~ Sárga könyves út ~

2024. szeptember 29., vasárnap

Charmaine Wilkerson: Fekete torta – Blogturné Extra



A Könyvmolyképző Kiadónak köszönhetően újabb könyv jutott el hozzánk, amiből nemrég sorozat is készült a Disney+-ra. Tartsatok négy bloggerünkkel a turné során, és a végén ti is nyerhettek egy példányt a Fekete tortából.


Bevezetésnek extraként néhány idézetet hoztam nektek a könyvből. Jó olvasást hozzájuk!


1.

– Mindegy, nem állíthatsz meg – mondta Covey.
Lekanyarított egy darab mangót, és egészben lenyelte.
Ennyi elég volt. Lin kihúzta az övét a nadrágjából, és meglengett a bőrszíjat, hogy megleckézteti Covey-t. Vagy legalábbis azt remélte, hogy megleckézteti. Covey azonban rettenthetetlen volt. És egy rettenthetetlen lány, akinek sem anyja, sem férje, aki kordában tartsa, az veszélyes.


2.

Benny, aki bekerült abba az iskolába, amiről a szülei álmodtak.
Benny, aki tizenhét évesen osztályelső.
Benny, akit a fekete diákszövetségben rossz szemmel néznek.
Benny, aki nem elég fekete. Benny, aki nem elég fehér.
Benny, aki nem elég heteró. Benny, aki nem elég meleg.
Benny egyedül egy szombat este.
Benny az ágyban, tele zúzódásokkal.
Benny, aki papírokat ír alá az adminisztráción.
Benny, amint lesétál a márványlépcsőn.
Benny, aki tizenkilenc évesen kimaradt az egyetemről.


3.

A főiskola harmadik évében Bennyt két lány – akik látták, hogy flörtöl az egyik csajjal az afroamerikai diákszövetségből – sarokba szorította. Árulónak nevezték. Az egyikük belökte a szobájába, és amikor megbotlott az ágy fémlábában, és elesett, a lány arcon rúgta.
Sokkal inkább a döbbenet miatt maradt a földön, mint a csapástól, amit az iskolatársa mért rá.


4.

– Ne emelje fel rám a hangját, ifjú hölgy! – kérte Bert.
– Apu, te vagy az, aki kiabál velem. Te vagy az, aki megkérdezted tőlem, hogy járok-e valakivel. Te vagy az, aki azt kérdezte, miért nem hozok haza valakit. Én csak azt próbáltam elmagyarázni, hogy az lehet, hogy egy férfi lesz, de az is lehet, hogy nő.
– Szóval anyádnak és nekem nem kéne, hogy bajunk legyen azzal, hogy lefekszel valakivel?
– Nem fekszem le senkivel, apa. Ugyanazzal a nővel vagyok négy éve. Eddig csak pár emberrel randiztam. De nem ez a lényeg.
– A lényeg az, hogy még abban sem vagy biztos, hogy mit akarsz.
– De igen, biztos vagyok benne, apa. Ez vagyok én. Benny vagyok.


5.

Benny azzal az érzéssel nőtt fel, hogy vannak dolgok, amiket az anyja nem akart elmondani a múltjáról. Úgy nőtt fel, hogy azt hallotta, a szülei neveltetése nem volt olyan könnyű, mint az övé, ezért nem ragaszkodott ahhoz, hogy többet tudjon. Nos, most végre lehetősége nyílt rá, és már a gondolat is megrémíti őt. Úgy érzi, minél többet tud meg az anyjáról, annál távolabb kerül tőle.


6.

Azt mondogatta, apa talán visszajön érte, hogy a mennyországba vigye őt, hogy együtt legyen vele és anyuval, de az apácák azt mondták neki, hogy ez még túl korai lenne, neki még élnie kell, és először egy másik családhoz kell költöznie.


7.

Elly arra született, hogy átkutassa a szennyet, hogy megkeresse a történelmét és a jövőjét a kövületek, sziklák és üledékek között kutatva. Lehet, hogy az óráira hajcsattal a hajában, cipővel a lábán és könyvekkel a kezében sétálhatott, de most már tudta, hogy ezek felszínes dolgok, hogy az ő lényege nem az, amit mások adtak neki, vagy ahogy hívták, vagy amit mondtak neki, vagy épp megtagadtak tőle – tudta, hogy ezek közül egyiknek sincs semmi köze az igazi helyéhez a világban.


8.

Elly tízévesen mindig éhes volt, és sosem aludt.
Elly mezítláb járkált a hűvös csempéken a sötétben.
Elly imádkozott, hogy ne legyenek skorpiók a folyosón.
Elly a konyhaajtóban, a konzervdoboz után kutatva.
Elly, ahogy belélegzi a rummal átitatott gyümölcsök illatát.
Elly, aki süteménymorzsákat kapargat a dobozból.
Megnyalja az ujjait, és becsukja a fedelet.
Az ágya felé siet, imádkozik, hogy ne lássák meg az apácák.
Most megkapta a saját tortáját. A születésnapi gyertyák az övéi. A taps és az ölelések mind neki szóltak. A lányok, akikkel osztozott a londoni albérlet konyháján, hetekig áztatták a gyümölcsöket, és tették félre a tojásokat, csak neki. Elly még mindig anyátlan volt, még mindig apátlan, de nem volt egyedül.


9.

– Ez az – mondta a lány közelebb hajolva Covey-hoz –, amit én fogok csinálni. Ezt fogom csinálni az ápolónőképző után.
– Kagylókat fogsz gyűjteni?
– Nem – nevetett Elly. – Tanulmányozni fogom őket. Geológia. Mindent meg fogok tanulni a Földről, az óceánokról, a vulkánokról és a gleccserekről. Csak előbb ajánlást kell szereznem, hogy meggyőzzem az egyetemet, hogy ott tanulhassak. Volt már néhány nő, akinek sikerült, de...
Megállt, és élesen kifújta a levegőt, mire Covey bólintott. Ellynek ki sem kellett mondania.


