- 20 dkg sertéspárizsi- én egészben veszem meg a boltban és otthon a sajtreszelő nagy lyukán lereszelem

- 15-20 dkg trappista sajt -

- fokhagyma, só, bors, mustár ízlés szerint.

Elkészítés:

- Kifőzzük a tésztát.

- Közben elkészítjük a mártást: a tejfölt, a fokhagymával, sóval, borssal esetleg pici mustárral összekeverjük, hozzáadjuk a lereszelt párizsit.

- A kifőtt tésztát egy mélyebb tálba öntjük és összekeverjük a tejfölös mártással. Ha egyenletesen felvette és eloszlott benne-rajta a cucc, akkor egy kivajazott, kizsemlemorzsázott sütőtálba ( vagy akár tepsibe) tesszük. Ráreszeljük a sajtot és sütőben jól átforrosítjuk kb. 15-20 perc alatt. ( Ha sütőtálban készítjük hideg sütőben kezdjük a sütést, ha sima tepsiben elő lehet melegíteni.)

- Én, ha bőven van a sajtból, szoktam egy kicsit a mártásba is rakni.