Ugrás a tartalomhoz

Budrovce

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budrovce (Budrovci)
A Szent Miklós templom
A Szent Miklós templom
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségDiakovár
Jogállásfalu
Irányítószám31400
Körzethívószám(+385) 31
Népesség
Teljes népesség1107 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 16′, k. h. 18° 27′45.266667°N 18.450000°EKoordináták: é. sz. 45° 16′, k. h. 18° 27′45.266667°N 18.450000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Budrovce témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Budrovce (horvátul: Budrovci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Diakovárhoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Diakovár központjától 4 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Đakovštinán, a Diakovár-Vinkovci síkság déli részén, a Diakovárról Vinkovcira menő út mentén, Diakovár és Gyurgyance között fekszik. Településrészei: Josipovac Budrovački, Lug Budrovački és Vinogradi Budrovački.

Története

[szerkesztés]

Az emberi élet kezdetei az itt talált régészeti leletek alapján a neolitikum középső időszakáig nyúlnak vissza. A Budrovci határban neolitikumi települések maradványai találhatók a „Crnilovac”,[2] „Semberija”,[3] „Gradina”, „Jabučane” és „Štrbinci”[4] nevű lelőhelyeken. A leletek alapján bizonyosan kijelenthető, hogy az itt élő lakosság gazdálkodással, szarvasmarhák tartásával és vadászattal foglalkozott. A neolitikum végén új népesség alakult ki fejlettebb kultúrával. A késő bronzkorban északról új telepesek érkeztek erre a területre. Megjelennek a vas ismeretének első nyomai. A vasat talán a Hallstatti kultúra népe hozta be az i. e. 6. században. A „Blato”,[5] „Čorovica” és „Štrbinci” lelőhelyeken található nagyobb vastárgyak már a kelták érkezésével függnek össze az i. e. 4. század vége felé. Az i. e. 1. század elején megkezdődött a római hódítás. A rómaiak kisebb villagazdaságoknál telepedtek le. A közelben nem voltak városok, csak útállomásokat létesítettek őrszemélyzettel. Az egyik ilyen útállomás „Certissa” volt, melyet a szakemberek a leletek alapján a „Štrbinci” lelőhellyel azonosítanak, de római tárgyak nyomai találhatók Plugarićon is.

Budrovci arra a területre esik, melyet 1239-ben Kálmán herceg Pósa boszniai püspöknek adományozott és amelyet IV. Béla magyar király 1244. július 20-án kelt oklevele megerősített.[6] Bösendorfer említ egy 1474-ben kelt oklevelet, melyben „Bodrowsz” alakban a névnai uradalom részeként említik.[7] Eszerint ez lenne a település első írásos említése. A török 1536-ban szállta meg ezt a területet, mely Halil bég szpáhi birtokának része volt. A települést 1579-ben a Pozsegai szandzsák összeírásában hét házzal említik a diakovári náhije részeként.[8] A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Szlavónia településeinek 1698-as kamarai összeírásában Budrovci nem szerepel.[9] 1702-ben 37 ház állt a településen, mely a diakovári uradalom részeként a diakovári püspökség birtoka volt. A 18. század közepén Boszniából, Vučjak vidékéről és a környező településekről származó katolikus horvátok települtek ide. 1758-ban 44 ház állt a településen. Az első katonai felmérés térképén „Budrovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Budrovcze” néven szerepel.[10] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Budrovcze” néven 247 házzal, 1665 katolikus vallású lakossal találjuk.[11] A 19. század végén jelentős számú magyar és német lakosság telepedett itt le.

A településnek 1857-ben 1534, 1910-ben 1388 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 81%-a horvát, 13%-a magyar, 5%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A magyar és német lakosságot a második világháború idején elűzték. 1946-ban a magyarok németek helyére Dalmáciából érkezett horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 1260 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[12][13]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
1.534 1.328 1.178 1.181 1.186 1.388 1.311 1.514 1.754 1.810 1.847 1.661 1.609 1.538 1.419 1.260

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1796-ban épült, a piškorevci plébánia filiája.