10.

Ez a helyzet az emberekkel, gondolja Benny. Ránézhetsz egy emberre, és fogalmad sincs, mit rejt magában.


Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Ezúttal az lesz a feladatotok, hogy a Könyvmolyképző Kiadó oldalán található beleolvasó segítségével megválaszoljátok az állomásokon található kérdéseket. Írjátok be a helyes választ a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kérdés a játékhoz:

Kicsoda Mr. Mitch?


Állomáslista:

09. 29. Spirit Bliss Sárga könyves út – Extra
09. 30. Kitablar
10. 02. Utószó
10. 04. Spirit Bliss Sárga könyves út
10. 06. Csak olvass!

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2024. szeptember 25., szerda

Hugh Howey: Műszak (Siló 2.) – Blogturné



A Műszakban visszatérünk Hugh Howey elgondolkodtató és megrendítő világába! A Siló folytatásában újabb sorsok és újabb történetek várnak titeket és bloggereinket. Tartsatok velünk a gyűjtemény blogturnéján, és ne feledjetek el játszani sem, hiszen a turné végén a Könyvmolyképző Kiadónak hála egy szerencsés olvasónk meg is nyeri a Műszakot!


Miért választottam ezt a könyvet?

Imádtam, a Siló-sorozat 1. részét, és nagyon kíváncsi voltam rá, hogy is kezdődött ez az egész. Mi történt az emberiséggel, ki építette a silókat és mi célból, mi van a többi silóban, és mi lesz a már megismert karakterekkel? És úgy gondoltam, hogy talán a folytatásból választ kaphatok egy csomó kérdésemre.


Véleményem a könyvről

A kötetben ezúttal három nagyobb történet (vagyis műszak) található. Mindegyik a múltban játszódik, méghozzá több idősíkon, és csak a könyv végére érünk el odáig az időben, ahol az első könyv véget ért.

Az első műszakban egyfelől visszatérünk abba a világba, amit nagyjából most is ismerünk, pontosan 2049-be. A silók még nem léteznek, az emberiség él és virul, a politikusok pedig ármánykodnak. Végigkövethetjük, mi is történt az emberiséggel, hogyan jöttek létre a silók, és miként tört ki a világvége. Másfelől bepillantást nyerhetünk az 1-es számú silóba 2110-ben, ahol is hosszas hibernálásából felébresztenek egy Troy elnevezésű férfit, hogy átadják neki az ideiglenes műszakja alatt a silók tényleges irányítását.

A második műszak 2212-ben játszódik, a Nagy Felkelés évében. Ez az a felkelés, amelyet az 1. könyvben állandóan emlegetnek, de lényegében senki nem tud róla semmit, amit ténynek lehetne nevezni. Most megtudhatjuk, mi is történt, miért tört ki, hogyan alakult, ahogyan azt is, hogy ez alatt az idő alatt mi történt az 1-es silóban Troy újabb felébresztése során, miként reagáltak a felkelésre, min ügyködtek és ármánykodtak.

A harmadik műszak pedig 2345-ben játszódik már, megismerhetjük belőle az első könyvben is szereplő Solót, megtudhatjuk, az ő silójában mi történt pontosan, hogyan maradt tudomása szerint ő az egyetlen túlélő, és mivel teltek azok az évek, amiket teljesen magányosan töltött a silójában. Valamint persze azt is láthatjuk, mi történt ezen idő alatt az 1-es silóban Troyjal.

Amikor rájöttem, hogy ez a könyv visszarepít a múltba, egy kicsit megijedtem, mert megkedveltem az első könyv szereplőit, és tudni szerettem volna, mi is történt velük az első rész végét követően. De szerencsére annyira izgalmas volt ez a második rész, hogy bár az elején nem nagyon volt karakter, akit igazán a szívembe zártam volna, mégis azonnal beszippantott a történet. Nagyon izgalmas volt látni, hogy milyen is volt a silók előtt a világ. Ahogyan azt is, hogy mi hozta el végül a világvégét. Nagyjából sejtettem, hogy mi is történt, de végigolvasni az eseményeket még durvább volt. A silók ötletgazdáit lényegében pszichopata tömeggyilkosoknak tartom, és az érveik bár logikusnak tűnnek elsőre, mégis embertelenek és lényegében ostobaságok is. Nem akarom lelőni a poénokat, de igen, cseppet sem lepődtem meg, hogy ostoba, istenkomplexusos, ármánykodó politikusok állnak a háttérben, akik azt hiszik, mindent tökéletesen tudnak, és jogukban áll az egész emberiség helyett döntést hozniuk az egész emberiségről.

Donald karaktere az egyetlen a múltból, akivel nem igazán tudtam mit kezdeni. Nem velejéig gonosz, lényegében ő is csak egy bábu, akit átvertek az elején, de közben meg, amikor már valódi döntéseket hozhat önállóan, akkor is egy csomószor kegyetlenül dönt. A feleségével kapcsolatos átverés nyilvánvaló volt számomra, szóval kíváncsian vártam, hogy mit fog majd csinálni, ha rájön az igazságra. És nos, az utolsó két döntésével, ha nem is értek egyet, érzelmileg megértem.

A könyv végéig nem tudtam eldönteni, hogy ő most pozitív karakter lesz-e, avagy negatív. Simán el tudom képzelni, hogy bár átvertként kezdte, ő maga is végül olyanná válik, mint akik megvezették. De azt is el tudom képzelni, hogy szembemegy a rendszerrel, és segíteni fogja majd Juliette-éket és a többi, még működő silót.

