Ugrás a tartalomhoz

Interkontinentális kupa (labdarúgás)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Interkontinentális kupa
(Intercontinental Cup)
Címvédő Portugália Porto (2)
Legtöbb győzelem Argentína Boca Juniors
Olaszország Milan
Uruguay Nacional
Uruguay Peñarol
Spanyolország Real Madrid (3)
Adatok
SportágLabdarúgás
KontinensUEFA/CONMEBOL
Alapítva1960
Első esemény1960
Eddigi események száma43
Utolsó esemény2004
Megszűnt2004

Az interkontinentális kupa (európai–dél-amerikai kupa vagy Toyota Kupa) egy labdarúgó rendezvény volt az UEFA és a CONMEBOL rendezésében, ahol az európai UEFA-bajnokok ligája győztes és a dél-amerikai Copa Libertadores győztese játszott egymással egy páros mérkőzést minden évben, 1980-tól kezdődően mindig Japánban (ekkortól már csak egy mérkőzést).

Az első FIFA-klubvilágbajnokságot 2000-ben tartották.

2005-től kezdődően a FIFA-klubvilágbajnokság lépett az interkontinentális kupa helyébe, amelyben részt vesznek Észak-Amerika, Ázsia, Afrika és Óceánia bajnokai is. 2017-ben a FIFA a torna győzteseit is hivatalosan klubvilágbajnoknak nyilvánította.[1]

Története

[szerkesztés]

Az első csapat, amely "Világbajnok" lett a klubok között a Hibernian FC volt, amely a Skót Kupa győzteseként kihívta az FA Kupa győztes Preston North End-et 1887. augusztus 13-án. A következő szezon győztesei, a Renton FC megmérkőzött az FA Kupa címvédő West Bromwich Albionnal a következő évben, bár a mérkőzésre nem kaptak engedélyt a saját szövetségeiktől. A későbbi angol és skót labdarúgó-bajnokság megalkotásakor az a koncepció merült fel a klubok felé, hogy a klubok "világbajnoksága" kevésbé fontos, és a klubok fókuszáljanak inkább a saját nemzeti bajnokságuk megnyerésére.

A klubvilágbajnokság elődjét Henri Delaunay alkotta meg, amely azt volt hivatott eldönteni, hogy melyik a világ legjobb csapata (Európa és Dél-Amerika vált a labdarúgóvilág legjobb kontinenseié).

Európának már megvolt az európai bajnok klubok kupája, de Dél-Amerikában nem volt hasonló rendezvény. ezért a Dél-amerikai Confederación (a CONMEBOL elődje) létrehozott egy hasonló versenysorozatot, és elnevezte a Dél-amerikai függetlenség hőseiről. A Copa Libertadores előidézte a Klubvilágbajnokság megvalósítását.

Az első mérkőzést 1960-ban játszották le a spanyol Real Madrid és az uruguayi Peñarol között.

Az 1950-es évek óta (és főleg az 1970-es évek óta) számos dél-amerikai tehetség átkelt az Atlanti-óceánon, hogy európai csapatokban játsszon. Talán ennek a következményeként a dél-amerikai szurkolók sokkal fontosabbnak ítélték meg az interkontinentális kupát, mint az európai drukkerek.

Különösen traumás esemény volt az 1969-es kiírás az Estudiantes és a Milan között, amely sok Estudiantes játékos számára nagyon durva "élmény" volt.

A játékosok épsége miatti aggodalom és a pénzügyi hiány miatt számos európai bajnok visszalépett a részvételtől; minden esetben a velük döntőt játszók léptek a helyükbe. Az 1975-ös és 1978-as kiírást nem játszották le végig.

A rendezvény sikere miatt a Toyota lett a szponzor az 1980-as kiírástól kezdődően; a rendezvény történetének fennmaradó részében egy klub se lépett vissza az interkontinentális kupa részvételtől, és a versenyt mindig egy mérkőzésen bonyolították le semleges pályán, a Toyota hazájában, Japánban.

A kupát 2004-ben játszották le utoljára, melynek helyébe a FIFA-klubvilágbajnokság lépett 2005-től. Azonban 2005 decemberében szó volt a mihamarabbi helyreállításáról, de ebben az esetben a Recopa Sudamericana és az Európai Szuperkupa győztese mérkőzne meg.

