Na de térjünk vissza a kiránduláshoz. Az első állomásunk Vásárosnamény volt, a Beregi Múzeum. A nyolcféle kiállítás közül természetesen a beregi keresztszemeseket bemutató a leggazdagabb, és számomra a legkedvesebb. A múzeum az egykori Tomcsányi kastélyban kapott helyet.
Minden beregi helységből összegyűjtötték az ott jellemző mintákat, és a helységnévvel együtt párnára hímezték őket. Az egyik kedvencem a a tiszaadonyi hernyós v. kukacos minta.
Ezután Tákosra látogattunk, a híres "mezítlábas Notre-Dame"-ba.
Megcsodáltuk az erre a vidékre jellemző fakazettás mennyezetet és az ottani asszonyok keze munkáját dícsérő gránátalmás keresztszemes hímzéseket.
A tájházban sok-sok csodaszép hímzést fotóztunk, sajnos ezek többsége homályos lett a sietség miatt. :(
A csarodai templomba belépve még a számat is eltátottam a sok gyönyörűségtől. A falakon elképesztően szép freskókat találtak a régészek melyeket a reformáció kezdetén levakoltak, s így szinte teljes épségben megőrződtek az utókornak. Ők az úgynevezett mosolygó szentek.
Az indás-életfás falfestmények és a korábbi freskók harmóniája rendkívüli látványt nyújt a karzatról.
Csoportképünkön ketten vagyunk vörös hajúak: elöl én egy könyvvel, hátam mögött a szakkörvezetőnk, Molnár Tiborné Magdika népi iparművész.
Végső állomásunk Beregdaróc volt, ahol Sukta Pálné népi iparművész várt minket. Külön múzeuma van a munkáinak! Lélegzetelállítón szépeket tervez és hímez, ismertek és keresettek a munkái. Mintái le is vannak védve. Íme az egyik munkája:
A beregdaróci templom
és úrasztali terítője:
A faluban konferencia-központ és nyári gyerektáborok is vannak, ahol az ifjúságot oktatják a kézimunkák rejtelmeire, gyönyörű környezetben. A polgármesteri hivatalban pedig - most figyeljetek! - minden irodában más és más hímzéssel készült, dúsan mintázott függönyök vannak, amit a közmunkások(!!!) hímeztek!
Végül még a lakásában is meghívott bennünket a hölgy, vendégül látott (39-en voltunk a kabai szakkörösökkel együtt!) és megmutatta a munkáit - minden szekrényből, fiókból csak úgy dőltek kifelé a szebbnél szebb függönyök, terítők, párnák, szatyrok, háziáldások, könyvjelzők, tűpárnák, zsákocskák és mindenféle csodák. Nem győztünk ámulni és bámulni. Fájó szívvel indultunk haza. Ide még visszatérek a nyáron, és nektek is ajánlom. De ne egy napra menjetek, hanem legalább egy hétre!
Emlékül ezt egy keresztöltéssel és subrikálással hímzett könyvjelzőt hoztam Tákosról, egy madaras zsákocskát pedig Beregdarócról. Ugye, milyen szépek?
A képekre kattintva nagyban is megcsodálhatjátok őket.