Annyi biztos, hogy kiderültek olyan dolgok a kinti világgal kapcsolatban, amiknek egyfelől nagyon örültem, másfelől izgalmas folytatás kilátásával kecsegtettek. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy amit Donaldék megtudtak a drónnak köszönhetően, az tényleg valós-e, vagy újabb átverés. Ebben az esetben is bármelyiket el tudom képzelni.

A Nagy Felkelés története azért volt izgalmas, mert az első könyvből csak annyit tudtunk meg róla, hogy egyáltalán megtörtént. De hogy mi váltotta ki, kik harcoltak kikkel, és pontosan hogyan is végződött, arról semmiféle információnk nem volt. Mission jó főszereplő karakter volt ehhez a részhez, szimpatikus volt, együtt lehetett érezni vele, és az ember izgult miatta olvasás közben.

Solo, vagyis Jimmy története pedig azért volt érdekes, mert valamennyit tudtam arról, hogyan is menekült meg a silójában történt világvégétől, ahogyan azt is tudtam az első könyvből, hogy végül sok-sok év múlva Juliette rátalált, de hogy mi történt Jimmyvel a kettő között, azt elképzelni sem mertem. Őt már az első könyvben megszerettem, úgyhogy megrázó volt végigkövetni a fájdalommal, félelemmel és magánnyal teli éveit. Fájt a szívem a tudattól, hogy lényegében elvették a gyerekkorát, a fiatalkorát, az életének a legszebb időszakát, és hiába találkozott végül Juliettel, ezeket már nem kaphatja vissza. Szívből sajnáltam őt, és mindent, amit át kellett élnie. Nem csoda, hogy kicsit megzakkant szegény, és megmaradt azon a gyermeki szinten, ahány éves akkor volt, amikor az anyja és az apja megmentette őt.

A könyv végére összeérnek a szálak, eljutunk Juliette-ék idejéig, úgyhogy nagyon-nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz a harmadik részben, és alig várom, hogy elolvashassam.


Hogy tetszett ez a könyv?

Szerintem zseniális. Nagyon érdekes volt bepillantást nyerni a múltba, megnézni, mi is történt pontosan az emberiséggel, látni, mi történt a Nagy Felkelés alatt, valamint Jimmyvel, és az is igazán izgalmas volt, hogy végigkövethettem az 1. siló működését, ahol az egész esemény irányítói és támogatói vannak. Voltak ijesztő, megrázó, megható pillanatok, és az első szótól az utolsóig lekötött a történet.

Szóval összességében IMÁDOM ezt a könyvet.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, aki egy izgalmas, érdekes disztópiát szeretne olvasni.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Nyomozzatok, olvassatok! Minden állomáson találtok egy kérdést, amire a Könyvmolyképző Kiadó honlapján található beleolvasóban megtaláljátok a választ!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kérdés a játékhoz:

Minek a rövidítése a TárMel?


Állomáslista:

09. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út
09. 27. Hagyjatok! Olvasok!
09. 29. Könyv és más

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

Manon Fargetton: Tíz nap a világvége előtt – Blogturné Extra



A Könyvmolyképző Kiadónak és Manon Fargettonnak köszönhetően igazán megrázó, érdekes és izgalmas 10 napot követhetünk végig a Tíz nap a világvége előtt című könyvben. Éljétek át bloggereinkkel a sötét, mégis tanulságos napokat új turnénk keretében, és a végén ti is nyerhettek egy példányt a könyvből.


Ezúttal is tíz kedvcsináló idézetet hoztam nektek extraként. Jó olvasást hozzájuk!


1.

Mert eltökélte: ha törik, ha szakad, befejezi. Akkor is, ha soha senki nem fogja olvasni. Ha ez az utolsó, amit csinál, mielőtt megdöglik, akkor is véghez viszi. Muszáj. Nem teheti félre a szereplőit, nem hagyhatja sorsukra, nem hagyhatja cserben őket, tudnia kell, mi történik velük.
Ha elkezdünk egy könyvet, kutya kötelességünk befejezni.


2.

– Látom, nehéz megérteni. Annak ellenére, ami most történik, számomra még mindig van értelme az írásnak. Nem tehetek róla, ez van. Tudom, hogy nem fogja megállítani a robbanásokat, nem fogja megmenteni a világot. Engem viszont – valamiképpen – megment, kamaszkorom óta megment. És ez ma is így van, és holnap is így lesz. Én ilyen vagyok, sosem titkoltam ezt előtted, Sara, ezerszer figyelmeztettelek rá, hogy ez soha nem fog megváltozni, hogy soha nem fogok megváltozni, legalábbis ebben nem. És te mindig elmosolyodtál, a szemed forgattad, és azt mondtad, hülye vagyok. És azt, hogy olyannak szeretsz, amilyen vagyok.
Sara megtörli az arcát.
– Hazudtam.
– Tudom.
– De attól még szeretlek.
– Tudom.


3.

Agyalágyultak, gondolja Valentin, olyanok, mint az a sok ezer fanatikus, akik tegnap óta émelyítő bejegyzésekkel árasztják el a közösségi oldalakat: „ Isten megbüntet minket, el kell fogadnunk az Ő akaratát.” Hát, ha ez az ő akarata, elmehet a büdös francba, és bele együtt a hívei is!


4.

– Hát, ami engem illet – szólal meg széles mosollyal Brahim –, én bizony nagyon örülök, hogy itt vagyok veletek! Úgy igaz, ahogy mondom, sokkal rosszabb is lehetne!
– Annál is rosszabb, hogy az ember tudja, kilenc nap múlva meghal, és közben be van szorulva a dugóba? – kérdi kajánul Valentin.
– Igen. Ha az ember tudja, hogy kilenc nap múlva meghal, és közben hülyékkel van beszorulva a dugóba.


5.

