Drótékszeresek játéka 2. - Wire wrapping challenge 2.

Már az első játék is remekül sikerült és bízom, hogy legalább akkora lelkesedéssel és lendülettel vág neki a drótékszeres csapat az új kihívásnak!

A házigazda szerepét Tábori Margit, azaz alkotó nevén Ékmíves vállalta, aki a szecesszió világába hív minket!

A további részleteket nála találjátok! :-)

Ne feledd, ha lemaradtál volna az előző játékról, akár most is csatlakozhatsz hozzánk!

Szkíta sólyom - férfi, női medál

A drótékszeres játék első fordulójára az őseink egyik mítikus, szent állatát, a Szkíta Aranykincsek közt is fellelhető Turulmadarat formáltam meg.


A honfoglalás mondájának, amikor a madár nyomán kerestek őseink új hazát, a valóságos alapja az, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna valóban addig vonultak Európában nyugat felé, amíg a kerecsensólyom - a turul - fészkel. A múlt, a történelem igazolta, hogy a Turul-mítosz eltűnése - az Árpád-ház kihalása - indította meg a magyar önállóság megszűnését.

Maga a "turul" szó török eredetű (togrul, turgul=vadászsólyom, illetve "kiváló tulajdonságokkal rendelkező, kedvenc ragadozó madár"). Sólyom-ábrázolást találunk egy Noin-Ula-i szkíta szőnyegen, az issziki halomsír egyik halottjának övén, egy Kr.előtti 1200-ból származó mezopotámiai kődoboz tetején, egy Kr.utáni II. századi párthus király szobrán, egy VII. századi szászánida ezüsttálon és még sok tárgyon. Ott találjuk a hunok címerein, az avarok szíjvégein (keceli lelet), a honfoglalás kori rakamazi tarsolylemezen, hajkorongokon, gyűrűkön és

a magyar királyok első címerszerűen ábrázolt szimbóluma is a turul volt. A magyar nyelvben három szó van, amely a sólyomra és a sólyomkultuszra utal: a "kerecsen", a "zongor" és a "turul". A középső a Zsombor férfinévben él tovább. Krónikáink után a "turul" szó - név - hosszú időre feledésbe ment, illetve el kellett felejtenünk. Csak a XIX. században került ismét elő őstörténetünk e fontos jelképe.

Akár a kerecsensólymot, akár az altaji havasi sólymot tekintjük turulnak - a vita eldöntése a szakemberek dolga - a turul a legjobb solymászmadár, de nem olyan ritka, hogy még senki nem látott volna olyant. Van bizonyos misztikus vonása, ami fantomszerűvé teszi, ezért válhatott az egykori hús-vér, létező madárból szimbólum. A turul volt az eszményi, a hibátlan, a győzhetetlen, vagyis az isteni. Ezért lehetett a magyarok uralkodóinak jelképe, majd így lett újra a Turul-legenda feledésével, a Turul-család kihalásával megint solymászmadár.

Ősi magyar népmesénk hőse egy "isteni madár", amely kiszabadítja a Napot, feleséget is szerez magának és a mese végén király lesz. Népmeséinkben egy embert magasba emelő turulmadár alakja is előfordul, amelyet repülés közben etetni és itatni kell; ezt örökíti meg a nagyszentmiklósi 2. számú korsón látható madár, amint karmai között egy nőalakot ment ki a rabságából. Ha a magasba emelt alak férfi, - mint az 5. számú korsón, - akkor a madár a hős társa, aki a társai által cserben (az alvilágban) hagyott hőst segíti vissza az emberek világába, hogy ott visszaszerezze az elrabolt menyasszonyát és az őt megillető trónt. Népművészetünkben is ott van a turul, egyre inkább háttérbe húzódva, pedig a turul a magyarok ősi, feledésbe merült hitvilágának máig fennmaradt főszereplője.

Ollóztam: Dr. Kiszely István, A magyar nép őstörténete

Drótékszeresek játéka 1.

Bevallom, sok-sok kérdés merült fel bennem, vajon milyen fogadtatásra talál a kezdeményezésem, ha lelkesedtek is, mennyire tetszik a legelső téma nektek, s mindezek mellett ezernyi apróság. Viszont úgy éreztem bele kell vágnom, és örülök, hogy megtettem ezt a lépést, mert rengeteg pozitív visszajelzést kaptam tőletek a játékkal kapcsolatban! Azt, hogy igénylitek a közös alkotást, és általa elindul közöttünk valami féle párbeszéd, talán picit jobban megismerjük egymást.
Nagyon köszönöm a nyitottságotokat, az észrevételeiteket, kérdéseiteket, segítségeteket!
A magyaros témával kapcsolatosan is többen közületek megírta, milyen régen foglalkoztat titeket, s milyen jó, hogy most "muszáj" ebben gondolkodnia, terveznie, utána néznie a motívumainknak.
S igen, ez volt a tervem: felpezsdíteni, fertőzni, de csakis pozitív értelemben! :-)

Lássuk a műveket!
1, Stigmont Judit (stigi2): Dunaszekcsői hajfonatkorong mintájából készített medált

2, Réczey Melinda (Kreagora): Gránát-ezüst tulipántja

3, Dobos Vera (Vegazus): Kalocsai harangvirág motívumából készített nyaklánca

4, Tábori Margit (Ékmíves): Matyó hímzésmintás szettje, zsínóros láncszemekkel

5, Szentpétery Zsófia (Wirednoli): Csodaszarvas medálja

6, Zsámboki Mónika (ZsaMo): Sújtásmintás medálos lánc

7, Csiki Enikő (Inky): Szív motívumos lánca

8, Lakatos Éva (Beadbox): Magyar népmesés könyvjelzője

9, Nagy-Kőszegi Kriszta (Tinagyöngye): Tulpia, azaz tulipántos karkötője

10, Perényi Anna (Anna ékszer): Kalotaszegi írásos varrottas mintájából készített medált

11, Szabó Réka Manon (La Petite): Sújtások mellett a kalárisok és a népdalok ihlette karkötő és gyűrű szettje
12, Sziszik Zita (Zita ékszerei): Virágos medálja és fülbevalói
13, Ifju-Tóth Enikő (Crazychick): Tulipántban a szív medálja

14, Nagy Veronika (Vera Násfa): Szkíta, vagy Fehér sólyom

Köszönöm a játékot! Véleményem szerint mind gyönyörűek, nagyon sokat kaptam tőletek! Tegnap este 9-től teljesen karácsonyi érzésem volt, ahogy jöttek tőletek a levelek, s benne az ékek! :-D

Kérlek benneteket, tegyétek majd ki az ékeiteket a felületetekre a leírásal együtt, hogy minél többen megcsodálhassák, és láthassák azokat több fotóval, illetve mi ihlette azokat!

Kérdés felétek: ma jutott az eszembe, hogy Bardócz Évinek van egy blogja (Régi Magyar Motívumaink Új Köntösben), amibe szívesen betenné a műveinket. Beleegyeztek, hogy ott is megjelenjenek?

A következő forduló háziasszonya: TÁBORI MARGIT, ő jelentkezett elsőként erre a nemes feladatra! :-)