Vénusz istennő a halandó Psyché szépsége iránti féltékenységből megkéri fiát, Ámort hogy nyilával ejtse szerelembe a lányt a világ leghitványabb teremtményével. Ámor beleegyezik, de amikor észreveszi Psychét, saját nyilától sérül meg, és maga esik szerelembe vele. Psyché szépsége a földön mindenkit elbűvöl, azonban senki nem akarja őt feleségül venni. Szülei egy orákulum segítségét kérik, aki azt tanácsolja, hogy hagyják a lányt az egyik közeli hegyen, mert annyira szép, hogy nem embernek való. Ettől ugyan megrémülnek a szülők, de követik a tanácsot.
Zefirus, a nyugati szél elviszi onnan Psychét egy csodálatos palotába, ahol az éjszaka sötétjében találkozik a neki ígért jegyesével, Ámorral. Miután megtörténik a nász, Ámor megígéri neki, hogy minden éjjel meglátogatja, de azt kéri, hogy sose gyújtson lámpást, mert nem akarja, hogy meglássa őt. Még azt is megengedi, hogy Psyché nappal találkozzon nővéreivel, csak arra kéri, hogy ne hallgasson rájuk, ha arra biztatják, hogy fejtse meg az ő titkát. A két féltékeny nővére azt mondja Psychének, aki már terhes volt Ámor gyermekével, hogy állítólag egy nagy és szörnyű kígyóhoz ment feleségül, aki el fogja őket pusztítatni meg nem született gyermekével, ha eljön az idő. Arra bíztatják, hogy várja ki míg férje elalszik, gyújtson lámpást és ölje meg őt. Psyché szomorúan követi a tanácsot. A lámpafényben Psyché azonban felismeri Ámor istenét. Közben véletlen Psychét megsebzi Ámor nyila, és emésztő vágy önti el férje iránt. Elkezdi csókolni őt, azonban a lámpásból egy csepp olaj hullik Ámor mellkasára, amitől felébred. Ámor elrepül, Psyché pedig a földre zuhan, szívében összetörve.
Psyché ezután el kezdi keresni szerelmét, mígnem Ceres templomába téved, aki Vénuszhoz irányítja őt. Keresse őt, mint a gondok legfőbb okozójához. Psyché utána Junó templomába megy, de ő is ugyanazt tanácsolja neki. Psyché végül megkeresi Vénusz templomát. Az Istennő azonban nagyon haragos és számos életveszélyes próba elé állítja Psychét, de azokat ő némi segítséggel mindet sikeresen teljesíti. Vénusz végül azt mondja Psychének, hogy a fia iránti aggodalma miatt veszített szépségéből, s menjen el az Alvilág királynőjéhez, Perszephonéhoz és kérjen tőle neki. Psyché azt gondolja, hogy a leggyorsabb út az Alvilágba, ha leugrik egy szikláról, de a szikla beszélni kezd hozzá, s elmondja neki, hogy hogyan járhatja meg az Alvilágot élve. Perszephoné ad neki egy dobozt, azonban Psyché nem tud ellenállni a kísértésnek és kinyitja azt, hogy egy kicsit magának is vegyen a szépségből. A dobozból azonban pokoli álom száll rá.
Ámor közben megbocsát Psychének, megkeresi őt, elhessenti róla az álmot, s visszazárja azt a dobozba. Ámor ekkor elmegy az Olimposzra Jupiterhez, hogy segítséget kérjen. Jupiter kinyilvánítja akaratát az istenek közt, hogy Ámor elveheti Psychét feleségül. Jupiter elhozza Psychét az Olimposzra, ambróziát itat vele, amitől ő is halhatatlanná válik. A szerelmesek egymáséi lesznek és végül Psyché és Vénusz is megbocsát egymásnak.
Ez a rövidített történet. Akadályok, cselszövések, féltékenység, megbocsátás és beteljesülés. Azt hiszem ez a történet mindent tartalmaz, amit a szerelemmel kapcsolatosan ember megélhet, s egyben "isteni" érzelemmé is minősíti.
A szobor azt a pillanatot ábrázolja, amikor Ámor megbocsátva, gyengéd szerelemmel felébreszti Psychét álmából. Ebben a pillanatban benne van a szerelem felemelő érzése, érzékisége és minden gyengédsége. Érdekes, hogy annak ellenére, hogy a márvány egy darab kő, mennyire érzéki tud lenni.
Forrás: szépművészet