– Bármi történjék is, ne kezdjetek el szaladni.
– Miért? – kérdezi Valentin.
– Mert mindenki ösztönösen utánatok vetné magát. És a szemkontaktust is kerüljétek. Lefelé nézzetek.
– Katona vagy?
– Nem – fúj nagyot a férfi, és most először mosolyodik el, lemondó mosollyal. – Csak meleg, és olyan közegből jövök, ahol ezt nem csípték.


6.

– Vicces, korábban azt gondoltam, ha ilyesmi történik velem – na nem pontosan ez, hanem, mondjuk valami gyógyíthatatlan betegség –, sajnálni fogom azokat a napokat, amikor csak döglöttem, és sorozatot néztem az ágyban.
– És?
– Hát nem. Még a legócskábbakat sem bánom, hogy megnéztem.
– Én sem!


7.

– Hiszel istenben, Brahim? – kérdezi hirtelen, ahogy az utat szegélyező fák alatt baktatnak.
– Igen. – Mielőtt folytatná, a férfi néhány másodpercre eltűnődik. – De azt nem hiszem, hogy minden egyes pillanatban figyel minket, és ítélkezik felettünk. Úgy értem, látszik, hogy nincs ideje mindenkivel egyenként törődni, épp elég, ha csak azt a rengeteg embert nézzük, aki szerte a világba gürcöl. Tudod, épp ezért kell az embereknek egymást segíteni, mert Ő nem bír mindent egyedül elvégezni. Nem kellene lépten-nyomon hozzá fohászkodni, csak akkor ha valami igazán fontosat kérünk. Különben csak összezavarjuk a jeleket, és nem tud azoknak válaszolni, akiknek igazán szüksége lenne a beavatkozásra.
– Szóval másoknak segíteni neked kicsit azt jelenti, mint elvégezni azt a munkát, amire Istennek nem jut ideje?


8.

– A szüleid megoldást keresnek, hogy megvédhessük magunkat.
– Te nem keresel?
– Én... nem.
– Miért?
– Mert ha valaki megoldást tud találni, az az anyukád. Mindig is nagyon értett hozzá, hogy megoldást találjon.


9.

Homokvárat akarsz építeni? Nem hiszem, Sara, hogy ez segíthetne a robbanásokkal szemben...
– Honnan tudod? Lehet, hogy pont ez a kulcs, ezzel lehet megállítani őket. Azok az eszelősök, akik elindították, csak arra várnak, hogy valahol valaki homokvárat építsen, hogy leállítsák az egészet. És persze erre senki nem gondol! Ez semmivel nem abszurdabb, mint ez az egész kurva helyzet, nem?


10.

– Nézz rám, Lili, nézz rám! Az lehetek, akit csak akarsz a hátralévő napjainkon. Mit szeretnél, ki legyek?
– Te.


Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Ezúttal a turnéállomásokon világvégefilmekkel kapcsolatos kérdésekre kell majd válaszolnotok. A helyes válaszokat írjátok be a Rafflecopter-doboz megfelelő helyére.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kérdés a játékhoz:

Milyen fajta kutyája van az egyetlen New York-i túlélőnek a Legenda vagyok című filmben?


Állomáslista:

09. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út – Extra
09. 27. Könyv és más
09. 29. Kelly és Lupi olvas
10. 01. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2024. szeptember 24., kedd

Hugh Howey: Műszak (Siló 2.) – Blogturné Extra



A Műszakban visszatérünk Hugh Howey elgondolkodtató és megrendítő világába! A Siló folytatásában újabb sorsok és újabb történetek várnak titeket és bloggereinket. Tartsatok velünk a gyűjtemény blogturnéján, és ne feledjetek el játszani sem, hiszen a turné végén a Könyvmolyképző Kiadónak hála egy szerencsés olvasónk meg is nyeri a Műszakot!


Ezúttal néhány érdekes, izgalmas idézetet hozok nektek extraként a könyvből. Remélem, felkelti a figyelmeteket, jó olvasást!


1.

– Csss, kicsim, minden rendben. – Helen átölelte a férjét, és próbálta csitítani. – Szeretlek – mondta.
Donald megint a szemét törölgette.
– Ezt is túl fogjuk élni – nyugtatta Helen.
Donald bólogatott.
– Tudom. Tudom, hogy mi túl fogjuk.
A kutya nyöszörögve Helen ölébe furakodott, mintha érezte volna, hogy valami baj van. Donald megvakarta Karma nyakát, majd könnyes szemmel a feleségére nézett.
– Tudom, hogy mi túléljük – mondta magát is nyugtatva –, de mi lesz mindenki mással?


2.

– Itt tévedtünk mi is, csakúgy, mint maga. Képzelje el, mi lett volna, amikor először kiderül, hogy a járványt az ember alkotta. A pánikot és az erőszakot, amely azután következett volna. Az lett volna az igazi világvége. Ha egy tájfun megöl néhány száz embert, és többmilliárdos károkat okoz, mit teszünk? – Erskine összekulcsolta a kezét. – Összefogunk. Helyükre rakjuk a darabokat. De ha egy terrorista bombája robban... – A homlokát ráncolta. – az a bomba ugyanakkora kárt okot, de káoszba taszítja a világot.
Széttárta a kezét.
– Ha csak Istent okolhatjuk, megbocsátunk. Ha egy embertársunkat, őt elpusztítjuk.


3.

Bekopogott a Pszichológiai Szolgálati Iroda feliratú helyiség nyitott ajtaján. Annak idején agyturkászként gondolt ezekre az emberekre, úgy vélte, hogy legfőbb feladatuk segíteni a többieket, hogy segítsenek megőrizni a józan eszüket. Mára már tudta, hogy épp az őrület fenntartásáért feleltek. Az ajtón lévő „PSZI” rövidítás számára már mást jelentett. Pszichiátria.


4.

