Természetesen

Voltak órák

Kisnyalkára menet a teljesítmény kényszeremet otthon hagytam., nem fért be a bőröndbe.  Van nekem egyáltalán még ilyenem? Milyen motiváció mentén haladok? Ösztönös belső erő/hang irányít, mit tudom én minek nevezzem. Súgógép, amiben maximálisan megbízok és vakon követem a segítő jobbját. Balul még sosem sült el kapcsolatunk. Kicsit kuszán és sután írom le szavakkal, de belül annál rendezettebb amit érzek, ennek örülnöm kellene. Mi lenne a fordított helyzetben, kívül minden rendben, belül káosz, aztán egy kiszámíthatatlan pillanatban robbanás? Mennyi mindent megengedtem magamnak ebben az évben, amire a környezetem fejét csóválta: - "Mikor van neked erre időd?" És most is hogy jut írásra, mikor újabb esemény sodrásában vagyok? Ki érti ezt? Honnét lopom az időt?

Egyszóval/dallal Kisnyalkán  "Voltak órák", amikor letettem a fakanalat,  feltettem  a szemüveget, és  a varrógépen ki-befűztem színes cérnákat. Rajzoltam vele dimbes-dombos tájat, május végi élménydús hétvége képét... fotóátlényegítés... élményrögzítés. A nyár az élet élvezete, nem is tudom mikor váltottam hedonistába, de kezdek magamtól is megijedni;-) Szorgos hangyalétem annyi pozitív élményt gyűjtött be a nyáron. Lesz miből töltekeznem beszűkülő téli napokon. És még nincs vége az élvezetek hajszolásának. Vasárnap  főzök a Zöld Múzsában, augusztus utolsó napján pedig részt veszek egy "sok karikás" főzőversenyen... lassan a testtel, majd mindent a maga idejében. Élvezzétek a nyár hátralevő részét, én is ezt teszem!