Ugrás a tartalomhoz

Lugalbanda

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lugalbanda
Lugalbanda kőtáblára vésett története
Lugalbanda kőtáblára vésett története

Uruk királya
Uralkodási ideje
körülbelül i. e. 27. század
ElődjeEnmerkar
UtódjaDumuzi(?)
Gilgames(?)
Életrajzi adatok
UralkodóházI. uruki dinasztia
SzületettUruk
HázastársaNinszun
GyermekeiGilgames
A Wikimédia Commons tartalmaz Lugalbanda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Lugalbanda (sumer LUGAL.BANDA3) mitikus uruki király, elődjének, Enmerkarnak veje. Felesége a később istennőként tisztelt Ninszun, Enmerkar leánya, kettőjük gyermeke Gilgames. Mitikus uralkodó ugyan, de valószínűleg történeti személy is egyben. Már az i. e. 25. századból származó irodalmi szövegekben feltűnik a neve, mint Ninszun kedvese. Nevét általában „ifjú király” alakban fordítják, de a mítoszok alapján a BANDA3 több jelentésű szónak egy másik értelme, a „rész” (vagy „hányados”) is elfogadható. Az „ifjú király” sem felvett uralkodói névként, sem születési névként nem értelmezhető probléma nélkül, míg a „részek királya” jelentés összevethető azzal a ténnyel, hogy a Lugalbanda-ciklus egyetlen története sem nevezi királynak őt. Ez a fordítás egyben azt is jelentheti, hogy Enmerkart közvetlenül Gilgames követte Uruk trónján, Lugalbanda pedig uralkodó herceg volt Ninszun férjeként. Sőt a BANDA4, BANDA5 és a BAN3.DA írásjelekkel írva „támogatást” is jelenthet. A sumer királylistákon időnként Lugalbanda és Gilgames között szerepel Dumuzi

Lugalbandát a sumer királylisták általában a vízözön utáni második királyként említik, néha kifejezetten istenként, máskor a „pásztor” jelzővel, 1200 év uralkodási időt tulajdonítva neki. Régészeti leletekből, írott forrásokból léte eddig nem igazolt. Két történet maradt fenn az uruki epikus ciklusban, amelyben főszereplő, de nem király, hanem Enmerkar hadvezére. A III. uri dinasztia (i. e. 21. század) korából származnak. Ezek a Lugalbanda a hegyek mélyén (vagy Lugalbanda és a tudósok, esetleg Lugalbanda és a hegyi barlang), valamint a Lugalbanda és az Anzu-madár, amelyet sokszor Lugalbanda II címen említenek. Mindkettőnek csak a későbbi változatai ismertek. Találtak egy töredéket még a III. uri dinasztia korából, amelyen egészen más verzió olvasható, mint bármelyik i. e. 18. századi változatban.

Lugalbanda Ninszunnal párhuzamosan istenné vált, sokszor csak Ninszun férjeként emlegetik. A farai legkorábbi istenlistákban az ő neve külön jelenik meg és sokkal alacsonyabb rangú, mint Ninszun. A későbbi hagyományokban – még a Szeleukida időszakban is – egymás mellett szerepeltetik őt és Ninszunt. Isteni tisztelete már a III. uri dinasztia idején igazolható, Nippurból, Urból, Ummából és Puzris-Daganból is előkerültek erre utaló írások. Az óbabiloni korban Szín-kásid Urukban templomot épített neki és Ninszunnak – ez az É-KI.KAL – és leánya, Niszi-ini-szu Lugalbanda papnője lett.

Már a III. uri dinasztia korában a királyi himnuszok szereplője. Ur-Nammu és Sulgi Lugalbandát és Ninszunt isteni szüleiknek nevezik, így váltak Gilgames testvéreivé. Szín-kásid ezt a hagyományt is felelevenítette.

Források

[szerkesztés]
  • Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie, VII (Siebter Band) Libanukšabaš–Medizin, Szerk.: Erich Ebeling, Dietz Otto Edzard, Gabriella Frantz-Szabó (német nyelven), Berlin: de Gruyter (1987–1990). ISBN 3-11-010437-7 , Lugalbanda
  • Reallexikon der Assyriologie und Vorderasiatischen Archäologie IX; Nab – Nuzi, Szerk.: Erich Ebeling, Bruno Meissner, Dietz Otto Edzard (német nyelven), Berlin: de Gruyter (2001). ISBN 3-11-017296-8 , Nippur
  • Jennifer Larson: Lugalbanda and Hermes, Classical Philology (2005) pp. 1–16.
  • Samuel Noah Kramer: Heroes of Sumer: A New Heroic Age in World History and Literature, Proceedings of the American Philosophical Society, (1946), pp. 120–130.
  • Thorkild Jacobsen: Lugalbanda and Ninsuna, Journal of Cuneiform Studies, (1989), pp. 69–86.
  • Robert S. Falkowitz: Notes on Lugalbanda and Enmerkar, Journal of the American Oriental Society, (1983), pp. 103–114.

További információk

[szerkesztés]