A következő címkéjű bejegyzések mutatása: VKF. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: VKF. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. június 19., szombat

Lapcsánka-VKF XXXV.

Bevallom most nem mentem ki, hogy kint süssem meg ezt a finomságot, de az asztali grillünket gyakran viszem ki is, és ott sütünk rajta ezt-azt. Így volt ez múlt vasárnap is, de akkor képek nem készültek, pedig akkor a husi is kint sült, és köretnek csináltam mellé lapcsánkát, és tejfölös-fokhagymás ubisalit.
Ma főt hús mellé, paradicsommártás társaságában, köretnek készítettem, így is finom volt.
Elkészíthetjük egy tejfölös-sajtos-fokhagymás mártogatós mellé is vacsorára.

Hozzávalók:
1 kg krumpli (nem új)
1 csapott kk
2 tojás
3-4 ek darált zabpehely
só, bors, petrezselyemzöld ízlés szerint
1 gerezd fokhagyma reszelve
kevés olaj a formázáshoz

A krumplit megpucoljuk, megmossuk, nagylyukú reszelőn lereszeljük, megszórjuk a sóval, hagyjuk kb. 15 percet levett engedni. kinyomkodjuk belőle a vizet, hozzákeverjük a többi hozzávalót, kezünket beolajozzuk, teszünk bele 2-3 evőkanálnyit a masszából, és tenyérnyi nagyságra nyomkodjuk, a lényeg hogy jó vékony legyen, mert úgy könnyen átsül. Megkenjük mégegyszer a felületét olajjal, majd tenyerünkről átfordítjuk az asztali grillre.


Mindkét oldalát megsütjük, majd tálalhatjuk is.
Nekem EZ a típusú grillezőm van, 4-es fokozaton sütöttem rajta.

2010. április 10., szombat

Tejbebulgur meggyöntettel-VKF XXXIII


Készültem én töredelmese bevallom erre a VKF-re is, mert Limara fordulóját égő lenne kihagyni, ugyanis sokat tanultan tőle, nagyon sokat, de valahogy nem úgy jöttek össze a dolgok ahogy azt terveztem. Magyarán, nem olyan lett az eredmény amire számítottam. Nem is tudom, hogy mire számítottam, talán arra, hogy a családom tagjai megkóstolják, és ezután minden nap ilyet kérnek, vagy legalább hang nélkül megeszik, vagy ilyesmi, de nem így történt. Gyakorlatilag én ettem meg az összeset, a többieknek nem kellett. Nekem ízlett végül is, és nem csak azért ettem meg, hogy lássák, hogy ez jó, és velük van a gond.

A lényeg, hogy VKF-től független beszereztem nemrég egy csomag bulgurt (akciós volt), nem tudtam mit kezdjek vele, aztán jött a VKF téma, ami a gabona, így gondoltam, hogy arra készítek belőle valamit. Csak sós recepteket találtam, de kísérletezős kedvemben voltam, ezért gondoltam készítek egy édes változatot(lehet ez volt a gond). A családom még melegen kóstolta, tejberizs helyett, keményen elutasították, bevallom melegen engem sem nyűgözött le, de behűtve, meggyszósszal a tetején eléggé kis könnyed, frissítő desszertet kaptam belőle, amit megehettem egyedül, a többiek nem voltak hajlandóak megkóstolni sem.

A "recept" nem bonyolult, megfőztem a bulgurt tejberizshez hasonlóan, kevesebb folyadékkal kezdtem, mert azt olvastam, hogy kevesebb víz kell neki mint a rizsnek, de főzés közben még jó sok tejet kellett utána öntsek, szóval szerintem lehet nyugodtan úgy mint a tejberizst, a végén pedig még öntöttem hozzá kb 1 dl tejszínt, hogy krémesebb legyen.
A tejberizst amúgy én a következő arányokkal főzöm, 1 rész rizs, 1 rész víz, 3 rész tej, kicsi só, majd a végén cukor ízlés szerint. Szerintem ezt is lehet hasonló arányokkal főzni, bár nem kísérleteztem vele tovább.
Melegen fahéjjal illetve kakaóval ettük, erről nem készült fotó, a maradékot kis poharakba kanalaztam, majd készítettem rá egy meggyszószt, amihez tettem egy edénybe kb 2 dl mirelit meggyet, felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje, ízlés szerint cukroztam, és tettem hozzá egy kis vaníliakivonatot, felfőztem, egy kis keményítővel besűrítettem,rákanalaztam a bulgur tetejére majd jól behűtöttem.

