Mit eredményez, ha az ember egyedül üldögél itthon húsvétkor? Először is egy csomót nézegeti a netet, aztán rálel ilyesmikre, inspirálódik, majd nekiül horgolni és átvált kitűző-üzemmódba. Most már elpakolom a fonalaimat meg a gyöngyöket, de tényleg.

Megyek is, eszem inkább a főtt sonkából. További szép ünnepet! 

Boldog nyulat! :)

- forrás: internet -

Ma este néhány kitűzőt hoztam, az elmúlt napokban horgoltam őket. Kettő ajándékba készült egyik barátnőmnek, akinek már nagyon sokszor megígértem, hogy készítek valami hasonlót. Igyekeztem az ő színvilágához igazodni, úgy láttam ez neki is feltűnt :)
Valószínűleg még azért fejlesztem ezt a prototípust, pl. kitűző alapra fogom ráapplikálni, nem biztostűre - így szerintem egy kissé házias megoldású, bár ez csak akkor látszik, ha hasra fordítom őket ;)

Sokat bajmolódtam a képek egybeszerkesztésével - no, ezt is gyakorolni kell még...

zene alkonyathoz

Nem is gondoltam, hogy ez az új blog ennyire előmozdítja majd a blogolási hajlandóságomat ... Bár talán még korai hosszútávú következtetéseket levonni... ;)

Mindenesetre a mai bejegyzés apropója egy tegnap este  éjjel készült mobiltelefontartó zsákocska D-nek, kedves kolléganőmnek sok-sok szeretettel. (Mit is csinálhatna ügyeletben az egyszeri nevelő? :)

Alapvetően majdnem elégedett vagyok vele, bár meg kell állapítanom, hogy a színekről még van mit tanulnom, ugyanúgy a keresztszemek irányáról is, no de mindegy. A mintát meglátva egy másik kolléganőm megállapította, hogy ez bizony csüngős fukszia. Én ugyan nem értek nagyon a növényekhez, de talán van benne valami.

Íme tehát a bagoly medve varrománya:

Sajnos a fotózással nem volt szerencsém, valahogy nem akart kisütni a nap, mikor én szerettem volna. Hát-hát... Remélem azért így is jól látszik.

Én ugyan még sehol sem tartok, mint blogger, szóval leginkább az egésznek gesztusértéke van, de szeretném felhívni a figyelmet Erzsó blogjára, akinek nagyon tetszenek a munkái. Játékot is hirdetett, érdemes megnézni ;)

zöld, zöld!

Akárhányszor beszabadulok egy gyöngyboltba, valami zöldet mindig kell vennem. Még akkor is, ha nem is úgy terveztem! Nem értem. Aztán a rengeteg zöld gyöngy hónapokig heverészik a tartóban, hogy aztán egyszerre csak megszálljon az ihlet és tádámmm, kész is.
Íme tehát a ma délelőtti ihletődés. A másik kettő még tavaly augusztusban készült.

 - változatok egy témára -

És az asztalom, ihletődés közben. A jobb felső sarokban látszik, hogy a kávénak sokat köszönhetek ;)

Még sosem vettem bútort a neten. A múlt hetek egyikében mégis beleszerelmesedtem egy fenyő szekrénybe és jól lecsaptam rá. (fotó később)
Hát ... nem tudom, ezentúl mennyire lesz ez szokásom, tény, hogy jobb ha meg tudom szemlélni vásárlás előtt tüzetesen. Mert mikor felcipeltük, akkor láttam, hogy kicsit nyomi a hátlapja, vagyis ki kell majd cserélnem; az oldalélei a szakszerűtlen szállítás következtében pedig megkarmolva, leverve... Szerencsére ez is orvosolható majd alkalomadtán.

Mivel egy garázsban tárolták kicsit porszagú is. (jogos a kérdés, hogy akkor miért vettem meg?? :))

Ezt a porszagot most szüntetem meg épp, alaposan áttörölgettem, egész nap szellőztetem és ha kész lesz, ezt a levendulával töltött zsákocskát fogom használni az illatosítására.

Tegnap készült, ügyeletben, kézzel.

Respect a Szalag- és zsinórgyár boltjának (sajnos nem az eladóknak...), oda csak úgy fogok ezentúl járni, hogy előtte spórolok, mert képes vagyok a fél fizetésemet otthagyni :)