Eper & rebarbara...

Tegnap beugrottunk kaspóért az Obiba, és ha már ott voltunk, megmentettünk egy rebarbarát, és vettünk Pupinak szamócát, amit majd  tud figyelni a kertben, és saját kezűleg tud leszüretelni. 

Mivel a zöldséges kert végleges helye még nincs kigondolva, így egyelőre a rebarbara cserépben kötött ki. És ha még ősszel sem tudjuk mit hova rakunk, akkor még át is tudom benne teleltetni.

Egyébként ahhoz képest hogy milyen kis csoffadt, nem volt olcsó. Azt hittem hogy majd csak hozzánk vágják hogy vigyük, de nem. :) Vagy csak én nem vagyok képbe, hogy mennyi egy palánta? 

Biztosan gyorsan észhez tér majd Nálunk, és készülhet az epres-rebarbarás pite. ;)

Ebben a cserépben voltak eredetileg a kockás liliom hagymáim, de sajnos nem hajtottak ki, megfagytak. Nincs szerencsém vele. :(

Képek a kertből...

Öröm kint lenni! Minden nap megyek egy kört a kertben,megnézem a növényeket. Beindult az élet, beindultak ők is, és napról napra lehet látni a változásokat.

Nem tudom ki hogy van vele, de én annyira tudok örülni egy kinyílt virágnak, vagy amikor látom azt, hogy a labdarózsa vessző, amit még csak pár hete szúrtunk le a földbe,elkezdett kihajtani. Ilyenkor ezer képet készítek róluk, és bombázom velük a környezetemet. :) 

Két napja még bimbós volt ez a nárcisz, de mivel ő van a legnaposabb helyen gyorsan kinyílott. 

A nőnapi liliomfám is ilyen sokat fejlődött már. Magnolia soulangeana.

A barka telis-tele van pillangókkal és méhecskékkel. Döngicsél az egész fa. 

A Mamától kapott babarózsa tő is megfogta. 

Pezseg a tó, a halak úszkálnak, és a tavirózsák is elkezdtek a felszínre törni. Pár hét és összefüggő tavirózsa mező lesz az egész, mert nagyon el van szaporodva. Jó kis feladat lesz rendbe tenni. 

Az első botanikai tulipán is előbújt.

Ezek a tavaszi fények kicsit csalókák! :) Vagy nem? :D 

A labdarózsa vesszőt is csak pár hete szúrtuk le a földbe, és már hajt. Imádom a bangitákat! Tervezek egy gyűjteményt belőlük! 

Ősszel dugtuk le ezt a málna vesszőt, ami már ilyen szépen megindult. Egy kicsit elveszik a fűben, de azért remélem lehet látni. Sajnos a gazolás már nem megy. 

Piros-fehér-zöld...

Most már semmi, de semmi nem tarthat vissza attól, hogy kiüljek és kint tanuljak, vagy igyam meg a kávémat délutánonként, még az sem hogy a szomszéd tegnap trágyázott. :D 

Készítettem egy kis dekort a kiülőbe. Semmi extra, csak 3 fehér árvácska, egy piros fazék, néhány barka ág, és egy kis csipke.

Ennyire tellett tőlem, és most várom a felmentősereget hogy elültesse a többit. :) 

Tavaszi zsongás...

Végre megérkezett a jó idő, éledezik a természet, és megjelentek a tavasz első hírnökei is, a hagymások. 

Hétvégén nálunk 20 C fok körüli volt a hőmérséklet, sütött a nap, így én sem bírtam a véremmel, egész nap kint voltam a kertben.

Készítettem pár tavaszi kompozíciót, egyelőre még csak cserépbe, mert a kert még kialakítás alatt áll. De találtam nagyon sok tulipán, nárcisz, pünkösdi rózsa hajtást itt-ott. Pár nap múlva, amikor jobban kibújnak a földből, már ki tudom majd őket gazolni, és megjelölni, hogy ott a jövőben óvatosan ültessek. Izgatottan várom, hogy milyen kis csapatot "örököltem". 

Kaptam a mamáktól labda- és babarózsa töveket, azokat is elültettük, összegereblyéztük a lehullott faleveleket, elővettük és letakarítottuk a kerti bútorokat, stb. Egész nap kint voltunk a friss levegőn. Mondanom sem kell hogy este négykézláb (szó szerint) másztam ki a mosdóba, annyira beállt a derekam. 

Lehet hogy nem 8 hónaposan kellene megváltani a világot? 

Ma pihenő nap lesz, az agyamat mozgatom meg, és a diplomamunkámat fogom csinálgatni. Pedig idebent is sok minden vár rám.

A tojáshéj azt az illúziót szeretné kelteni, hogy most keltek ki a kiscsibék, de Egyesek nem értették a koncepció lényegét, és azt mondták hogy olyan, mintha rádobtam volna a konyhai hulladékot. Pfff...férfiak...

A nyuszi egy különleges kisebb fajta barka fűzből készült, amit úgy találtunk a közelben lévő vasúti sínek mellett.

Készítettem belőle egy kisebb és egy nagyobb kört, valamint két fület, körbe drótoztam őket, és végül értelemszerűen rögzítettem a részeket egymáshoz. Extraként még kapott egy kis masnit is. A kapunk dísze lett, a maradék pedig a kerti kis asztal teás kancsójába került, a hagyományos barkával együtt. 

Ibolya...

Ma kaptam nagymamámtól 3 csodaszép Ibolyát!

Mindig gyökerezteti őket, aztán az a vége hogy nem fér a sok virágtól.

Ha elmegyek hozzá, akkor mindig meg kell néznem az összes virágot, hogy milyen sokat fejlődtek, vagy éppen virágozni kezdtek, stb...

Szerintem tőle örököltem a növény imádatomat! :)

Kiskoromban minden hétvégét náluk töltöttem. És van egy emlékezetes történet, amit tatám a mai napig szívesen emleget.

Egyszer egy szép napon leszakítottam az összes virágot, ami éppen nyílt a kertben, és kiültem a kapuba árulni őket. Szerintem mama szívinkfartus közeli állapotba kerülhetett, amikor meglátta, de nem szólt egy szót sem.

Nem jött egy vevő sem! 

Nagyapám megsajnált, és megállított az utcában egy embert, adott neki pár forintot, és megkérte hogy vegyen tőlem virágot! :)

Boldogan szaladtam be hozzájuk az örömhírrel, hogy eladtam pár szál szegfűt!

Annyira jellemzi őket ez a történet!

Nagyon szerettem náluk lenni! És most is szeretek hozzájuk menni!

Idén lesznek 60 éves házasok! :)

( Bár tata mondogatja, hogy ideje lenne lecserélni mamát! :D)

***