A következő címkéjű bejegyzések mutatása: romantikus. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: romantikus. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. december 31., szombat

Louisa Reid: A fájdalom helye



Egy fehér ruhás lány pink hajjal és rózsákkal a kezében.
Már erre felkaptam a fejem, és akkor jött a rövid kis füszöveg…

"A tizenhat éves Audrey mindössze csak normális szeretne lenni.
Megpróbál beilleszkedni.
De mi van akkor, ha a hozzád legközelebb álló személy megfojt a szeretetével?
Akkor mit lehet tenni?"

Aki már rendelkezik némi olvasási múlttal az gyorsan rájön, hogy hol van a kutya elásva, de még így se akarod majd elhinni, pontosabban próbálsz abban reménykedni, hogy nem lesz igazad! Sajnos nem tévedsz…

Nagyon rövid leszek: Kegyetlen, akár csak az élet, mégis minden jó, ha jó a vége!!!
Számomra letehetetlen volt! Kár lett volna kihagyni! 


5-ből 4 origami virág

Kedvenc idézet: "Az ember akkor lehet bátor, ha erős. És akkor erős valaki, ha szeretik, nem
gondolod? Ha tudod, hogy szeret valaki, akkor minden adott. A szeretet fáradhatatlanná teszi az izmaidat."
Ami nagyon tetszett: a major leírása, borús, hátborzongató hangulata
Pillangók a gyomorban: Aranyos volt Audrey és Leo szerelme, de számomra csak másodlagos.
Boírtó:IMÁDOM!!! Mind a kettőt! 5/5

2016. november 30., szerda

Carrie Hope Fletcher- Túlvilági szerelem



Világéletemben borítómániás voltam és az is leszek midig!
Én vagyok az a potenciális olvasó, akit kenyérre lehet kenni egy szép, vagy érdekes, esetleg különleges borítóval. Ha egy ilyet meglátok, rögtön beindul a nyálelválasztásom.
De fejlődőképes vagyok! Már nem veszek meg csak azért egy könyvet, mert megfogott a külseje. A fülszövegnek is fel kell csigáznia!
Így történt ez a Túlvilági szerelem-mel is! 

„Evie Snowt idős korában, álmában, a szerettei körében ragadja el a halál. Ki az, aki nem ilyen békés eltávozásra vágyik? Amikor azonban megérkezik a mennyország kapujába, rá kell döbbennie, hogy újra huszonhét éves, és az ajtó nem nyílik. Ahhoz, hogy átjuthasson rajta, meg kell szabadulnia a lelkére nehezedő terhektől: három titoktól, amely fél évszázadon át nyomasztotta őt. Fel kell tárnia titkait, mielőtt késő lesz. Evie csodálatos utazása során többet tanul az életről és a szerelemről, mint azt valaha képzelte volna, s talán a rég elvesztett szerelméhez vezető utat is sikerül megtalálnia.”

Személyes: Mostanság sokat foglalkoztat a Mi van odaát? kérdése. Mi lesz velünk, ha már nem leszünk itt? Hová megyünk? Hová tűntek eltávozott szeretteink? Vajon látnak éreznek minket? 

Érdekes elgondolásnak tartom azt, hogy mindenkit a saját mennyországa vár, az a hely, ahol életében a legboldogabb volt, vagy ahová a legjobban vágyott.
Első nekifutásra nincs új a nap alatt. Adott egy eltávozott lélek, egy beteljesületlen szerelem, pár lezáratlan ügy, és még néhány titok. Az írónő ezt megfűszerezi némi varázslattal és sok egyedi gondolattal. 

A történet tipikus „egyszuszra”, mert olvasmányos az elbeszélés stílusa, szinte észre sem veszed, és már csak egy oldal van hátra a végéig.
Kezdetben tetszett, főleg ahogy időben felépítette és megszerkesztette a történetet, ahogy keveredtek a múlt és jelen szálai. De ahogy közeledett a végkifejlet, egyre jobban és jobban bosszantott. Evie a hősnő nem tett meg mindent a saját boldogságáért, nem állt ki önmagáért, így áldozata sem volt számomra igazi, úgy éreztem a könnyebbik utat választotta. A körülötte lévő két szerelmes férfit sajnáltam, egyikőjük sem ezt és így érdemelte volna. 