A falu közösségi háza

Kultúra

[szerkesztés]

A KUD „Šokadija” Budrovci kulturális és művészeti egyesületet 1983-ban alapították. Az összes fontosabb folklór esemény és fesztivál állandó szereplői. Többször felléptek már Horvátországban Metković-ban nemzeti folklór fesztiválon, a zágrábi nemzetközi folklórszemlén, a „Đakovački vezovi”, a „Vinkovačke jeseni”, a „Brodsko kolo”, a „Baranjski bećarac” fesztiválokon, valamint nemzetközi kapcsolataikkal Ausztria, Magyarország, Németország, Vajdaság és Macedónia fesztiváljain. Az egyesület Budrovciban is több folklór rendezvényt szervez. Ilyen a „Nediljo bilo”, vagy „Mladi Uskrs”, amelyet évente a húsvét utáni vasárnap tartanak, amelynek keretében egyházi népi énekes szemlét is rendeznek. Az egyesület a szervezője a „Rubina zlatne jeseni” gyermek folklór fesztiválnak is, melyet évente szeptemberben tartanak. Az egyesületben működő szekciók: gyermek, serdülő és felnőtt folklórcsoport, tamburazenekar, tamburaiskola és énekkar.

A KUU „Naša grana” Budrovci kulturális és művészeti egyesületet 2005-ben alapították a falu értékes hagyományainak ápolására. Alapításuk óta ők is számos országos fesztiválon szerepeltek már és vendégként felléptek a Vajdaságban és Bosznia-Hercegovinában. Az egyesületben férfi és női énekkar, valamint folklórcsoport működik. Nagyszerű énekeseket hoztak a csapatba. Dalaik archaikusak és jól felismerhetők, a mai napig megőrizték a lassú, régimódi táncot. Saját betlehemes játékuk van „Na salašu kod Betlema” címmel.

Az elemi iskola épülete

Oktatás

[szerkesztés]

A budrovci elemi iskolát 1847-ben alapították. Az iskola működése az 1847-es alapítástól az 1870-es évek közepének általános korszerűsítéséig a források hiánya miatt nem ismert. A vidéki környezet, a tanulók kisebb számának és csak egy tanár tevékenységének alapján feltételezhető, hogy alsó szintű általános iskolaként működött, kétéves időtartammal, amely a gyakorlatban szükség esetén magában foglalhatta a négy évnél hosszabb oktatás számára előirányzott szélesebb tantervet is. A tanítást egy régi parasztházban tartották, amely méretei alapján minden bizonnyal nem volt alkalmas iskola számára. Csak az 1880-as években költözhetett az intézmény új iskolaépületbe, mely magában foglalta a tanítói lakást is. A 19. század utolsó negyedévének oktatási törvényei szerint az iskola négy éves alsó tagozatos általános iskolaként működött. Az iskola a gyakorlati oktatás céljára saját gyümölcsössel és méhészettel rendelkezett. Noha az 1929-es törvény nyolc év általános iskolai oktatást írt elő, az anyagi források hiányában a második világháborúig az iskola négyosztályos maradt. A meglévő iskolaépület mellett oktatási célú hely hiányában a mai Stanko Lehota 7. szám alatt álló parasztházat használták, amelyet 1930-ban a szélsőséges időjárás miatt be kellett fejezni. 1941 áprilisától az intézmény hatosztályosként működött. Az oktatás a mai helyen 1954-ben kezdődött, 1958-tól pedig nyolcosztályosra bővült. Mivel az iskola épülete továbbra is rendkívül rossz állapotban volt, elhatározták az iskola bővítését és korszerűsítését. A felújítás és a korszerűsítés munkája 2001. december elején kezdődött, és az oktatás az új iskola épületében 2003. szeptember 1-jén indult meg. A munka során az oktatást áthelyezték a helyi Slavonija labdarúgóklub helyiségeibe és a helyi tűzoltószerház épületébe. A felújított iskolaépület megnyitása óta nyolc klasszikus és három szaktanteremmel, valamint egy nagy és egy kicsi tornateremmel működik. A tantermek mindegyikében van számítógép, LCD projektor és légkondicionáló berendezés. Az iskolának két alsó tagozatos területi iskolája működik Gyurgyance és Andrijevci településeken.

Az NK Slavonija pályája

Az NK Slavonija Budrovci 1948-ban alapított labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel.

Egyesületek

[szerkesztés]
  • A Budrovci Önkéntes Tűzoltóegyletet 1947-ben alapították.
  • Fazan vadásztársaság.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]