Mentőöv és hajókötél (FREEBIE)

Nem tud úgy kirándulni menni a scrap-rajongó, hogy ne kémleljen körbe itt-ott kiegészítő tárgyak után... Én ma egy kis kompon találtam két tárgyat, amelyeket ezennel közkinccsé teszek - használjátok egészséggel!:-)

Letöltés itt / download here (4,7 Mb)

Apa + én

A tegnapi csodaboltos beszerzésből rögtön alkottam is. Lelkendezve fedeztem fel ott ugyanis egy olyan Daisy d's háttérpapírt, ami pontosan Linsey (scrap.hu) heti kihívásához lett kitalálva:

"A 17. gyorskör Téma: "Apu és én"

Természetesen lehet saját szemszögből, vagy a gyermekünkéből is, ez szabadon választható.
A lényeg az apa-gyermek kapcsolat.
Nehezítésképp: Az oldalra kérném szépen az ANGOL ABC betűit:
Bármilyen formában megfelel.
Feltöltés: Jövő hét szombat, azaz 31-e."

A háttérpapír pedig színes négyzetekben számokat és betűket tartalmaz - szerintetek mennyire örültem meg neki, amikor megláttam...?;-D

Képnek pedig az elmúlt hónapban egy margitszigeti kirándulásunkon készült apa-fia fotót választottam, a mostani kedvencemet Róluk - ráadásul abban a formában, amiben ez már digitálisan fel van dolgozva:

A kép kiemelésére sima négyzetrácsos lapot téptem ki egy régi füzetből, amit aztán tépéssel formáztam és krétáztam.

Utána elhelyeztem, felragasztottam a négyzetrácsos papírt és a képet, az előbbinek aztán még itt-ott betépegettem a szélét és utánkrétáztam. Az egész tabló széleit is krétáztam. Ekkor került elő az új pecsét, egy egyszerű sarok-inda, amivel a kép jobb felső sarkához és az oldal egy másik pontjára is pecsételtem.

Kiválasztottam egy halványkék-indás Daisy D's címkét, amit egy kis kétoldalú ragasztóval egy vastagabb A4-es papírra ragasztottam, amin előzetesen kipróbáltam, pontosan hová esik a nyomtatásban a felirat - így tökéletesen oda került a kis címkén a cím, ahová szántam.:-) Aztán leszedtem a papírról és egy zöld, indás Rayher szalagra fűzve tettem a kép mellé. A szalagból a kép fölé is jutott, végül pedig a szalagok végeit egy nagy bordó papírvirág fogja össze (235 ft volt egy másik kreatívboltban).

Pár hete az íróasztal-fiókomban pakolva találtam egy réges-régen vett, és valójában sosem használt kis "m"-betűs pecsétet, ami így elég sokáig várt, hogy értelme legyen a létezésének: mostantól minden hagyományos tablóm sarkába fogok nyomni vele egy iniciálét, ami arra utal, hogy az az én munkám!:-)

Ez pedig a kész oldal:-):

Ajánló

Göd szomszédságában lakva gyakran járunk arra, van ott minden: babaúszás, szuper zöldséges, sok kertészet, barátok, jó kis étterem... És ma kiderült, hogy egy kreatívbolt is. De milyen!!:-O

Egy régi épület aljában van berendezve, ami az úttól messzebb, de nem kerítés mögött áll. Viszont egy kis utacska vezet a bejáratig, kétoldalán máris mesebeli kerámia-fém figurák és kaspós virágok fogadnak. Aztán odabent elszabadul a Csoda: az eladó rendkívül szimpatikusan fogadja a manónyi gyermekemet, eljátszik vele fa-gyümölcsgyöngyökkel, amíg körülnézek és válogatok; valamint nem lehet betelni a látvánnyal és a kínálattal. Vérbeli kreatív paradicsom, tálalószekrényekből kiömlő alapanyagokkal, bevonható fém- és faedényekkel, festékekkel, gyöngyökkel, szalagokkal, lehetetlen felsorolni - ééééés: scrapbook-háttérpapírokkal, kaparós matricákkal, fém rátétekkel, olyasmikkel, amiket nagyobb boltokban még csak nem is láttam (pedig azért mindegyik kínálatát már kívülről fújom)! A másik kisebb helyiségben pedig amolyan korongozós-hangulat van összehozva, ilyesmik iránt érdeklődőknek.