Egy mondatba sűrítve: Kicsit varázslatos, kicsit hihetetlen, kicsit szerelmes, kicsit szomorú, kicsit boldog illetve NAGYON bosszantó!


5-ből 3 narancssárga cukorkát kapott tőlem! 

Kedvenc idézet: -
Ami nagyon tetszett: a cukorkák, az első randi
Pillangók a gyomorban: langyos, nincs őrült lángoló hév
Borító: Meseszép!!! 5/5

2012. december 6., csütörtök

Simone Elkeles:Rules of Attraction- A vonzás szabályai


Simone Elkeles fejében megszületett a három Fuentes fivér karaktere, és mindhármuknak írt egy-egy regényt. Alex a legidősebb, az első rész (Perfect Chemistry- Tökéletes kémia) főszereplője és szívem választottja volt…
… egészen addig, míg meg nem ismertem Carlost, a második kötet főhősét, a középső Fuentest. Szabályosan ledöntött a lábamról! Sokkal erősebb, szimpatikusabb karakter, mint Alex.

A vonzás szabályai:
-          Adott egy nagyszájú, vagány, hatalmas egóval rendelkező, jóképű rosszfiú, Carlos, aki nem is akar annyira rossz lenni.
-          Adott egy okos, hegymászó, kocsikat bütykölő, csípős nyelvű jó kislány, Kiara, aki nem is akar annyira jó lenni.
-        Adott egy pikáns humorú írónő, aki egy házba költözteti, és próbára teszi őket.

A végeredmény: Szexi, szenvedélyes, mocskos, letehetetlen!
Több soron elakad a lélegzetem, pirulok, visongok, úgy viselkedek, mint egy idióta. Ez nem egy új egzotikus betegség, egyszerűen elcsavarták a fejem!

Szeretem az írónő stílusát, humorérzékét. Azt is imádom, ahogyan húzza az agyam, hogy hiába tudom, boldog lesz a vég, mégis minden oldalon szívvel-lélekkel ott vagyok, aggódok a szereplőkért.

A spanyol szöveg és a sok káromkodás szintén az írónő védjegye. Engem nem zavar, úgy érzem, még nem esett túlzásba, és olykor-olykor oda kell vágni!

Nem egyszerű romantikus lányregényeket ír. Elkeles –nél mindig van egy-két komoly szál is. A Fuentes család háttere, Carlos és a hozzá hasonló fiatalok helyzete, Kiara dadogása.
Két fiatal, akinek meg kell küzdeni önmagával és egymással is a másikért, és még nem is említettem az őket körülvevő előítéleteket.

Tetszik, ahogyan a szereplők ugratják egymást!
Tetszik, ahogy Carlos Kiara torkára forrasztja a szavakat!
Tetszik, ahogy Carlostól eláll a lélegzetem!

Nem tetszik, hogy olyan rövid! Kevés volt ez a 350 oldal!
Nem tetszik, hogy nem tudom eléggé kifejezni, mennyire jó is!
Az meg pláne nem tetszik, hogy Carlos csak papíron létezik! Drága Simone, kérlek varázsold életre, én befogadom!

A Tökéletes kémia megtanít spanyolul káromkodni és flörtölni.
A vonzás szabályai csiszolja a spanyol tudásodat és felsőfokúra emel a flörtölésben!
Repesve, türelmetlenül várom a harmadik részt!
Jobbról barra: Alex, Carlos, Luis (ő a 3. Fuentes, övé lesz a köv. kötet)

Ami nagyon tetszett: CARLOS!!!! Az egész regény, úgy ahogy van! A bál után a tó partján. A vízszintes tangó!!!!
Kedvenc idézet:     „- Veszélyes vagy-mondja.
                                   - Miért?
                                   - Mert a lehetetlent is elhiteted velem.”
Pillangók a gyomorban: Az enyémben aztán megállás nélkül repkedtek a pillangók.
Borító: Imádom, a regény egyik legjobb jelenete!
Pontozás:

Kiadó: Könyvmolyképző
364 oldal
Eredeti cím: Rules of Attraction
Fordította. Neset Adrienn

2012. december 5., szerda

Jennifer E.Smith: Vajon létezik szerelem első látásra?


