Ugrás a tartalomhoz

V. Fülöp francia király

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
V. Fülöp

Francia király
Uralkodási ideje
1316. november 19. 1322. január 3.
Koronázása
1317. január 6/9., Reims
ElődjeI. János
UtódjaIV. Károly
Életrajzi adatok
UralkodóházCapeting-ház
Született1293. november 17.
Vincennes
Elhunyt1322. január 3. (28 évesen)
Párizs
NyughelyeSaint-Denis-székesegyház
ÉdesapjaIV. Fülöp
ÉdesanyjaI. Johanna navarrai királynő
Testvére(i)
HázastársaBurgundi Johanna
GyermekeiJohanna (1308–1347)
Margit (1310–1382)
Izabella (1312–1348)
Fülöp (1313–?)
Blanka (1313–1358)
Lajos (1316–1317)
Johanna (1317)
A Wikimédia Commons tartalmaz V. Fülöp témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

V. (Hosszú) Fülöp (Vincennes, 1293 – Longchamp kolostor, 1322. január 3.) a középkori Franciaország és Navarra királya (II. Fülöp néven), uralkodott 1316. november 19-étől haláláig, IV. (Szép) Fülöp és Navarrai Johanna fia, X. (Civakodó) Lajos és IV. (Szép) Károly, valamint Izabella angol királyné fivére volt. Ő volt a tizennegyedik, utolsó előtti királya a Capeting-uralkodóháznak.

Élete

[szerkesztés]

IV. (Szép) Fülöp középső fiaként ő kapta a poitiers-i grófságot. Amikor bátyja, X. (Civakodó) Lajos 1316-ban váratlanul meghalt, sikeresen elérte, hogy ő legyen a régens addig, amíg az özvegy királyné, Magyarországi Klemencia meg nem szüli gyermekét. Miután megszületett, a fiú 5 napig I. János néven uralkodó volt, de tisztázatlan okokból meghalt.

1307-ben vette feleségül Burgundi Johannát, IV. Ottó burgundi palotagróf és Matilda d'Artois lányát, akivel hozománynak megkapta Salins-t. 1311-ben Szép Fülöp apanázsként Poitou grófságát adományozta neki, amit 1315-ben trónra jutó fivére pairi rangi emelt. Sógora, Róbert burgundi gróf halála után (1315 körül) feleségével együtt örökölte a burgundi grófságot is.

Civakodó Lajos halála után megszerezte a régensséget, noha nagybátyja, Charles de Valois is pályázott rá. Sógornője, Magyarországi Klemencia novemberben világra hozta az alig öt napig élő I. Jánost, akinek korai halálát egyes elképzelések szerint a hatalomvágyó Fülöp is elősegítette. Ezt követően már csak bizonytalan származású unokahúga, Johanna léphetett fel trónkövetelőként, ám Fülöpöt – zárt kapuk mögött – január 6-án megkoronázták Reimsben, és az 1317-es rendi gyűlés elutasította az ún. száli törvényre hivatkozva a nőági örökösödést. (Később emiatt tört ki a százéves háború.) IV. Odó burgundi herceg ellenállását azzal szerelték le, hogy Fülöp lányát, Johannát ígérték neki feleségül, így a Burgundi Hercegség mellett a burgundi grófságot is megszerezhette. Öccse, Károly, Marche grófja Fülöp fia, Lajos halálakor hagyott fel az ellenségeskedéssel, mert az eset számára biztosította a trónt.

Fülöp uralkodásának első időszakában súlyos éhínség sújtotta az országot, aminek következtében először a parasztok, majd a leprások lázadtak fel. A magukat pásztoroknak nevező paraszti tömegek keresztes háborút hirdettek, de csak Franciaország vidékeit pusztították, előszeretettel végezve a zsidókkal. Végül Carcassonne sénéchalja verte szét a hordát. A király ezzel a feladattal megbirkózott, ahogy a külpolitikában is sikereket könyvelhetett el.

1318-ban megújította szövetségét a Skót Királysággal, majd 1320. június 29-én fogadta sógora, II. Eduárd angol király hódolatát, aki Guyenne hercege, Ponthieu grófja és Montreuil ura lévén a hűbérese volt. Flandria lázadó grófja, Robert de Béthune ellen hadjáratot vezetett, és ő szintén meghódolt. A IV. Fülöp óta húzódó háborút békekötés zárta 1320. június 2-án.

A király reformer volt, ám törekvéseit rövid uralkodása és az ellenséges nagyurak ellenállása megcsáklyázták. Törekedett a pénz, a súly- és mértékrendszer egységesítésére, számos rendeletet adott ki a királyi birtokok, erdők és jövedelmek kezelése, illetve a parlament szervezése kapcsán. Az ország védelmi berendezkedésén is változtatott, mivel csak a határmenti településeken hagyott helyőrségeket, míg a belső területekről kivonta a garnizonokat.

1321 nyarától kezdve vérhasban és lázbetegségekben szenvedett, amelyek öt hónapos szenvedés után 1322. január 3-ára virradó éjjel vitték el a Párizs környéki Longchamps apátságban.

Utódai

[szerkesztés]

Fülöpnek egyetlen felesége volt, Burgundi Johanna, aki kompromittálódott a Nesle-torony botrányában, ezért 13141315 között Dourdanba száműzték, de X. Lajos megkegyelmezett neki. Hét gyermekük született:

További információk

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. (Utószülött) János
Következő uralkodó:
IV. (Szép) Károly
Előző uralkodó:
I. (Utószülött) János
Navarra uralkodója
1316 – 1322
Navarra címere
Következő uralkodó:
I. (Szép) Károly