Remény. Ennyi maradt. Veszélyes reménykedés. Figyelte a kivetítőt bámuló embereket, és rokonszenvet érzett irántuk. A régi istenek is így kerültek bajba: legyőzték őket a halandók, amint az ügyeikbe avatkoztak.


5.

– Magamra maradtam – szólt. – Én vagyok a magány.


6.

A szellemek figyelnek. A szellemek figyelnek.
Figyelik magányos lépteim.
A halottak nevetnek. A halottak nevetnek.
Elhallgatnak, ha közöttük járok.
A szüleim eltűntek. A szüleim eltűntek.
Engem várnak, hogy hazatalálok.

(...)

A siló üres. A siló üres. Bármerre lépsz,
halál néz rád,
Jimmynek hívtak, Jimmynek hívtak.
De már senki nem szól hozzám.
Egyedül vagyok, a szellemek figyelnek,
de erősebbé tesz a magány.


7.

Egy mosolyban megvillantotta sárga fogait, és azokra az eszelősökre gondolt, akik azért maradhattak hatalmon, mert senki nem mert szembeszállni velük.


8.

Árnyék is olyan dolog volt, amit azelőtt talált meg, hogy tudta, szüksége van rá.


9.

És Solo arra gondolt, hogy – talán – ő maga is olyan, mint egy ásó vagy egy konzervnyitó vagy akármelyik rozsdás eszköz, amely ott hevert szanaszét. Talán ő is valami ilyen volt, amit megtalálhattak. Őt is megtalálhatták. És valaki meg is találta.


10.

– Csak... legyen óvatos! – Donald lehalkította a hangját. – Vigyázzon, merre ás.
Megint szünet. Donald a válla felett a mérnökre pillantott, aki a termoszából kortyolgatott.
– Ó, higgye el, nagyon óvatosan fogunk ásni – válaszolta végül ez a Juliette. – Nem akarom, hogy meghallja, amikor jövünk.


Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Nyomozzatok, olvassatok! Minden állomáson találtok egy kérdést, amire a Könyvmolyképző Kiadó honlapján található beleolvasóban megtaláljátok a választ!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kérdés a játékhoz:

Mi Donald testvérének a neve?



Állomáslista:

09. 24. Spirit Bliss Sárga könyves út – Idézetek
09. 25. Spirit Bliss Sárga könyves út
09. 27. Hagyjatok! Olvasok!
09. 29. Könyv és más

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2024. szeptember 21., szombat

Sarina Bowen–Lauren Blakely: A legjobb pasik – Blogturné



Mi történik, ha két egymást nehezen elviselő embert, aki titokban vágyik egymásra, elküldesz Miamiba, hogy egy esküvő előkészületeit intézzék? Mark, a pókerarcú bankárforma és Asher, a laza exfocista között hamar leomlanak a falak a pirinyó vendégházban…
Tartsatok bloggereinkkel ezen a humoros és szexis blogturnén, és ne felejtsetek el játszani se! A turné végén a Könyvmolyképző Kiadónak hála egy szerencsés olvasónk megnyeri a regényt!


Miért választottam ezt a könyvet?

Nos, elég sok LMBTQ+ könyvet olvasok, és eddig csak ritkán csalódtam ezekben a könyvekben. Még ha nem is volt mindegyik zseniális, mégis az összes lekötött, szórakoztatott, humoros volt, vagy épp megható, és persze romantikus. Gondoltam, ez a könyv is jó szórakozás lesz számomra.


Véleményem a könyvről

Váltott szemszögű fejezetekben követhetjük végig Mark és Asher történetét, akik tanúként vesznek részt Mark húgának és Asher legjobb barátjának az esküvőjén. Eredetileg Mark nem igazán kedveli Ashert, de mivel közösen kell dolgozniuk azon, hogy az esküvő tökéletesen sikerüljön, szép lassan jobban megismeri őt, és rájön, hogy amit ellenszenvnek érzett, az valójában titkos vonzalom. A kérdés csak az, hogy csak kalandra van lehetőségük egymással, vagy hosszabb távon is mindketten a másikat akarják.

Őszintén bevallom, hogy nagyon ritkán olvasok szimpla romantikus regényt. Nincs bajom a romantikával, de általában kell mellé valami más, egy sci-fi szál, egy fantasyszál, egy krimiszál, bármi... Nos, ebben a regényben nem volt ilyen plusz, mégis élveztem az olvasását. Mert igazán humoros volt, imádtam a Mark és Asher közötti vibrálást és vonzást, szimpatikusak voltak számomra, és így őszintén drukkoltam nekik, hogy végül túljussanak minden akadályon, és boldogan élhessenek, míg meg nem...

Mark és Asher személyiségre egymás teljes ellentétei. Mark elvált, biszexuális apuka, aki az exfelesége linksége miatt majdhogynem egyedül neveli a kislányát. Muszáj összeszedettnek lennie, mindig elsőként a lányára gondolnia, nem hülyeségeket csinálni. Így nehezen tudja elengedni magát, és csak élvezni az életet.

Asher ezzel szemben korábban hivatásos sportolóként is pezsgő, izgalmas, szabad életet élt, és jelenleg divatfotósként is ezt teszi. Egy rosszul végződött kapcsolata miatt úgy gondolja, hogy nem való neki a komoly kapcsolat, pedig a lelke mélyén vágyna rá. Hogy elnyomja ezt a vágyát, bulizik, pasizik, élvezi a pillanatot.

Talán pont ez az ellentét volt az, ami miatt a két férfi tökéletesen kiegészítette egymást. Mindvégig éreztem a kémiát köztük, tetszett, ahogy cívódtak és flörtöltek egymással, vicces és romantikus volt. És még az sem zavart, hogy nekünk, olvasóknak mindvégig nyilvánvaló volt, hogy egyikük sem csak futó kalandot szeretne, mégsem képesek ezt nyíltan megbeszélni egymással. Talán azért, mert úgy sejtettem, hogy bármilyen akadály is kerül az útjukba, a könyv vége úgyis pozitív lesz.