Lebonyolítása

[szerkesztés]

1960-tól 1979-ig az interkontinentális kupát oda-visszavágós rendszerben játszották. 1960 és 1968 között a kupa sorsát pontszerzési módszerrel döntötték el, ugyanazt a formát használta a CONMEBOL is a Copa Libertadores győztesének megállapításához 1987-ig. Emiatt a formáció miatt harmadik mérkőzésre volt szükség, amikor mindkét csapat azonos számú pontot szerzett. 1969-től 1979-ig a rendezvény elfogadta az európai szabványt, az összesített gól rendszerét, és az idegenben lőtt gólt.

1980-tól kezdődően a döntőt egy mérkőzéses rendszerben játszották. 2000-ig a mérkőzéseket a tokiói Nemzeti Stadionban tartották. 2001 óta a döntőket a Jokohamai Nemzetközi Stadionban rendezik, a 2002-es labdarúgó-világbajnokság döntőjének helyszínén.

Interkontinentális kupadöntők

[szerkesztés]

Egy mérkőzéses rendszer

[szerkesztés]
Év Győztes Eredmény Döntős Helyszín
2004 FC Porto

(POR)
0 – 0
hu
Once Caldas

(COL)
International Stadium,
Jokohama
büntetőkkel: 8–7
2003 Boca Juniors

(ARG)
1 – 1
hu
AC Milan

(ITA)
International Stadium,
Jokohama
büntetőkkel: 3–1
2002 Real Madrid

(ESP)
2 – 0 Olimpia Asunción

(PAR)
International Stadium,
Jokohama
2001 Bayern München

(GER)
1 – 0 Boca Juniors

(ARG)
International Stadium,
Jokohama
2000 Boca Juniors

(ARG)
2 – 1 Real Madrid

(ESP)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1999 Manchester United

(ENG)
1 – 0 Palmeiras

(BRA)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1998 Real Madrid

(ESP)
2 – 1 Vasco da Gama

(BRA)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1997 Borussia Dortmund

(GER)
2 – 0 Cruzeiro

(BRA)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1996 Juventus FC

(ITA)
1 – 0 River Plate

(ARG)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1995 Ajax Amsterdam

(NED)
0 – 0
hu
Grêmio

(BRA)
Nemzeti Stadion,
Tokió
büntetőkkel: 4–3
1994 Vélez Sarsfield

(ARG)
2 – 0 AC Milan

(ITA)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1993 São Paulo

(BRA)
3 – 2 AC Milan

(ITA)
Nemzeti Stadion,
Tokió
Az európai bajnok Marseille (FRA) kizárták
a bunda- és vesztegetési botrány miatt
1992 São Paulo

(BRA)
2 – 1 Barcelona

(ESP)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1991 Crvena Zvezda

(YUG)
3 – 0 Colo-Colo

(CHI)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1990 AC Milan

(ITA)
3 – 0 Olimpia Asunción

(PAR)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1989 AC Milan

(ITA)
1 – 0
hu
Atlético Nacional

(COL)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1988 Nacional

(URU)
2 – 2
hu
PSV Eindhoven

(NED)
Nemzeti Stadion,
Tokió
büntetőkkel: 7–6
1987 FC Porto

(POR)
2 – 1
hu
Peñarol

(URU)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1986 River Plate

(ARG)
1 – 0 Steaua Bucureşti

(ROM)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1985 Juventus

(ITA)
2 – 2
hu
Argentinos Juniors

(ARG)
Nemzeti Stadion,
Tokió
büntetőkkel: 4–2
1984 Independiente

(ARG)
1 – 0 Liverpool

(ENG)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1983 Grêmio

(BRA)
2 – 1
hu
Hamburger SV

(FRG)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1982 Peñarol

(URU)
2 – 0 Aston Villa

(ENG)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1981 Flamengo

(BRA)
3 – 0 Liverpool

(ENG)
Nemzeti Stadion,
Tokió
1980 Nacional

(URU)
1 – 0 Nottingham Forest

(ENG)
Nemzeti Stadion,
Tokió

Oda-visszavágós rendszer

[szerkesztés]
Év Hazai csapat Eredmény Vendég csapat Helyszín
1979 Malmö FF

(SWE)
0 – 1 Olimpia Asunción

(PAR)
Malmö Stadion,
Malmö
Olimpia Asunción

(PAR)
2 – 1 Malmö FF

(SWE)
Defensores del Chaco,
Asunción
Az Olimpia Asunción nyert 3–1-es összesítéssel
Jegyzet: Az európai bajnok Nottingham Forest (ENG) visszalépett
1978 NEM TARTOTTÁK MEG
LiverpoolBoca Juniors
vs
(ENG) (ARG)
A Liverpool visszalépett
1977 Boca Juniors