2010. január 8., péntek

XXXI- VKF Szárazbabos savanyúkáposztaleves

Garffyka újrahasznosított fogásokat hirdetett meg a XXXI VKF-re. Bevallom nem sok ötletem volt, tegnapig. Az egész hét elején kezdődött, amikor is késztetem egy jó adag kocsonyát, mert ugye abból kicsi adagot nehéz készíteni. A lényeg az, hogy most is úgy éreztem, hogy kocsonyaként nem fog elfogyni. Ekkor eszembe jutott, hogy lényegében ez egy koncentrált alaplé, szóval bármibe használhatom amibe amúgy is tennék, főznék. Először egy babgulyás jutott eszembe, tegnap este be is áztattam egy adag babot hozzá. Már főtt a bab mikor a répát akartam pucolni hozzá, de az nem volt, helyette volt jófajta édesanyámék által eltett savanyúkáposzta, így ez került még bele, és így lett belőle babos savanyúkáposztaleves, férjem díjazta az ötletem.

Konkrét receptet nem írok, mivel mikor készítettem sem esett le, hogy ez megfelel a VKF kiírásnak, így semmit nem mértem, de azért leírom nagyvonalakban, hogy hogyan készült.

A babot odatettem főni babérleveles sós vízben.

A kocsonyát odatettem olvadni, a kövér részeket kivettem, a húsos részeket kockáztam. Ha nem kocsonyából készül, akkor húsos csontot szoktam hozzá megfőzni babéros, fokhagymás borsos, sós vízben, én nem teszek bele füstöltet, de a kocsonyában sem volt füstölt hús. Mikor megfőtt (kuktában szoktam, így gyorsan megy) a húst leszedem a csontról, a levet is leszűröm, ez is belekerül a levesbe.

A káposztát is odatettem főni. Mikor minden megfőtt, felolvadt, összeöntöttem az egészet. Hagymás, paprikás rántást készítettem hozzá, tejjel öntöttem fel, a végén tejfölt is tettem hozzá, amibe előtte kevés lisztet kavartam el, majd fokozatosan kavartam össze a forró levessel, szűrőn engedtem át a levesbe a rántást is, a tejfölt is. Általában utánasózni már nem kell, de azért kóstoljuk meg.

A kocsonyát mindenhez felhasználhatjuk amibe kell alaplé, csak arra figyeljünk hogy koncentrált, sokkal kevesebb elég belőle.

2009. október 31., szombat

Thai és magyaros fűszerezésű halgolyók-VKF

A recept ami ihlette ezt a halételt az a Halász Zoltán által írt "Utazás Kulináriába" című könyvben található. A neve "Korianderes garnélagolyók".
Megtetszett, de nem "akartam" garnélát venni, így a fagyóból vettem elő egy csomag afrikai harcsát, abból készítettem el.
Próbálkoztam már halfasírt készítésével, de nem lett a legjobb az állaga, azóta nem is próbálkoztam vele.
Ennek az állaga tökéletes, igaz nem is nevezhető fasírtnak, mert csak a halhús és a fűszerek vannak benne, és nem darálva van benne a hús, hanem apróra vágva.
Az adagot feleztem, mert nem voltam benne biztos, hogy a gyerekek is megeszik a thai fűszerezésűt, így csináltam egy magyaros fűszerezésűt is. Férjemnek és nekem is a thai ízlett jobban, de a másik is nagyon finom.

Hozzávalók a thai fűszerezésűhöz:

250 gr afrikai harcsa (filézve)
2 gerezd fokhagyma
fél kk fekete bors
fél kk őrölt kriander (lehetőleg firssen összetörve mozsárban)
szó ízlés szerint (nálunk ez 1/4 kk só)
olaj a sütéshez

A halhúst éles késsel nagyon apró kockára vágjuk, a fokhagymát ráreszeljük, rátesszük a fűszereket, majd jól eldolgozzuk vele. A receptbe nem említi, de én hagytam kb másfél órát hogy összeérjen az íz, utána apró gombockákat csináltam, forró olajban sütöttem.
Sütés után papírtörlőre szedtem.




Hozzávalók a magyaros fűszerezésűhöz:

250 gr afrikai harcsa (filézve)
1 gerezd fokhagyma
1/4 kk
1/3 kk paprika
1/5 kk bors
olaj a sütéshez

A halhúst nagyon apró kockákra vágjuk, a fokhagymát ráreszeljük, a fűszereket rátesszük (el is lehet ettől térni ízlésnek megfelelően). Összedolgozzuk, hűtőbe tesszük kb 1,5 órára, majd ugyanúgy sütjük mint a thai fűszerezésűt.


Frissen sülve de hidegen is nagyon ízletes mindkettő, akár hidegtálakra is tehetjük.

A könyvben szereplő recept szerint még zsemlemorzsába is bele kellett volna forgatni a golyócskákat, én nem tettem, nekünk ez soha sem hiányzik, és nagyon nem szeretek zsemlemorzsás dolgokat olajban sütni, így inkább ezt a lépést hanyagoltam.

Ui:Nehezebben áll össze mint egy hagyományos fasírt, célszerű előre meggömbölygetni, ne közvetlenül olajbatevés előtt, mert több időt igényel a formázása.