Igen sok hangulatos szatócsboltocskában és lakberendezési üzletben, virágboltban, gyöngyárudában megfordultam már életemben, külföldön is - de ez mindközül is az elsők között van. "Molyolda" a neve (honlapot nem találtam hozzá:-)), keresd Alsógödön, a művelődési ház mellett!:-)

Scrap-alkotóműhely

Szeretek nőkkel összejönni és alkotni. Pár évvel ezelőtt volt egy efféle, netes ismeretségből indult "varrókörünk" - gyöngyöt fűztünk, keresztszemeztünk, mackókat varrtunk, ablakképeket csináltunk. De... "régen" és "volt". Anyuval és nagymamámmal évente egyszer koranyáron (lassan itt is az ideje!:-)) az eperlekvárfőzés is hasonló mulatság. Jó bizony néha ilyen "yin"-es energiák között találkozni, mint régen az asszonyok kukoricamorzsoláskor, vagy a fonóban - csak mondjuk éneklés helyett csevegéssel, citromfűteával és csokis kispereccel.

Így volt most vasárnap is, kedves ismerősökkel és anyuval - természetesen! - scrap-délutánt csaptunk. Vágtunk, illesztgettünk, ragasztgattunk a nyitott teraszajtónál, kellemesen meleg és kellemesen hűvös volt egyszerre, minden pont tökéletes!:-)

Az enyém ez lett, egy április elejei képnek csináltam "körítést", ami már elég régóta várakozott itt az íróasztalon. Gyárilag kopott Basicgray háttért használtam, a komment egy kézzel tépett, vajszínű pasztellpapírra került, az orgonák Brenda Walton gyönyrörű készletéből vannak. A kép alatt kicsit nagyobbra hagytam a keretet, szélét kékkel krétáztam és még egy lila csíkot is húztam körbe, így került minden - optikailag is - a helyére. A kép is lilás árnyalatban lett nyomtatva, a feliratot pedig ugyanabból a vajszínű pasztellpapírból betűnként szabdaltam.

Csend

Egy május eleji, dunaparti séta ihlette ezt az oldalt. A nagy egyszínű felülettel és a szabályos, egyszerű elrendezéssel a pillanat nyugalmát és az egyensúlyt, harmóniát próbáltam érzékeltetni. A kis hold egy valódi fém kiegészítő.

Tavaszi ajándékok

Kicsit elmaradtam a hagyományos "alkotmányok" dokumentálásával, ezennel próbálom pótolni.

Ott volt például az Anyák Napja, amire anyukámnak és Párom anyukájának is jutott valami saját készítésű dolog. Anyu egy hagyományos tablót kapott, amit a scrap.hu stafétájába beszállva készítettem:

Itt sima barna csomagolópapírra dolgoztam, amire szabásmintákat rajzoltam fekete vékonyhegyű filctollal. A nyilat Basicgray papírból vágtam ki, fölé előre gyártott színes betűket ragasztottam, a komment anyílra került kézírással. A viágokat a képek alá és fölé ragasztottam, egyikat miltonkapoccsal rögzítettem. A "nagyi" betűi színes kaparós matricák.

Az alábbi mini album a kisfiam másik nagymamájának készült, Gigi leírása alapján - köszönöm az ötletet!!:-)

És végül, de nem utolsó sorban egy másik, szülinapos stafétába is beszálltam, egy hagyományos lapot készítettem Csutinak.

Először egy nagyobb méretű üdvözlőlap nagyságúra vágtam és hajtottam egy vastag kartont, majd kiválogattam hozzá a színes papírokat. A lapra szabad kézzel berajzoltam a vonalakat, amelyek meghatározták az egyes papír-részek nagyságát és ez alapján kivágtam majd felragasztottam a "patchwork" papírdarabokat.

A felragasztott színes papírok szélét pasztellceruzával satíroztam, aztán felragasztottam a kiegészítőket, a képeket, a virágot, a szalagokat.

És íme a végeredmény - amit kicsit korábban küldtem el aztán az ünnepeltnek, mert egyikünk se bírta volna ki máig...:-D
Boldog szülinapot, Csuti!:-)

Digitális tanulmányút

Igen, egy nagyszerű "tanulmányút" volt ez az intenzív "digi-scrap-hét" a számomra a hétvégi gyerekképekből, amelynek eredményeit az előző két bejegyzésemben láthatjátok. Belekóstolgattam több stílusba, maradva főként egy vintage-vonalnál, annak különböző vetületeit ízlelgetve és így a végére nagyon szépen ki is alakult, mi az, ami igazán "én vagyok". Sokat tanultam, alakult közben a saját "hangom", amivel végre igazán teljesen természetesen, gördülékenyen tudok alkotni.

Íme, a végére egy saját készítésű fotó saját körítéssel a barátnőmről, akinek az előző bejegyzések alatt készült oldalaim gyönyörű fotóit köszönhetem - köszönöm a képeket, Szilvi!!:-)

Baby Vintage 2.