(ARG)
2 – 2 Borussia Mönchengladbach

(FRG)
La Bombonera,
Buenos Aires
Borussia Mönchengladbach

(FRG)
0 – 3 Boca Juniors

(ARG)
Wildpark,
Karlsruhe
A Boca Juniors nyert 5–2-es összesítéssel
Jegyzet: Az európai bajnok Liverpool (ENG) visszalépett
1976 Bayern München

(FRG)
2 – 0 Cruzeiro

(BRA)
Olimpiai Stadion,
München
Cruzeiro

(BRA)
0 – 0 Bayern München

(FRG)
Mineirão,
Belo Horizonte
A Bayern München nyert 2–0-s összesítéssel
1975 NEM TARTOTTÁK MEG
Bayern MünchenIndependiente
vs
(FRG) (ARG)
Egyik csapat sem értett egyet az időpontokkal
1974 Independiente

(ARG)
1 – 0 Atlético Madrid

(ESP)
Estadio Almirante Cordero,
Avellaneda
Atlético Madrid

(ESP)
2 – 0 Independiente

(ARG)
Vicente Calderón,
Madrid
Az Atlético Madrid nyert 2–1-es összesítéssel
Jegyzet: Az európai bajnok Bayern München (FRG) visszalépett
1973 Juventus

(ITA)
0 – 1 Independiente

(ARG)
Stadio Olimpico,
Róma
Egy mérkőzést játszottak
Jegyzet: Az európai bajnok Ajax Amsterdam (NED) visszalépett
1972 Independiente

(ARG)
1 – 1 Ajax Amsterdam

(NED)
Estadio Almirante Cordero,
Avellaneda
Ajax Amsterdam

(NED)
3 – 0 Independiente

(ARG)
Olimpiai Stadion,
Amszterdam
Az Ajax Amsterdam nyert 4–1-es összesítéssel
1971 Panathinaikósz

(GRE)
1 – 1 Nacional

(URU)
Karaiszkákisz-stadion,
Athén
Nacional

(URU)
2 – 1 Panathinaikósz

(GRE)
Estadio Centenario,
Montevideo
A Nacional nyert 3–2-es összesítéssel
Jegyzet: Az európai bajnok Ajax Amsterdam (NED) visszalépett
1970 Estudiantes La Plata

(ARG)
2 – 2 Feyenoord

(NED)
La Bombonera,
Buenos Aires
Feyenoord

(NED)
1 – 0 Estudiantes La Plata

(ARG)
De Kuip,
Rotterdam
A Feyenoord nyert 3–2-es összesítéssel
1969 AC Milan

(ITA)
3 – 0 Estudiantes La Plata

(ARG)
Giuseppe Meazza Stadion,
Milánó
Estudiantes La Plata

(ARG)
2 – 1 AC Milan

(ITA)
La Bombonera,
Buenos Aires
Az AC Milan nyert 4–2-es összesítéssel
1968 Estudiantes La Plata

(ARG)
1 – 0 Manchester United

(ENG)
La Bombonera,
Buenos Aires
Manchester United

(ENG)
1 – 1 Estudiantes La Plata

(ARG)
Old Trafford,
Manchester
Az Estudiantes La Plata nyert 3 ponttal
1967 Celtic

(SCO)
1 – 0 Racing Club

(ARG)
Hampden Park,
Glasgow
Racing Club

(ARG)
2 – 1 Celtic

(SCO)
El Cilindro,
Avellaneda
Racing Club

(ARG)
1 – 0 Celtic

(SCO)
Estadio Centenario,
Montevideo
Mindkét csapat 2 pontot szerzett
A Racing Club nyerte a rájátszást
1966 Peñarol

(URU)
2 – 0 Real Madrid

(ESP)
Estadio Centenario,
Montevideo
Real Madrid

(ESP)
0 – 2 Peñarol

(URU)
Santiago Bernabéu,
Madrid
A Peñarol nyert 4 ponttal
1965 Internazionale

(ITA)
3 – 0 Independiente

(ARG)
Giuseppe Meazza,
Milánó
Independiente

(ARG)
0 – 0 Internazionale

(ITA)
Estadio Almirante Cordero,
Avellaneda
Az Internazionale nyert 3 ponttal
1964 Independiente

(ARG)
1 – 0 Internazionale

(ITA)
Estadio Almirante Cordero,
Avellaneda
Internazionale

(ITA)
2 – 0 Independiente

(ARG)
Giuseppe Meazza,
Milánó
Internazionale

(ITA)
1 – 0
hu
Independiente

(ARG)
Santiago Bernabéu,
Madrid
Mindkét csapat 2 pontot szerzett
Az Internazionale nyerte a rájátszást
1963 AC Milan