Imádtam Mark kislányát, Rosie-t. Igazi cserfes lányka, aki mindig valami mókásat tett vagy mondott. Jókat derültem rajta. És iszonyatosan cuki volt a jelenet, amiből kiderült, hogy igen, a gyerekeket totál nem érdekli, ha azt látják, hogy két férfi szereti egymást, mert a megfelelő ízesítésű jégkrém sokkal fontosabb számukra.


Hogy tetszett ez a könyv?

Igazából egy teljesen átlagos, de igazán kellemes romantikus regény volt. A két főszereplő között érezni lehetett a kémiát, a történet humoros volt, és végig lekötött olvasás közben.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom ezt a könyvet?

Azoknak, akik szeretnének egy jól megírt romantikus LMBTQ+ könyvvel kikapcsolódni néhány órára.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Főszereplőink egyike biszexuális, míg a másik homoszexuális, és mi hozzájuk hasonló felállású PÁROSOK neveit keressük! Minden állomáson találtok egy kis segítséget, hogy az adott állomáson kikre gondoltunk, a helyes megoldást (a páros két tagjának a nevét) a Rafflecopter megfelelő rubrikájába várjuk!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kép a játékhoz:


Állomáslista:

09. 21. Spirit Bliss Sárga könyves út
09. 23. This is my (book) universe

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2024. szeptember 19., csütörtök

Sarina Bowen–Lauren Blakely: A legjobb pasik – Blogturné Extra



Mi történik, ha két egymást nehezen elviselő embert, aki titokban vágyik egymásra, elküldesz Miamiba, hogy egy esküvő előkészületeit intézzék? Mark, a pókerarcú bankárforma és Asher, a laza exfocista között hamar leomlanak a falak a pirinyó vendégházban…
Tartsatok bloggereinkkel ezen a humoros és szexis blogturnén, és ne felejtsetek el játszani se! A turné végén a Könyvmolyképző Kiadónak hála egy szerencsés olvasónk megnyeri a regényt!


Ezúttal néhány vicces, aranyos idézetet hoztam nektek extraként a könyvből. Jó szórakozást hozzájuk!


1.

– Kösz! Ha bármivel viszonozhatom, csak szólj.
– Hú, nem is tudom. Annyi táblázatot szeretnék csinálni, igazán segíthetnél velük – vág vissza egy újabb mélyütéssel.
Ezúttal ráharapok a csalira, és visszatérek a múltkori stratégiámhoz.
– Jaj, de cuki! Megint a szeretetnyelvünkön beszélsz.
Elneveti magát.
– És ha jól emlékszem, erre a megfelelő válasz az, hogy... bekaphatod.
És ezzel fejben ugyanott tartok, ahonnan elindultam.


2.

Egyszer csak lefagy a kép és elnémul a hang.
Megáll bennem az ütő.
Néhány vérfagyasztó pillanatig csak a heves szívdobogásom hallatszik.
– Mi lesz? – szólal meg Mark szárazon. Mereven előrenéz. – Miért állsz ott, mint valami őrült kukkoló? Aggódnom kéne?
– B... bocs! – dadogok. – Ez nem az, aminek látszik.
– Tényleg? – hajítja a távirányítót az ágytakaróra, és végre felém fordul. – Szóval nem lesel az ajtó mögül? Horrorfilmekben látni ilyesmit.


3.

– Kár, hogy nem fürdőgatyában vagyok, különben csatlakoznék.
– Az. Kár – helyeselek vigyorogva. Tegnap még nem okozott gondot. Fel is bukkan Asher emléke, ahogy meztelenül dörgölőzik az ölemhez a sekélyesben.
Asher sarkon fordul. Erre meginog, az egyik lába átcsúszik a peremen.
– Ajjaj. – Hirtelen felkapja a karját. – Egek. – Tehetetlen malomkörzések.
Rosie sikongat, ahogy Asher háttal, teljesen felöltözve a mély vízbe csobban.
Pillanat! Egy profi sportoló, aki véletlenül beleesik a medencébe?
Fülig érő szájjal bukkan fel, ami ékesen jelzi a kamut. Direkt csinálta, ami a kelleténél jobban bejön.
– Üdv, skacok! – szól. – Csodás úszóidőnk van! Kinek kell egy kis segítség?
Rosie-nak inkább egy perc kéne. Olyan megállíthatatlanul vihog, hogy ha nem tartanám fent, talán meg is fulladna.


4.

A középsuli – azaz a felső tagozat, hogy a svájci kifejezéssel éljek – első felében csakis arra vágytam, hogy érdeklődi kezdjek a lányok iránt. Aztán idővel rádöbbentem, hogy szívesebben csőröznék a focicsapat kapitányával.
Mikor végül kitárulkoztam Flip előtt, látványosan megbotránkozott. A szívem szakadt a rettegéstől, hogy Flip undorodva hátat fordít nekem a váratlan vallomásom miatt.
Armieux? Az az öntelt farok? A kanálisban jobb csávót találunk neked!
Flip azóta a szárnysegédem.


5.

– Nagyon zamatos skót whiskyt ittunk. Szerintem lejjebb szállt tőle a tököm, mint eddig bármikor. Ha akarod, ellenőrizheted.
– Oké.
Várom, hogy átforduljon.
Hiába.
– Szivi?
– Pillanat. A 33A-ra fel kell készülni.
– A 33B-ről és a 34A-ról nem is beszélve – húzom az agyát. – Az adataidhoz oszlopdiagram dukál, szivi.
Nem nevet.
– Mark, elsütöttem egy adatkezelős viccet. Hol a tapsvihar?


6.

Az ülésrend az asztal legvégére száműz, ahonnan páholyból nézhetem végig a szappanoperát. Az asztal egyik oldala színtiszta Dubois, a másik pedig Banks.
A Vörös Nász ehhez képest leányálom.