Van még!:-)

Ódon hangulatban - Baby Vintage

Barátnőm a fotózás szerelmese. Hobbifotós ugyan, de nagyon tehetséges és végre kiváló gépe is van, kiváló kiegészítőkkel. Felkerekedtünk hát családostól (neki két manója van, nekem egyetlen Andrisom) és a szentendrei skanzenban kötöttünk ki, ahol meg is leltük a megfelelő hátteret a fotózáshoz. Mostanában ugyanis mindketten beleszerettük az amolyan régies-gyermekes hangulatú képekbe és alkotó lelkek lévén rögtön mi is szerettünk volna ilyesmit létrehozni. Ő képekben, én a képekből körítéssel. Ujjongtunk egy-egy régi istállóépület, szénakazal, fonott kerítés vagy faajtó láttán - neki kattogott a gépe, nekem pedig az agyam, hogy micsoda scrap-oldalak lesznek ebből!!:-D

A képek kiválóak lettek és eddig ezek az oldalak születtek belőlük:

Van még jópár, amit fel fogok dolgozni és egy önálló albumot készítek belőle, szerintem - remélem:-) - gyönyörű emlék lesz mindkét családnak.

A hagyományos scrapbook híve vagyok ugyan, de ez most egy nagyon értékes "kirándulás" a digitális világába kicsit komolyabban is, úgy érzem....:-)

Kincsesláda

Barátnőm 2,5 éves kislányának készítettem ma ezt a kb. 15x15 cm-es dobozt, amolyan gyermekkori "hercegnős-kincsesládikának".

A vastag kartonból készített sima fehér színű dobozt és a nagy hungarocel(?)-virágot a tetejére készen vettem, majd kerestem 4-5 féle papírt, amelyek harmonizálnak egymással színben (egy Basicgray készletet választottam) és kezdődhetett a munka!

Először a tetejét vontam be papírral, majd körben egy vajszínű, a doboz szélével megegyező szélességű szalagot ragasztottam és rá három régi (tényleg régi!:-)) gombot tettem. Ezután következett a legizgalmasabb rész: a virág díszítése. A tetejéhez egyszínű papírt választottam, hogy a doboz tetejének a mintáját ne üsse, körberajzoltam a virág alapján, majd kivágtam és ráragasztottam. Aztán a virág szélét körbe piros színű papírcsíkkal vontam be, de túl nagy lett a kimaradó fehér rész a két papír között (magyarul elrontottam), ekkor jött a gyűrt fehér selyempapír ötlete. Vágtam egy vastag sávot és gyűrve ráragasztgattam a virág szélére, aztán az egészet a doboz tetejére. Végül jött még rá egy zöld papírvirág és a közepébe még egy régi, nagy gomb. A teteje széleit és a virágot is barna pasztellceruzával satíroztam, öregítettem.

A doboz aljával egyszerűbb dolgom volt, háromfajta papírral vontam be az oldalakat (a pöttyös kétszer került sorra) és két-két oldalon alul végigfuttatam egy vajszínű-bolyhos szalagot és egy vékony, zöld selyemszalagot. A dobozok oldalait szintén öregítettem, az egyik oldalra pedig felkerült apró falapokra nyomtatott betűkből az ünnepelt neve is.

The temple's secret - mini kit (FREEBIE)

Párom édesapja talált egy több mint 200 éves templomban egy régi füzet- vagy jegyzetborítót. Egy kopott, szakadt kemény papírdarab, rengeteg titokkal... Egyik oldalán egy üres címke, név és egyéb felirat nélkül, a borító belső oldalán pedig kézírás: zsoltáros énekek csoportosítása, mikor melyiket szokás, illő énekelni vasárnaponként. Egy ilyen relikvia a történelem maga, avítt szakadságában is gyönyörű - bár valójában egy használhatatlan, tűzrevaló holmi lenne... Lenne! Node engem megihletett egy újabb mini készlethez.

Használjátok egészséggel még legalább 200 évig!:-)

Download here / letöltés (25 MB)

Kihívások

A scrap.hu oldalon egymást érik a heti- és egyéb kihívások. Próbálok ezeken rendszeresen részt venni, mert sokat lehet tanulni belőlük, mások munkáiból és úgy igazítani a saját képekből az oldalt, hogy az bizonyos szempontoknak megfeleljen... Hát az nem egyszerű. Szerencsére.:-)

Az e heti, 14. kihívás Didótól így hangzott:

"1 darab egész alakos fotó
4 darab láb

GYermek,
Oda
Rakhatsz rá
Szalagot, varrást,
Kiegészítőként virágot, ahová szeretnél, de
Összesen legyen rajta 2 szín, és
Ráérsz szombaton feltölteni
Ja és mindezt minimálban, na jó, csak vicceltem , vagy mégsem? Rád bízom, döntsd el magad!
Jó alkotást Mindenkinek !"

Szeretek hagyományosat csinálni, ezúttal viszont egy digi oldalt készítettem Andris és Stefi keddi vácrátóti kalandjáról:

Köszönjük az inspirációt!:-)