Ugrás a tartalomhoz

Izjum

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Izjum (Ізюм)
A Szent Mennybemenetel székesegyház a városban
A Szent Mennybemenetel székesegyház a városban
Izjum címere
Izjum címere
Izjum zászlaja
Izjum zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületHarkivi terület
JárásIzium Raion (2020. július 18. – )
Rang
Alapítás éve1681
PolgármesterValerij Marcsenko
Irányítószám64300–64318
Körzethívószám5743
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség45 884 fő (2021)[1]
Népsűrűség30,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság67 m
Terület436 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 45″, k. h. 37° 16′ 49″49.195833°N 37.280278°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 45″, k. h. 37° 16′ 49″49.195833°N 37.280278°E
Izjum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Izjum témájú médiaállományokat.

Izjum (ukránul: Ізюм) város Ukrajna északkeleti részén, a Harkivi terület Izjumi járásának székhelye. A Donyec két partján elterülő település lakossága 2024-ben 25 000 fő volt.[2]

Fekvése

[szerkesztés]
Izjum déli városrészének és a Kremenec-hegynek a látképe

A város a Donyec két partján fekszik, és északi irányból két patak ömlik itt a folyóba, a Mokrij Izjumec és a Szuhoj Izjumec. A déli oldalon egy dombsor húzódik, legmagasabb pontja a Kremenec-hegy, amelyet éles kanyarral kerül meg a folyó. Izjumtól keletre és nyugatra nagy ártéri erdők és fenyvesek húzódnak. Az északi parti városrész területe a nagyobb, itt elsősorban kertesházak sorakoznak és itt fekszik a vasútállomás, valamint a Szent Mennybemenetel-székesegyház (Szvjato-Vozneszenszkij kafedralnij szobor) is. A déli parton van az elsősorban panelházakból álló városközpont, itt található a polgármesteri hivatal, a kórház, a rendőrség, és a kulturális központ is. A város déli külterületein ipari negyed fekszik. Izjum fontos csomópont a Donyec-medencei városok és Harkiv között, a folyó két oldalát két közúti és egy gyalogos híd köti össze.

Története

[szerkesztés]

A helyszín már a középkorban is lakott volt, a kunok éltek itt, akik számos, 9. és 13. század közötti faragott kőszobrot hagytak hátra. Ezek a műemlékek súlyosan megrongálódtak a 2022-es háború során.[3]

Izjumot 1681-ben kozák helyőrségként alapították, a krími tatár fosztogatók elleni védelmi rendszer részeként. A település neve a török üzüm szóból származik, amelynek jelentése szőlő,[4] a modern orosz nyelvben pedig az izjum mazsolát jelent. A szőlőfürt így megjelenik a város címerében is, mint szimbólum. A várat Hrihorij Donec-Zaharzsevszkij kozák parancsnok vezetése alatt építették fel és egy kisváros vette körbe az erődítményt. 1684-ben épült föl az öt toronnyal rendelkező, barokk stílusú Úr Színelváltozása-székesegyház (Preobrazsenszkij szobor).[5] Az Orosz Birodalmon belül először az Azovi, majd a Harkovi kormányzósághoz tartozott.

A 20. század elejétől kezdve elkezdődött az iparosodás, 1906-ban sörfőzdét, 1915-ben mozdonygyárat, 1916-ban pedig optikai gyárat építettek.[6] 1918 februárjában a kommunisták elfoglalták a várost, de az áprilisban máris a német és osztrák-magyar csapatok megszállása alá került. A mozdonygyár munkásai 1918 végén fegyvert fogtak és az izjumi felkelés néven ismert eseménysorozat során elűzték a megszállókat. Ezt követően az polgárháború során még két alkalommal gazdát cserélt a város a fehérek és a vörösök között.

