Vigyázat, nyár! avagy hűsítő ételek

A tavaszból időközben nyár lett, virágokkal, sok zölddel, ahogy kell. Jó két hete irgalmatlanul nagy volt a hőség, már-már elviselhetetlen. Valami azt súgja, hogy lesz még ilyen és legyen is, mert ez a nyár esszenciája. Már a nyár elején a legjobb kipróbálni, hogy mi esik igazán jól, mi az ami lehűt.

Lehet a zuhany alatt állni, folyópartra menni, hideg dinnyét falatozni, olvasgatni odabent a hűvösben, vagy éppen csakazértis házimunkát végezni és a homlokunkat törölgetve mondogatni, hogy hű de meleg van, nem bírom már.

És amikor mindezt meguntuk,  lehet úszni, estefelé pedig már jógázni is. A jógában az a jó, hogy - nem tudom, hogyan - de működik. Ha kell energetizál, ha kell nyugtat, ha kell hűt. Leginkább arra használom, hogy feszültségmentesítsem magam: a mély ki és belégzések, nyújtások, hajlítások mind ezt segítik. Persze kell hozzá a futás is, valahogy ezek együtt működnek. Mostanában, amikor csak lehet, kimegyek a szabadba és van, hogy odakint is ászanázgatok egy kicsit. Aztán jön Anita, és rögtön fejenáll a fűben, a skorpió is megy neki...

Aztán ültünk a pléden mezítláb, megérkezett Katherine is, élveztük a lemenő Nap sugarait, na meg a sárospataki vár nem mindennapi látványát. Mióta kitavaszodott, már jó néhány teraszpartin  túl vagyunk. Hogy ott mi folyik? Bor például rendesen: ilyenkor egyszerűen kell a rosé, de aztán mindig előkerül egy Furmint, aztán persze még egy... És mivel a pataki piacon sok szép, friss zöldséget lehet kapni, ezekből jó sokat eszünk. Megvannak a jól bevált fogásaink, Anita fantasztikus salátákat készít, Katherine-től jön a mesés kápiakrém (ha megengedi, majd közreadom a receptjét, ez itt az én verzióm), amihez rendre előkerülnek Ambrozsokiék friss, tehéntejből készült sajtjai. Szeretem ezeket az estéket, mert a vacsorák során rendre van egy-egy pont, amikor megállapítjuk, a lehető legjobb helyen vagyunk, a legjobb társaságban.

Mentás zöldborsókrém tortilla chips-szel

Hozzávalók:
20 dkg zöldborsó
2 kisebb ág menta
csipetnyi só
tortilla chips
A zöldborsót megmossuk és forrásban lévő vízben 10 percig főzzük. Majd kivesszük, leszűrjük, hozzáadjuk a letépkedett mentaleveleket, kézimixerrel pépesítjük és csipetnyi sóval ízesítjük. Tortilla chips-szel tálaljuk.
Borajánló: Megyer Sárgamuskotály 2013 száraz


Sültpaprikakrém bulgurral, paradicsommal

Hozzávalók 2 személyre a bulgurhoz:
1 csésze bulgur
3-4 paradicsom
1 csokor petrezselyem
1/2 citrom leve
2 ek olíva olaj
csipetnyi só
Egy csésze bulgurt kétszeres mennyiségű vízben 10 percig főzünk. Közben friss paradicsomot felszeletelünk (türelmesebbek apró kockára is vághatják, még türelmesebbek először rövid forrázást követően a paradicsom héját is eltávolíthatják és utána vágják kockára), hozzáadjuk az apróra vágott petrezselymet, meglocsoljuk olíva olaj és citrom keverékével, csipetnyi sóval fűszerezzük és hűtőbe tesszük, hogy összeérjen.

Hozzávalók a paprikakrémhez:
4-5 piros kaliforniai paprika, vagy kápia
olíva olaj
A paprikákat  megfosztjuk magházuktól és alufóliára téve sütőben 200 Celsiuson kb. 30-40 percig sütjük (amíg a héja egy két helyen fekete lesz), majd műanyag dobozba/tálba tesszük, amit lefedünk folpack-kal. Ebben hagyjuk jó 30 percig a paprikát, majd miután kihűlt, leszedjük a héjját. Ezután kevés olíva olajjal meglocsolva hűtőbe tesszük, mert úgy lesz belőle igazán hűsítő vacsora.
Borajánló. Pajzos "T" Furmint 2014 száraz


Kókusztejes gyümölcsleves 

Hozzávalók (4 főre)
1 liter kókusztej (DM, papírdobozos)
1/2 vaníliarúd
egy tányérnyi nyári gyümölcs: eper, cseresznye, őszibarack, nektarin
1 maréknyi mazsola
3-4 evőkanál nádcukor
A kókusztejet felforralom, hozzáadom a gyümölcsöket, kikaparom a vaníliarúd magjait, majd beledobom a levesbe, hogy átadja az ízét (amikor elkészült, kiveszem belőle), a végén adom hozzá a cukrot.
Borajánló: Barta Pince Késői szüretelésű Furmint 2010

Kakukkfüves-zsályás sertésszelet lecsós bulgurral

Húsos időszakod van? – kérdezte R., amikor múlt héten tornaóra helyett tárkonyos vaddisznó leves és malaccsászár között vaciláltam a Pastrami-ban. Gondolom az van, mert mindenféle rozmaringos sertéssültekről álmodozom, újabban pedig már szemet vetettem a Wellington-bélszínre is. Pedig ha hús, akkor általában kacsát eszem, nem is értem, hogy jönnek a képbe a négylábúak, a múlt héten ráadásul felhívott R. egyik barátja is, hogy hozna nekünk egy kéthetes kecskegidát, de legyek nyugodt, már nem él. Be kell vallanom, hogy ez amennyire sokkolóan hangzik, legalább annyira érdekes is, bár fogalmam sincs, hogy hogyan kell majd egy ilyen gida-féléhez egyáltalán hozzákezdeni...