7.

– Apu?
– Iiigen? – Ellenőrzöm a biztonsági öv feszességét. Apamunka.
– Búcsúpuszit adtál a bácsinak.
Döbbenten hőkölök hátra, úgy meredek a lányom arcára. Aki Bridget hatalmas barna szemével mered rám.
– Igen, adtam – vágok bele óvatosan. – Asherrel közel állunk egymáshoz, Rosie. És néha a fiúk is puszilkodnak. Néha fiúbarátjuk van. A fiúknak is lehet barátjuk vagy barátnőjük, ahogy a lányoknak is lehet barátnőjük vagy barátjuk.
Erről persze akad otthon egy képeskönyvünk. Bridget vette, amikor Rosie megkérdezte, miért van Albának két anyukája.
– Anyu néha megpuszilja Morgant – szól Rosie.
– Igen, az biztos. Szereti őt. És ha két ember szereti egymást... és mindketten akarják... akkor szabad puszilkodni.
– Oké – bólint.
Eddig megúsztam, de már készülök a következő kérdésre. Ami nem várat magára.
– Kaphatok sajttortás jégkrémet?


8.

– Vannak ilyen hátborzongató denevérizéik, legalább egy láb hosszúak... – Kétszer olyan szélesre tárja a karját. – A dzsungelház mennyezetéről lógnak fejjel lefelé! És néha nyitogatják a szárnyukat álmukban!
Utánozza a köpenyét széttáró, majd összecsukó Drakula mozdulatát, mire felkuncogok.
– Hűha! De vajon hogyan kakilnak fejjel lefelé?
Összevonja a szemöldökét.
– Nem tudom. Ugye, nem kakilják le magukat? Undi!


9.

– Miért nem mész?
– Mert neked is szükséged volt rám. – Finoman meghúzom a copfját. – És nekem te vagy az első. Mindig.
– Azt tudom. – Megvonja a keskeny vállát. – De egy kicsit Ashernek is kellhetsz. Neked ő a második, ugye?


10.

– Anyu mérges apura – közli Rosie fojtott hangon. – Nem szeretem, amikor kiabálnak.
– Néha minden szülő kiabál – mutatok rá. – Idővel abbahagyják.


Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Főszereplőink egyike biszexuális, míg a másik homoszexuális, és mi hozzájuk hasonló felállású PÁROSOK neveit keressük! Minden állomáson találtok egy kis segítséget, hogy az adott állomáson kikre gondoltunk, a helyes megoldást (a páros két tagjának a nevét) a Rafflecopter megfelelő rubrikájába várjuk!

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Kép a játékhoz:


Állomáslista:

09. 19. Spirit Bliss Sárga könyves út (extra)
09. 21. Spirit Bliss Sárga könyves út
09. 23. This is my (book) universe

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz

2024. szeptember 12., csütörtök

Anne Brontë: Agnes Grey – Blogturné



A Menő Könyveknek köszönhetően egy újabb klasszikust vehetünk kézbe új kiadásban. Ezúttal Anne Brontë Agnes Grey című regénye kapott szép, új köntöst. Tartsatok velünk, ismerjétek meg az önéletrajzi ihletésű történetet, és ha nektek kedvez a szerencse, akkor tiétek lehet a kiadó által felajánlott nyereménykötet is.


Miért választottam ezt a könyvet?

Nagyon szeretem a Brontë nővérek több regényét is, ezt viszont még sosem olvastam, így gondoltam, ideje pótolni ezt a lemaradást.


Véleményem a könyvről

Először is örültem, hogy nagyobb betűket találtam az oldalakon, mert kb. ezt a betűméretet érzem teljesen kényelmesnek a szemem számára. Szerintem ez is hozzájárult ahhoz, hogy elég gyorsan a könyv végére értem amellett, hogy nagyon olvasmányos volt.

A történet főszereplője, ahogy a cím alapján sejthető, egy Agnes Grey nevű fiatal lány, aki egy nem túl vagyonos, de szerető családban nő fel. Az apja egyik befektetése rosszul sül el, ezért anyagilag még jobban össze kell húzniuk magukat, így bár Agnest legkisebb lányként eléggé elkényeztették, állandóan kivették a kezéből a munkát, és nem tanították meg alapvető háztartási dolgokra, most mégis úgy érzi, segítenie kell a családján. Vagyis dolgozni akar, és pénzt keresni. Elhatározza, hogy bár nem igazán ért semmihez, nevelőnő lesz belőle.

Agnes terve valóra is válik, a könyvben két családot is megjár szerény véleményem szerint nem túl nagy sikerrel. Bár a családok sem tökéletesek, ez tény. Az elsőben nemcsak elkényeztetettek és neveletlenek a gyerekek, de a fiú még kissé szadista-pszichopata hajlamokkal is bír, ugyanis szeret állatokat kínozni, öldösni. Ami nem csoda, ugyanis az apja simán hagyja neki, sőt, büszke is rá érte, hogy a fiából micsoda férfi lesz. A második család már valamivel jobb, de a gyerekek ott is elkényeztetettek, a tanulás nem nagyon érdekli őket, a kisebbik lány a kor elvárásaihoz képest elvadult, a nagyobbikat pedig csak a bálozás, flörtölés és idővel a férjfogás érdekli.

– Sajnálom, Grey kisasszony, hogy szükségesnek tartja beleártani magát Bloomfield úrfi szórakozásába; rettenetesen el volt keseredve, amiért megölte azokat a madarakat.
– Ha Bloomfield úrfi szórakozása abból áll, hogy érző teremtményeket kínozzon – feleltem –, kötelességemnek tartom beavatkozni.
– Elfelejti – mondta Mr. Bloomfield hűvösen –, hogy a földnek teremtményei a mi kényelmünkre vannak hivatva szolgálni.
Ezt én ugyan vitatható tételnek tartottam, de felelni csak annyit feleltem:
– Még ha így állna is a dolog, pusztán a szórakozás kedvéért kínozni őket nincs jogunk.