Vajon létezik szerelem első látásra?
Bármennyire is szeretem a romantikus történeteket, bármennyire is szeretek álmodozni, erre a kérdésre határozottan azt válaszoltam mindig is: NEM!!!
De jött Jennifer E. Smith, én pedig már messze vagyok a korábbi megingathatatlan véleményemtől.

Egy lány és egy fiú repül New Yorkból Londonba. Egyikőjük sem szeretne megérkezni. Mind a ketten hatalmas terhet, súlyos sérelmeket cipelnek magukban. Két összetört szívű fiatal.
A véletlen vagy talán a sors sodorja őket egymás mellé? Ez a kérdés olyan, mint a tyúk meg a tojás esete.

A történet rövid, 24 óra eseményeit öleli fel. Egy álmatlan éjjel pár óra alatt elolvastam. Csupán néhány pillanatnak tűnt. Szabályosan fájt, hogy elfogytak a sorok. Körbe ölelt, simogatott, míg tartott. Újra és újra elő kell, hogy vegyem majd!

Jól kidolgozott, gördülékeny, igényes stílusú, színvonalas írás. Nem egy szimpla szerelmi történet. Nagyon komoly dolgok húzódnak a háttérben.

Innentől nagyon személyes lesz, szigorúan csak saját felelősségre!
Átérzem azt, amin Hadley keresztülment, szinte pontosan az történt az én családommal is. Nagyon nehéz, főleg gyerekként átélni és feldolgozni egy család felbomlását. Még nehezebb elfogadni, ha az egyik vagy mindkét szülő tovább lép. Ilyenkor nem ritka, hogy a gyerek azt érzi, kívül rekedt az egészen, alakul két új család, tőle pedig senki sem kérdezi, hogy akarja-e ezt az egészet. Kívül reked, sehova se tartozik. Düh, harag, keserűség, és már nem is tudja, kire, mire is irányul, kinek a hibája az egész. És ha kifog még egy boszorkát is, aki előző életében Hófehérke vagy Hamupipőke gonosz mostohája volt, a helyzet még inkább fokozódik…
Az Oliver-féle családi helyzet talán még rosszabb, basszus az is nagyon, de nagyon ismerős…
Valami azt súgja, ezt a könyvet a szüleim kezébe kellene adnom! Legalább tudnák, mi zajlott le bennem.
Határozottan a SORS akarta úgy, hogy Hadley és Oliver találkozzon.
Határozottan nem szirupos, mégis nagyon jó könyv!
Úgy döntöttem, hogy legközelebb egyedül repülök, hátha mellém is beül egy rajzfilm kacsát rajzoló, összeborzolt hajú, őrjítő mosolyú srác.
Azt kell, hogy mondjam: IGEN létezik szerelem első látásra, ahogy szerelem első oldaltól is.

Ami nagyon tetszett: az egész úgy ahogy van, a Dickens idézetek
Kedvenc idézetek: „Lehetséges, hogy az ember nem is tudja, mi a zsánere- hogy azt se tudja, van zsánere-, amíg hirtelen szembe nem találja magát vele?”

„A szerelemnek nem is kell értelmesnek lennie. Teljesen logikátlan.”
Pillangók a gyomorban: Pár apró, de egész világot jelentő csók.
Borító: Hangulatos, illik a történethez.
Pontozás:

Kiadó: Maxim-Dream válogatás
276 oldal
Eredeti cím: The Statistical Probability of Love at First Sight
Fordította: Galambvölgyi Ágnes