A másik pedig, ami a húson túl vonz mostanában: a magyar konyha karcsúsított verziói. Nagyon bírom, hogy egyre több étteremben lehet igazán jó magyar ételeket enni, ennél jobb már csak az lenne, ha még több közép-árkategóriás helyen lehetne velük találkozni. Aztán szerintem ráférne egy kis változás a munkahelyi menzákra is, biztosan nem csak én gondolom úgy, hogy minőségi alapanyagokból, némi fantáziával elkészített ételektől mindenki jobban érezné magát, mint azoktól a zsíros, liszttel dúsított, vagy szétfőzött ételektől, amiket ezeken a helyeken hétről-hétre ebéd gyanánt készítenek. Elég csak a volt munkahelyem menzáját alapul venni, ahol mindennek egyformán jellegtelen volt az íze (talán csak az aranygaluska jelentett ez alól kivételt) és ahogy az egyik közösségi portálon volt kolléganőim hozzászólásaiból olvasom, ez hosszú évek óta semmit sem változott.

Szombaton mindenesetre lecsós bulgurra vágytam egy szép szelet sertéskaraj társaságában - gondoltam R. sem fog ellenkezni - így a munkamegbeszélésről a Fény utcai piacra vezetett az út, ahol hentes – mint az itthon kiderült - egy szempillantás alatt felszeletelte a karajt, amit én egyben akartam megsütni. Úgy tűnik, hogy egy valamirevaló hentes számára már maga a hús érintése is felhívás keringőre... A Szakácsok könyvéből Marcus Wareing egyik receptjét készítettem el: Karamellizált hagymás sertésszelet - nálam mínusz karamellizált hagyma - a padlizsános lecsót pedig most is Stahl Judit padlizsános lecsó receptje alapján főztem, ebbe az utolsó 5 percben egyszerűen csak belekevertem a megfőtt bulgurt.

R. azt mondta, feltehetem a blogra, bár számomra ez egyetlen percig sem volt kérdéses.

Kakukkfüves-zsályás sertésszelet lecsós bulgurral


Hozzávalók (4 főre): 6 szelet csontos hosszúkaraj 1 közepes fej lilahagyma, vékony szeletekre vágva 1 közepes fej vöröshagyma, vékony szeletekre vágva 8 gerezd fokhagyma, finomra zúzva 5 ág friss kakukkfű levele, finomra vágva 10-12 db friss zsályalevél (nagyobbak), finomra vágva 2 ek olíva olaj 8 dkg vaj só, bors A lecsós bulgurhoz: 3 dl bulgur 1 közepes padlizsán 6 db közepes koktélparadicsom 1 közepes vöröshagyma ½ piros kaliforniai paprika 1 erős zöldpaprika 1 tévépaprika 5 dkg füstölt szalonna (zsírszalonna) 5 dkg lángolt kolbász ½ ek őrölt pirospaprika 1 ek paprika krém só, bors 6 dl víz

A sütőt előmelegítjük 180 ۫C-ra. A karajszeleteket megmossuk, szárazra töröljük, mindkét oldalát besózzuk és frissen őrölt borsot szórunk rá. Egy nyeles serpenyőben két evőkanálnyi olíva olajat hevítünk és amikor már forró, hozzáadunk 30 gr vajat. Ebben magas hőfokon oldalanként kétszer 2-2 percig, mindkét oldalán megpirítjuk a karajt, míg szépen megpirul. Ezután áttesszük a hússzeleteket egy olíva olajjal vékonyan megkent 35x25 cm-es tepsibe, ismét meghintjük egy kevés frissen őrölt borssal, megszórjuk a finomra zúzott fokhagymával, mindegyik húsra két-két vajdarabot teszünk, ezekre pedig hagymakarikákat fektetünk, végül megszórjuk a finomra vágott zsálya és kakukkfű levelekkel, a tepsit szorosan lefedjük alufóliával és 45 percre a sütőbe tesszük.

Lecsós bulgur: a padlizsánt félbevágjuk, a vágási felületen keresztben és hosszában beirdaljuk, besózzuk és húsz percet állni hagyjuk. Ezalatt a paradicsomokat negyedekbe vágjuk, a paprikák szárát kivágjuk és húsukat kb. 1 cm-es négyzetekre vágjuk, a szalonnát is körülbelül ekkorára, a kolbászt pedig vékonyan felszeleteljük. A padlizsánokat leöblítjük és egy papírkendővel szárazra töröljük.

A füstölt szalonnát megpirítjuk a serpenyőben, majd félretesszük, a zsírjára rádobjuk a padlizsánt,sózzuk, borsozzuk és 5 perc alatt megpirítjuk, majd azt is kivesszük és félretesszük. Alacsonyabbra vesszük a hőfokot és két evőkanálnyi olíva olajon pár percig dinszteljük a hagymát, hozzáadjuk a paprikakrémet és a piros paprikát, jól elkeverjük, majd beletesszük a paradicsomot, a paprikákat, a padlizsánt és fedő alatt, néha megkeverjük és 20 percig főzzük. Közben feltesszük a vizet főni, a bulgurt egy szűrőben leöblítjük és amikor forr, beleöntjük a vízbe: 10 percig főzzük. Amikor már kész a lecsó, beletesszük a kolbászt, a sült szalonnát és hozzáadjuk a leszűrt bulgurt is és együtt még öt percig főzzük: a lecsó levét éppen felveszi majd a bulgur.