(ITA)
4 – 2 Santos

(BRA)
Giuseppe Meazza Stadion,
Milánó
Santos

(BRA)
4 – 2 AC Milan

(ITA)
Maracanã,
Rio de Janeiro
Santos

(BRA)
1 – 0 AC Milan

(ITA)
Maracanã,
Rio de Janeiro
Mindkét csapat 2 pontot szerzett
A Santos nyerte a rájátszást
1962 Santos

(BRA)
3 – 2 Benfica

(POR)
Maracanã,
Rio de Janeiro
Benfica

(POR)
2 – 5 Santos

(BRA)
Estádio da Luz,
Lisszabon
A Santos nyert 4 ponttal
1961 Benfica

(POR)
1 – 0 Peñarol

(URU)
Estádio da Luz,
Lisszabon
Peñarol

(URU)
5 – 0 Benfica

(POR)
Estadio Centenario,
Montevideo
Peñarol

(URU)
2 – 1 Benfica

(POR)
Estadio Centenario,
Montevideo
Mindkét csapat 2 pontot szerzett
A Peñarol nyerte a rájátszást
1960 Peñarol

(URU)
0 – 0 Real Madrid

(ESP)
Estadio Centenario,
Montevideo
Real Madrid

(ESP)
5 – 1 Peñarol

(URU)
Santiago Bernabéu,
Madrid
A Real Madrid nyert 3 ponttal

hu - hosszabbítás után

Összesített statisztika

[szerkesztés]

Klubonként

[szerkesztés]
Csapat Kupák Évek
olasz AC Milan 3 (1969, 1989, 1990)
argentína Boca Juniors 3 (1997, 2000, 2003)
uruguay Nacional 3 (1971, 1980, 1988)
uruguay Peñarol 3 (1961, 1966, 1982)
spanyol Real Madrid 3 (1960, 1998, 2002)
hollandia AFC Ajax 2 (1972, 1995)
német Bayern München 2 (1976, 2001)
argentína Independiente 2 (1973, 1984)
olasz Internazionale 2 (1964, 1965)
olasz Juventus 2 (1985, 1996)
portugália FC Porto 2 (1987, 2004)
brazília Santos 2 (1962, 1963)
brazília São Paulo 2 (1992, 1993)
spanyol Atlético Madrid 1 (1974)
német Borussia Dortmund 1 (1997)
argentína Estudiantes La Plata 1 (1968)
hollandia Feyenoord 1 (1970)
brazília Flamengo 1 (1981)
brazília Grêmio 1 (1983)
anglia Manchester United 1 (1999)
paraguay Olimpia 1 (1979)
argentína Racing Club 1 (1967)
jugoszlávia Crvena Zvezda 1 (1991)
argentína River Plate 1 (1986)
argentína Vélez Sarsfield 1 (1994)

Országonként

[szerkesztés]
Ország Csapatok Kupák Évek
Argentína 6 9 (1967, 1968, 1973, 1977, 1984, 1986, 1994, 2000, 2003)
Olaszország 3 7 (1964, 1965, 1969, 1985, 1989, 1990, 1996)
Brazília 4 6 (1962, 1963, 1981, 1983, 1992, 1993)
Uruguay 2 6 (1961, 1966, 1971, 1980, 1982, 1988)
Spanyolország 2 4 (1960, 1974, 1998, 2002)
Németország 2 3 (1976, 1997, 2001)
Hollandia 2 3 (1970, 1972, 1995)
Portugália 1 2 (1987, 2004)
Paraguay 1 1 (1979)
Anglia 1 1 (1999)
Jugoszlávia 1 1 (1991)

Kontinensenként

[szerkesztés]
Kontinens Csapatok Országok Kupák
Dél-Amerika 13 4 22
Európa 12 7 21

Vezetőedzők

[szerkesztés]

Carlos Bianchi három alkalommal nyert vezetőedzőként: egyszer a Vélez Sarsfielddel 1994-ben, és kétszer a Boca Juniorsszal, 2000-ben és 2003-ban.

Luis Cubilla és Juan Mugica, a két uruguay-i megnyerte a kupát játékosként és edzőként is:

Csapatok - Játékosok

[szerkesztés]

Mérkőzés embere

[szerkesztés]

1980 óta

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. FIFA: klubvilágbajnok lett a Juve, az Ajax, a Boca és a BVB is. Nemzeti Sport, 2017. október 27. (Hozzáférés: 2017. október 27.)

Források

[szerkesztés]