A második világháborúban is véres harcok színhelye volt a város és környezete, az 1942-es harkovi csata egyik fő eseménye volt, amikor a Wehrmacht sikeresen bekerítette és megsemmisítette az „izjumi kiszögellésben” harcoló szovjet egységeket. A világháborúban az Izjumból besorozott 12 000 katonából 6480 elesett.[7]

A háború és a rendszerváltás közötti évtizedekben a településen újabb ipari létesítmények épültek és a népesség rohamosan növekedett. A Szovjetunió felbomlása után a független Ukrajna városa lett és a népességszám csökkent.

A 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió során március 7 és április 1-e között itt zajlott le az izjumi csata, az északkelet-ukrajnai offenzíva részeként az oroszok megostromolták és elfoglalták a várost.[8] Az ukrán kormány becslése szerint az összecsapás és az azt követő megszállás alatt mintegy 1000 civil vesztette életét.[9] A harkivi ellentámadás során az ukránok harc nélkül visszafoglalták Izjumot.[10] A város környéki erdőkben az ukrán rendőrség tömegsírokat tárt fel, ahol összesen 447 erőszakos halált halt ember holttestét exhumálták, közülük 22 ukrán katona, 215 civil férfi, 194 nő és 5 gyerek testét azonosították.[11] 30 esetben kínzások nyomait fedezték fel, többek kezét összekötözték, sokak végtagjait eltörték vagy megcsonkították.[12] Az orosz kormány visszautasította a vádakat, Dimitrij Peszkov elnöki szóvivő úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna a bucsai mészárláshoz hasonlóan provokációt rendezett meg.[13]

Népességének változása

[szerkesztés]
Népességváltozás
Év Népesség Vált. (%)  
1785 4 301 —    
1843 6 489 +50,9%
1897 13 108 +102,0%
1959 37 595 +186,8%
1971 51 000 +35,7%
1978 59 000 +15,7%
1989 64 334 +9,0%
2001 56 100 −12,8%
2008 52 400 −6,6%
2013 51 511 −1,7%
2016 49 727 −3,5%
2022 44 979 −9,5%

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Розподіл наявного населення за типом місцевості. Ukrán Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
  2. \"У нас в усіх просто закінчилося життя\". Як Ізюм оживає після російської окупації. www.pravda.com.ua. (Hozzáférés: 2024. szeptember 16.)
  3. admin: Russian invaders destroyed unique statues of Polovtsian Stone Women in Kharkiv region (ukrán nyelven). We Are Ukraine, 2022. október 2. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  4. Kun kódex, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1880. - 260. o.
  5. Преображенский храм. [2014. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  6. Izjum: Nagy Orosz Enciklopédia - Изюм // Большая Российская Энциклопедия / редколл., гл. ред. Ю. С. Осипов. том 11. М., научное издательство «Большая Российская Энциклопедия», 2008. с. 62.
  7. Városok és falvak története az Ukrán SZSZK-ban (История городов и сёл Украинской ССР) - 724. o.
  8. The russians are controlling Izyum - General Staff of the Ukrainian Armed Forces (amerikai angol nyelven). Militarnyi. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  9. Post, Kyiv: Over 1,000 Civilians Killed During Russian Occupation of Izyum (angol nyelven). Get the Latest Ukraine News Today - KyivPost. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  10. Rudden, Rebecca Wright,Sam Kiley,Olha Konovalova,Peter: 'We prayed to be liberated': Inside a city recaptured by Ukraine after months of Russian occupation (angol nyelven). CNN, 2022. szeptember 13. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  11. Mass grave of more than 440 bodies found in Izium, Ukraine -police | Reuters. web.archive.org, 2022. szeptember 15. [2022. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  12. В Ізюмі закінчили ексгумацію – підняли 447 тіл, серед них багато жінок, є діти (ukrán nyelven). Українська правда. (Hozzáférés: 2023. március 1.)
  13. Times, The Moscow: Kremlin Denies Mass Grave ‘Lie’ in Recaptured Ukraine (angol nyelven). The Moscow Times, 2022. szeptember 19. (Hozzáférés: 2023. március 1.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Изюм (город) című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.