2007. szeptember 16., vasárnap

Méteres

Ez itt gyerekkorom kedvenc sütije. Az egyik rokonunk készítette és ha mentünk vacsira, mindig az volt az első kérdésem, hogy van-e méteres. Már a neve olyan misztikus egy kisgyerek számára, úgy tűnt, hogy ez a világ legkülönlegesebb sütije :) Egyértelmű volt, hogy ezt nekem is meg kell tanulni, de sokáig azt hittem, hogy vmi őrült bonyodalmas dolog, úgyhogy csak nem olyan rég, talán két éve próbáltam először, amikor nagyon bátornak éreztem magam. Az első nagyon bénácska lett, de olyan finom, mint régen. Persze egyáltalán nem bonyolult, csak kicsit macerás, de megéri.

Recept:


  • 4 db tojás
  • 26 dkg porcukor
  • 26 dkg liszt
  • 3/4 cs sütőpor
  • 1 dl olaj
  • 1 dl meleg víz + 1 ek
  • 2 ek kakaó
  • 1 cs puncspuding
  • 3,5 dl tej
  • 15 dkg margarin
  • 20 dkg porcukor
  • 4 ek rum
  • 2 tábla étcsoki
  • 5 ek olaj

A fehérjéből kemény habot verünk. A 4 sárgáját kikeverjük a porcukorral, apránként belekeverjük a vizet, az olajat és a sütőporos lisztet, végül óvatosan a habot. A tészta felét kivajazott, kilisztezett (szerintem rétesliszt, de lehet sima is) őzgerincformába öntjük, a másik felébe belekeverünk 2 ek kakaóport és 1 ek vizet, majd beleöntjük egy másik kivajazott, kilisztezett őzgerincbe. 180 fokon kb. 25-30 perc alatt megsül (tűpróba). Hagyjuk kihűlni. Közben 3,5 dl tejjel megfőzzük a pudingot és gyakran kevergetve kihűtjük. Ha minden megfelelő hőfokú, kikeverjük a margarint a 20 dkg porcukorral és 4 ek rummal, majd szinte kanalanként beledolgozzuk a pudingot is (kézi mixerrel). A megsült tésztákat a bordák mentén felvágjuk (2 centis szeletekre) és a krémmel összeragasztjuk: egy csokis, egy fehér. 2 rúd lesz. Végül gőz fölött megolvasztjuk a csokit az 5 ek olajjal és bevonjuk a rudakat. Hűtőben jól kihűtjük. Ferdén szeletelve tálaljuk.

13 megjegyzés:

Zsuzsa írta...

Bizony, a jó öreg méteres torta! Mi is imádtuk! A nagynéném sütötte, néha nosztalgiából ma is megkérem, hogy süssön egyet. Most megint kedvet kaptam. :)Az övé is hasonlóan néz ki.

Névtelen írta...

Hmm, de régen ettem :-). Nagymamám sütötte mindig, de már évek óta nem süt. Pedig olyan finom! Asszem, nekem is meg kéne tanulnom :-).

Névtelen írta...

nálunk kicsit más a recept, és nincs olyan hosszú tálcánk, így inkább két félméteres névre hallgat :)) És a rohadt kakaós tészta mindig jobban megdagad, sütés előtt ki kell kalkulálni...

Pocaknyúl írta...

Sajna nekem is csak félmétereseim lettek :) Pedig egyszer nagyon mókás lenne egy nagyot csinálni. Amúgy nagyon egyszerű, próbáljátok ki, csak egy pici idő kell hozzá :)
A csokis tészta nekemis mindig nagyobb, mert mire megint ilyet csinálok, elfelejtem, hogy kicsit több fehér tésztát töltsek a formába. Volt már, hogy levágtam az alját :D

Névtelen írta...

jaj de megorultem, mikor az rss-olvasoban meglattam a meteres cimet :)
bar a nagymamam receptfuzeteben meteres tortakent van bejegyezve. eleg gyakran csinalt ilyet, es en is nagyon imadtam! es ugyanugy nezett ki, mint a kepen. koszonom nagyon nagyon nagyon :)))
rokonaid az orszag mely reszen laknak?:)

Pocaknyúl írta...

Miskolcon és környékén :)
Nagyon örülök, hogy hasznos volt a recept, remélem ízleni fog, ha kipróbálod! :)

Névtelen írta...

miskolcooon? netán a nyuszik is ITT laknak??? a fentiek szerint anyukám 3 méterest szokott sütni, mert az övé 3 színű és főzött diókrémmel csinálj/ta, mert már elég régen nem süti. kicsit megfogyatkoztunk egy ekkora sütihez :(

Pocaknyúl írta...

Nahát, csak nem Te is miskolci vagy? :) Én már pesten élek 3 éve, a nyuszó is itt van, csak 2-3 hetente megyek haza. Látom nagyon izgatja a fantáziád a nyuszitéma, én meleg szívvel ajánlom őket ;)
A méteres meg isteni lehet diókrémmel is, igazából bárhogy lehet variálni, ettem már olyat, amiben felváltva puncs- és csokikrém volt. Mi ketten amúgy megettük ezt a mennyiséget minden gond nélkül :))

Áron írta...

egyre jobban irigylem ezt a lusta gréjt. :)

Unknown írta...

Szép, szép ez a félméteres, de... ööö... mikor lesz már frissítéééés?? :)))

Pocaknyúl írta...

Van pár új, majd ha lesz erőm, kirakom őket. Most nem nagyon van :)

Névtelen írta...

Hú, anyukám szokott mindig ilyet sütni, nálunk métereskalácsnak hívják (tatabányán). Imádom :)

Névtelen írta...

Eva Nekem is féméteresein lettek, de így is a család kedvence.