Fehér homok, rattan ágyak, dj pult.
Azt hittem soha nem fogok ide jönni, hogy ide csak menő arcok járnak, hogy innét majd kinéznek engem, hogy itt mindenki tökéletes testű, nagyon márkás cuccokat viselő, levető ember. És max. 18 éves.
De nem. Itt csak az számít, hogy csak te számítasz, más nem. Ha van hely a törölköződnek, leteríted, lefekszel, napozol, hallgatod a zenét, és simogatod a kedvesed hátát.
Nem kell kérned a fekvő alakok közt cikázó pincérektől, ha nem akarsz, de nagyon nagy hangulata van beülni a bárba, és meginni egy pohár gyöngyöző rosét üvegpohárban a nagy melegben. Miközben csöpög a víz a bikinidből…Ezt persze nem egyedül…
De este a naplemente után nyugodtan kiülhettem egyedül limonádézni, olvasni, vagy éjszaka csatangolni.
Napozás közben gyönyörű testű hosztesz fiúk és lányok spriccelnek rád hűsítő vízpermetet, ha kéred, van, aki bikiniben táncol a homokban, nem tud estig várni. Egész nap buli van. És nyár. Meg szerelem.
Vannak, akik hűtőtáskában hoznak ebédet, meg koktélnak valót, és a fehér homokos placc közepén készítik el maguknak az ütős italokat.
A legdurvább a vízbe vezető lépcsőn ülő két kiscsajszi volt, akik 11-kor 40 fokban üvegből itták a viszkit. Biztos beájulás….
És nem csak a tökéletesre gyúrt barnára sült pasik és csajok helye ez, sőt, közelről már ezek a fazonok sem mutatnak olyan jól.
A csajoknak ugyanúgy lóg a melle, vagy a feneke, mint a strand túlsó részén, ahol a „boldog” kiscsaládok pihennek.
Távol a zenétől, a pörgéstől…
Fura érzés volt, hogy én annyira szerettem ezt a helyet, nappal, délután, este, éjjel, de a barátaim közül, akiket elhívtam ide, senkinek sem tetszett.
Magamutogatónak, zajosnak gondoltátok. Nem hagytátok, hogy az előítéletetek megdőljön. Nem hagytátok, hogy átjárjon benneteket a semmivel nem kell törődni érzés.
Nekem ez fura volt, és azt gondolom, engem is furának találtok emiatt. Hogy én szerettem ezt a helyet, ezt a nyarat.
Így ezzel a sok, hangos, pörgős, bulizós szereplőjével együtt.
