Kiknek az érdeke, hogy tudatlanok maradjunk? (Részlet a TEReMtÉSZET c. könyvemből)

Élet-Tér (Részlet a TEReMtÉSZET c. könyvemből)

TEReMtÉSZET - Teremtő gondolat

Részlet a TEReMtÉSZET c. könyvemből: Emberi építmények mulandósága

A teremtés folyamatos, változó, izgalmas, csodálatos meglepetéseket hordoz magában. A teremtő természet öröme fejeződik ki a sziklában, a tölgyfában, a vadmacskában, a pillangóban vagy a ganéjtúró bogárban! Megszületik, fennmarad, fejlődik, változik, majd elpusztul és lebomlik. Ahol folyamatos a megújulás, ott nincs is semmi gond, minden egyensúlyban van. Az emberi teremtészetnek is hasonlóképp kell működnie, ha valamit hosszú ideig fenn akarunk tartani. 

Volt egyszer egy filmsorozat a History TV-n, „Élet az ember után” címmel, és arról szólt, mi történne épített környezetünkkel, tárgyainkkal, ha hirtelen eltűnne az emberiség. Döbbenetes képeket mutattak: szinte azonnal elkezdődne a pusztulás. A világ nagyvárosainak acélszerkezetes felhőkarcolói kísérteties, zöld folyondárokkal befutott csontvázakká válnának röpke pár évtized, évszázad múlva. Egyértelműen az élet győzedelmeskedne az acél és beton felett. A valaha csúcsforgalmat, dugókat látott autópályák folyómederré válnának néhány ezer év alatt. A híres New York-i metrót elöntené a tenger, és soha nem látott víz alatti élővilág telepedne meg benne. 

Megjegyzem, ugyanez történne nálunk is, csak kicsiben. 10000 év múlva szinte nyomunk sem volna, kivéve talán a hatalmas völgyzáró gátakat, melyek akkorra már függőleges sziklafalnak tűnnek. Néhány éve volt egy állandóan visszatérő álmom. Budapesten sétáltam, de az épületek javarészt romokban hevertek. Sehol senki, nagy csend, csak a természet hangjai. A 4-es/6-os villamos nyomvonalán sétáltam a Nagykörúton. Nem úgy nézett ki, hogy lebombázták volna a házakat, hanem egyszerűen sorsukra hagyták őket, és a növények, állatok újra benépesítették. Valahogy mégsem volt kellemetlen nekem a látvány, inkább hallatlanul békés, nyugalmas. Olyan érzés, hogy Budapestet nem szennyezik többé, a lakosok és az ipar nem önti mocskát többé a Dunába. A levegő újra tiszta, virágillatú. A talán nem is olyan távoli jövőből térjünk vissza a jelenbe, és repüljünk a képzelet szárnyán a „történelem előtti” időkbe, az Aranykorba! Vajon milyen lehetett a Kárpát- medence 5-10-15-30-100 ezer évvel ezelőtt?

Ugyanez meghallgatható itt: https://soundcloud.com/tamana-teremt-szet-kutat/emberi-p-tm-nyek-muland-s-ga

Új videóm: Élő és élettelen