félmeztelen

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

fél (half) +‎ meztelen (naked)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈfeːlmɛstɛlɛn]
  • Hyphenation: fél‧mez‧te‧len

Adjective

[edit]

félmeztelen (not comparable)

  1. topless, stripped to the waist
  2. (rare) half-naked (with very few clothes on)

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative félmeztelen félmeztelenek
accusative félmeztelent félmezteleneket
dative félmeztelennek félmezteleneknek
instrumental félmeztelennel félmeztelenekkel
causal-final félmeztelenért félmeztelenekért
translative félmeztelenné félmeztelenekké
terminative félmeztelenig félmeztelenekig
essive-formal félmeztelenként félmeztelenekként
essive-modal félmeztelenül
inessive félmeztelenben félmeztelenekben
superessive félmeztelenen félmezteleneken
adessive félmeztelennél félmezteleneknél
illative félmeztelenbe félmeztelenekbe
sublative félmeztelenre félmeztelenekre
allative félmeztelenhez félmeztelenekhez
elative félmeztelenből félmeztelenekből
delative félmeztelenről félmeztelenekről
ablative félmeztelentől félmeztelenektől
non-attributive
possessive - singular
félmeztelené félmezteleneké
non-attributive
possessive - plural
félmeztelenéi félmeztelenekéi

Further reading

[edit]