Szóval a családok tökéletesen bemutatják, hogy abban a korban miként is éltek a gazdagabb családok, hogyan viszonyultak egymáshoz a családtagok, miként nevelték a fiú- és a lánygyermekeket, és hogyan álltak a cselédekhez, nevelőnőkhöz és más emberekhez a különböző társadalmi szinteken.

De nem lehet minden rosszat a családokra és a gyerekekre kenni, Agnesnek sem képzettsége, sem tehetsége nem volt a gyerekneveléshez, tanításhoz. Többször is megemlítette, hogy sajnálja, hogy a szülők nem adtak neki szabad kezet, mert veréssel meg tudná nevelni a rá bízott gyerekeket. Persze, mivel a verés együtt járt volna a kirúgásával, így kénytelen volt más módszerekhez folyamodni, viszont tapasztalat és tudás híján ez sem igazán ment neki. Ő a bizonyíték rá, hogy bár a mostani rendszer sem működik 100%-osan, tény és való, hogy a gyerekek közelébe csak és kizárólag jól képzett óvónőket, tanárokat szabad engedni.

A könyv maga nagyon olvasmányos és hangulatos volt, gyorsan haladtam vele, és érdekes volt végigkövetni, mi is történik Agnesszel. Kíváncsi voltam, hogyan alakul a sorsa, annak ellenére, hogy karakterként nem igazán zártam a szívembe. Nem volt teljesen unszimpatikus, csak valahogy számomra igazán szerethető sem. Amit értékeltem benne, hogy a családját tényleg nagyon szerette, és tényleg mindent megtett azért, hogy segítsen nekik.

A gyerekekért általában odavagyok a történetekben, mert cukik és viccesek, de itt, Agnes szemén keresztül látva őket, egyik gyereket sem tudtam a szívembe zárni. Ami nagyon ritka. Talán csak Rosalie iránt éreztem némi szánalmat és együttérzést annak ellenére, hogy ő is elkényeztetett, pletykás kavarógép volt. Rosalie tipikusan az a fiatal lány, aki azt hiszi, hogy minden férfi odavan érte, imád flörtölni, szereti összetörni mások szívét, aztán végül a házasságával jól megszívja. És hogy miért sajnáltam mégis? Azért, mert a nők felé irányuló családi és társadalmi elvárások miatt lett ilyen, és ment tönkre végül az élete. Az utolsó fejezetek egyikében konkrétan szántam őt, és örültem neki, hogy a 21. században azért már több nőnek van lehetősége arra, hogy kiszálljon a házasságából és új életet kezdjen tiszta lappal.

Voltak mellékkarakterek a történetben, akik szimpatikusak voltak, csak keveset olvashattam róluk. Ilyen volt például Agnes apja és anyja, akik nagyon szép háttérsztorit kaptak szerintem. A főszereplők közül viszont csak és kizárólag Mr. Weston volt az, akit tényleg szimpatikusnak találtam és megkedveltem olvasás közben.

– Még nem tudhatja, milyen és mennyi boldogság vár magára – mondtam –, hisz útjának még az elején jár.
– A legnagyobb boldogság – felelte ő – máris osztályrészem... Megvan hozzá a lehetőségem és az akaratom, hogy hasznos legyek.

Mr. Weston a romantikus szál férfi karaktere. Bár külsőleg nem sorolja Agnes a túl vonzó kategóriába, de kedves, jólelkű, tisztelettudó, gondoskodó férfi. A szerelmi szálban nem volt túl sok fordulat vagy meglepetés, mégis kellemes és szórakoztató volt olvasni. Szóval ezzel a szállal én teljesen elégedett voltam, nem volt sem túl sok, sem túl kevés.

Azt nem tudtam eldönteni, hogy Agnes mennyit tanult a sokévnyi nevelőnősködésből, de az biztos, hogy szerintem nem neki való ez a szakma. Én inkább idős- vagy betegápolóként, esetleg valamiféle szociális segítőként tudnám elképzelni, mert az idős, beteg, szegény emberekkel végig sokkal jobban bánt, mint a gyerekekkel.


Hogy tetszett ez a könyv?

Egyszerű kis történet volt, és Agnes nem volt tökéletes főszereplő, de ennek ellenére kellemes volt olvasni, gyorsan haladtam vele, érdekelt, mi történik majd Agnesszel a két családnál, akikhez került, és a szerelmi szál (meg a szálhoz tartozó férfi karakter) kifejezetten tetszett.

Szóval összességében NAGYON TETSZETT ez a könyv.


Kiknek ajánlom a könyvet?

Mindenkinek, aki egy könnyed 19. századi szépirodalmi lányregényt szeretne olvasni.

Ha kíváncsi lettél, itt megvásárolhatod a könyvet:


Nyereményjáték:

Az Agnes Grey Anne Brontë angol írónő 1847-ben Londonban kiadott, önéletrajzi ihletésű regénye. Ebben a játékban most minden állomáson találtok egy idézetet egy olyan könyvből, mely hasonló korszakban íródott. Nincs más dolgotok, mint a Rafflecopter megfelelő sorába beírni, hogy honnan származik az idézet.

(Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.)


Idézet a játékhoz:

„A büszkeség inkább azzal függ össze, hogy mi a véleményünk önmagunkról, a hiúság azzal, hogy milyen legyen rólunk mások véleménye.”


Állomáslista:

09. 03. Csak olvass!
09. 06. Szembetűnő
09. 12. Spirit Bliss Sárga könyves út

a Rafflecopter giveaway

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Google Reader-hez Add az RSS olvasódhoz